Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Országjelentés
Öreg Dezső
A legderűlátóbb forgatókönyv szerint Szerbia 2015 tavaszán kezdheti meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat a 23. és a 24. fejezetről. Tehát a bírósági és alapvető jogokról meg az igazságról, szabadságról és biztonságról. Magyarra fordítva a jogállamiságról és az igazságszolgáltatásról. Ezt Michael Davenporttól, az Unió szerbiai küldöttségének vezetőjétől hallhattuk, aki a parlament külügyi és európai integrációs bizottságának vendégeként azt is kiemelte, erre csakis akkor kerülhet sor, ha az ország mindenben, de mindenben a beterjesztett akcióterv szerint jár el. Ami megköveteli, hogy a kormány eddig nem tapasztalt mértékben együttműködik Brüsszellel. Ő a példátlan jelzőt használta.
Történt ez 1 nappal azután, hogy az Európai Bizottság közzétette a Szerbiáról készített évi országjelentést. Amelyről az itteni politikai pártok nem formáltak teljesen egyforma nézetet, de teljesen ellentéteset sem. Az is szembeötlő, hogy a hatalmi koalíciós partnereknek sem esik teljesen egybe a véleménye. Meg az is, hogy egy párton belül is vannak eltérések a megítélésében. A haladók többsége kedvezőnek tartja, de vannak, akik észreveszik a hiányosságok felrovását is. Szocialista koalíciós partnereik java része reálisnak tartja a dokumentumot, a demokraták frakcióvezetője pedig azt mondta, mint minden eddigi, kedvező meg kedvezőtlen értékelést is tartalmaz. Végül is mindegy, ki hogyan állítja be, és az is, hogy ki kinek az érdemeként próbálja elkönyvelni, tény, hogy ebben a jelentésben tényleg vannak kedvező, de bíráló és utasító szakaszok is. Az, amit Európa alapvetően elvár, a Koszovóval való dialógus folytatása. Annak a párbeszédnek, amelynek köszönhetően Szerbia egyáltalán a mostani helyzetbe kerülhetett. Amit, mármint a kapcsolatrendezési szándékot már a hónap végén bizonyíthatja a szerb és a koszovói kormány- illetve államfőt. Mert ha minden igaz lesz, akkor október 31-étől november 2-áig tart Belgrádban a Trilaterális Bizottság Európai Csoportjának a találkozója. Amelyre vendégként meghívták az itteni kormányfőt és kabinetjét, akárcsak a koszovói elnököt. Alkalmat adnak Aleksandar Vučićnak és Atifete Jahjagának, hogy zárt ajtók mögött tárgyaljanak. A Trilaterális Bizottság a világ vezető üzletembereit, pénzügyi szakértőit és kiemelkedő politikusait tömöríti. Sokan nem szeretik, a globalizáció legfőbb irányítójának tartják, befolyása azonban vitathatatlan. Nemhiába becézik vagy gúnyolják egyesek a világ árnyékkormányának. Tény, hogy az 1973 óta működő szervezetet a világ minden országának legbefolyásosabb emberei alkotják. Plenáris ülései tavasszal vannak, mindig más-más kontinensen, az európai, amerikai és ázsiai csoportok pedig őszi ülésszakokat tartanak, mindegyik természetesen a saját földrészén. Szerbia a tavalyi berlini találkozón vált a szervezet tagjává. Három ember képviseli. A vendégként meghívottak még nem igazoltak vissza, nem vehető tehát biztosra a koszovói elnök belgrádi látogatása, de ha sor kerül rá, és miért ne kerülne, akkor az itteni vezetőknek le kell nyelniük azt, hogy a résztvevők egyike Koszovó elnöke lesz. Az már teljesen lényegtelen, hogy a megbeszélések a nyilvánosság kizárásával folynak. De Belgrádban.
Tehát a Koszovóval való együttműködés folytatása az egyik feltétele az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének. Akadnak azonban egyéb elvárások is. Mondjuk az igazságszolgáltatás terén. De azt is elvárja Európa, hogy szabadabb legyen a sajtó. Az, amelyről a hatalom, az itteni, természetesen azt állítja, így is szabad. Sőt azt is, hogy kül- és biztonságpolitikai nézeteit fokozatosan összehangolja az Unióéval. Akárcsak az energiaügyi döntéseket, beleértve a Déli áramlat gázvezeték kiépítését. Hangolni, egyeztetni kell a megadóztatás, a környezetvédelem, a génmanipuláció, az egészségügy és a szociális védelem terén is. Lesz tennivaló. Cserébe Európa mindezt pénzzel is megtámogatja. Csupán az erkölcsi támasz ugyanis biztos kedvezőtlen fogadtatásra találna. Tehát 2020-ig másfél milliárd eurós előcsatlakozási segélyre számíthatunk. Ami - ugye - azt is jelenti, hogy addig ne készüljünk a felvételre. Hát nagyjából így állunk az idei országjelentéssel. Amely vagy kedvező, vagy kedvezőtlen, vagy reális. Mondjuk, igényes bürokrata munka.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >