Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Látszat és valóság
„Romániában a legjellemzőbb a múlt rendszer okkult hálózatainak továbbélése, a szekusmúlt folytatása.” Magyari Nándor László (Systemcritic):
Már-már közhelynek számít, hogy a román és benne, a még úgy ahogy létező, rommagyar kisebb társadalom, akut bizalmatlanságon épül, még nyomatékosabban általános közbizalom-hiányban szenved, és ez az általános bizalmatlanság rendre zsákutcába, mellék-, sőt tévutakra tereli a társadalmi-gazdasági folyamatokat, hitelteleníti a mégoly ambiciózus modernizációs-fejlesztési programokat is: zombitársadalmat termel.
Paradox módon, a politikai mezőny és a benne folyó csatározások – Baudrillard nyomán – általam sokszor megfogalmazott szimulákrum jellegét, illetve kialakulásának hátterét, az elnök sejtető bejelentése – miszerint a mostani elnökjelöltek egyike, másika titkos ügynök, vagy az volt – és aztán, különösképpen egy ismert újságíró, valós vagy csupán elbeszélt titkosszolgálati hátterének (coming out-ja) kitálalása mutathatja meg. Turcescu bejelentése (pontosabban patetikus/giccses vallomása, vagy nevezhetjük akár gyónásnak is), mintegy megbillenti a szőnyeg sarkát, mely alá be lett seperve a szekusmúlt és a jelenlegi titkosszolgálati hálózatok működésének, természetének és megnyilvánulásainak, stb. minden szennye. Ezek a gesztusok lényegében – minden bizonnyal szándéktalanul – azt a régebbi felvetést igazolják, illetve kezdik el feltárni, hogy a felszín, a szcéna politikai káosza mögötti „láthatatlan rend” alapja a szekus-árnyékvilág fennmaradt hálózataira épül, annak „valóságát” és szabályrendszerét, bevett szokásait, stb. követi. Nem lehet kétséges, hogy, a jelenséget, mintegy véletlenül, (és vétlenül – perverz hatásként) leplezi le az elnök és az újságíró gesztusa. Kampánytémaként, ellenfél lejáratásának szándékával jött elő a lelepleződés Damoklész-kardja, viszont az ön-leleplező gesztus jelentősége – manipulált és/vagy valódi jellegétől függetlenül – a rendszer mögöttes tartalmának, a politikai szcéna rejtett hálózatainak leleplezésében teljesedhet ki.
A média és újságírótársadalom, a politikum, és (i)gazságszolgáltatás, stb. titkosszolgálati behálózása, a rejtett ügynökök beszivárogtatása világossá teszi: a román és rommgyar politikába minduntalan beavatkozó „láthatatlan kéz”, a volt szeku által létrehozott, de soha le nem leplezett, illetve fel nem számolt „szekus-kéz”! A rendszerváltás politikai kudarcának magja a szekusmúlt fel nem tárása, illetve szokásrendjének, sőt hálózati (ön)szerveződésének láthatatlan továbbélése, ez mára világosabb, mint bármikor az elmúlt 25 esztendőben. A mai politikai osztály – így pártállástól, vagy pillanatnyi pozicionálástól függetlenül – Ceausescu bosszújának és örökségének az áldozata! Nem véletlen, hogy Romániának van a százezer lakosra számított legtöbb titkosszolgálati ügynöke, hogy összesen (legkevesebb) 7 ilyen szervezet működik, nem kétséges, hogy gyakran más-más hatalmi gócpont ellenőrzése mellett, és az sem lehet véletlen, hogy mindenik hatalmi csoport igyekszik megfelelni a titkosszolgálati rendszer elvárásainak. A jelenlegi kormány éppen most emeli a nekik szánt (amúgy is csak részben átlátható) költségvetési támogatást, és – némiképp meglepő módon – Johannis, az ellenzéki elnök-jelölt beállt a sorba, egyetért a titkosszolgálatoknak a médiába való beszivárogtatásával.
Így van ez akkor is, ha egyesek ki- illetve felhasználják a szeku hálózatait, mások pedig – időszakosan, vagy a hatalmi csoportok egymást váltogatva – üldözöttjei a „rendszernek” (emlékszünk még Emil Constantinescu elnök kifakadására, hogy a titkosszolgálatok áldozata lett, akiket nem volt képes uralni?), mindnyájan a szekus múltból fennmaradt hálózatainak éltetői. Márpedig annak a rendszernek leglényegesebb vonása a magán- és a közbizalom aláaknázása volt, és ma is az (jól leírja a régi/új rendszer, a besúgóhálózat és intézményi beszivárgás mechanizmusát egy román újságíró!). Ez eredményezi, hogy ma sem tudjuk egy egy sajtótermék cikkeiből, tévéadásokból, stb., vagy egyik másik politikus beszédéből pontosan „ki beszél”, ki áll mögötte? Az elnök és Turcescu gesztusa azt sugallja, sőt bizonyítja, hogy szkepszisünk, a politikai osztály hitelességét illető kételyeink megalapozottak. Nem tudjuk, hogy hányan és nem tudjuk, hogy pontosan milyen szándékkal, stb. épül(t) be a hét titkosszolgálat besúgóhada a médiákba és politikai pártokba, az (i)gazságszolgáltatásba, az adminisztrációba, esetleg civil társadalmi szerveződésekbe, de tud(hat)juk, hogy a jelenség létezik. Egyre inkább látható, hogy a manipulációt a háttérből irányítják és az is, hogy a régi bevett módszerekkel zsarolással, megfélemlítéssel, elvtelen alkukkal, és végeláthatatlan korrupcióval, stb. a háttérben ott van, és ebolaként fertőz az idejekorán eltemetett szekus rendszer.
A titkosszolgálatok okkult hálózatainak előterében, azok által manipuláltan, csak a demokratikus politikai szcéna szimulákruma alakul(hatot)t ki, nálunkfele. Végső soron csak a javíthatatlan naivak gondolhatják, hogy egyfelől a silány politikai dráma (még inkább tragikomédia vagy egyszerű szitkom) amiben játszanak valós, és ők valódi befolyással rendelkező szereplői a játszmának, mint ahogy másfelől a szavazók sem szabadon választó polgárok. A háttérmanipuláció szemmel láthatón eltéríti a választók politikai szándékát, ezt a legutóbbi 2009-es elnökválasztás, melyet Basescu a „külföldiek szavazatával” gyanús körülmények folytán nyert meg, éppen úgy igazolja, mint az 2012-es elnökleváltási népszavazás kimenetele, mely az Ab döntése nyomán, a népakarat ellenére hagyta funkcióban az elnököt.
Bizakodásra csak az adhatna okot, ha a most beindult önleleplező folyamat folytatódik, illetve ha a nagyon kevés valódi civiltársadalmi szerveződés és a polgárok kierőszakolják a rendszer feltárását és végső soron felszámolását, hiszen az egész térségben talán egyedülállóan Romániában a legjellemzőbb a múlt rendszer okkult hálózatainak továbbélése, a szekusmúlt folytatása. A szekus-hálózatok szétkapcsolása, és felszámolása elemi fontossággal bír, a román demokrácia jövőjének szempontjából, az hogy ki lesz az elnök, ehhez képest lényegtelen. A kérdés újfent az, hogy a láthatatlan, tovább élő, szekus-múltat le lehet-e váltani békés választások útján? S, ahogy a dolgok állanak sem Ponta, sem pedig Johannis nem erre készül, a többiek meg outsiderek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >