Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy kedves ország és annak még kedvesebb fővárosa
„A kormányfő meg nyugodt lélekkel és százfős delegációval elutazott üzletelni az egyik legbarátibb országba, Kazahsztánba. Földes András (Index), Ceglédi Zoltán (hvg.hu), Markó Beáta (Amerikai Népszava):
Megdöbbentően nőtt Budapest antiszemitizmusa
Eddig nem tapasztalt módon emelkedett a fővárosi antiszemiták száma egy friss kutatás szerint. Budapest lakosságának fele vall antiszemita nézeteket: az emberek 36 százaléka számít erősen, 13 százalékuk mérsékelten antiszemitának. Ezzel a főváros magasan veri az országos átlagot, ahol 21 százalék az erős és 11 százalék a mérsékelt antiszemiták aránya.
A kutatást a Medián készítette, és Hahn Endre mutatta be a sajtónak. Az Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban című tanulmány adatai meglepték a kutatókat is, mert a fővárosi eredmények szembemennek a korábbi adatfelvételek tanulságával.
Kutatás főbb megállapításai:
Budapest fele antiszemita.
A gazdagabb réteg antiszemitább, mint a szegények. (Meglepetés.)
A férfiak antiszemitábbak, mint a nők.
A vallási elkötelezettség sincs kapcsolatban a zsidók elítélésével. (Szintén meglepetés.)
A pártválasztás viszont erősen befolyásoló tényező: a jobbikosok kétharmada antiszemita. (...)
A zsidóellenes előítéletesség szoros összefüggésben áll a zsidósághoz közvetlenül nem kapcsolódó világnézeti attitűdökkel. Nagyobb valószínűséggel antiszemiták:
A tekintélyelvű-konzervatív nézetrendszer követői.
A nacionalisták.
A másság elutasítói.
Érdekesség, hogy a pesszimista ember- és társadalomkép Magyarországon független az antiszemitizmustól. A vallásnak és a vallásosságnak sincs köze a középkori nézetekhez.
A Medián reprezentatív felmérése 2014 végén készült, 1200, tizennyolc éves vagy annál idősebb ember megkérdezésével. A felmérést a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készítették.
xxx
Vedd le a kezedet a gyerekről!
(…) És most ugorjunk egyet időben és térben! Bő huszonöt évvel, és alig félórányi autóúttal odébb, Mórahalmon az óvodások műsorral készültek a kormányablak, ismét mondom, a kormányablak tiszteletére. A héten szaladt végig az interneten az erről készült videó. A fideszes polgármester az Origónak azt mondta, hogy „Ez teljesen elfogadott, az óvodás csoportunk szinte minden egyes beruházás megnyitóján fellép, ahogy a parasztkórusunk is. Így szoktunk kedveskedni a település fejlesztőinek.”
Kedveskedni. Az nem kifejezés. A felvételen a gyerekek egy ijesztően ismerős világról beszélnek. Önmagában az, hogy a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáinak dicsőítésére adnak műsort, már összeegyeztethetetlen azzal, amilyen utat ez az ország a „fényes szellők” után választani akart. De ha még azt is meghallgatjuk, hogy miket skandáltatnak a kicsikkel! A 2011. január 3-án bevezetett kormányablakokról, azaz egy alig négyéves intézményről azt harsogják a gyerekek, hogy „szükség lesz rá addig, amíg a föld forog”. Eddig azt hittem, az a katolikus egyház, meg persze az Önök kérték a köztévé bármilyen megújulása után. A kormányablak ügyintézőit „a szívességért a Jóisten megáldja” – azaz nem értünk vannak, nem a munkájukat végzik a mi pénzünkből és megbízásunkból, hanem lényegében szívességgel ajándékoznak meg minket, és ezért újfent „kívánjuk, hogy szálljon áldás munkájukra”. Egy magasabb polcon üldögélő kasztról van szó, akik szívességből terelgetik a birka plebszet, és külön köszönjük nekik, hogy „önök mindenkivel igen kedvesek / nehézfejű ügyféllel is türelmesek”. Milyen opció lenne még? Közölni, hogy maga egy nehézfejű barom, és takarodjon innen? Esetleg szólni a hajdúknak, hogy húzzák deresre a parasztot? És nem, nem csak a túltolt gyermeki szófogadási intelemről van szó, hiszen „hálával tartozunk szüleink nevében / mert szívesen segítenek családunk ügyében”. (…)
xxx
Urak
Mostanában új szórakozást találtunk maguknak a magyar médiát figyelve. Kezünkben ceruzával, tollal hallgatjuk az ellenzéki rádiót, nézzük az (ellenzékinek tartott) tévét, és közben húzzuk a strigulákat, hogy az éppen nyilatkozó ember hányszor használja az úr kifejezést az országot jelenleg irányító bűnszövetkezet tagjaira.
Mivel Magyarországon viszonylag soványnak mondható az arisztokrata réteg, ezért meglehetősen vicces a közéletben tevékenykedők – nem neveznénk őket politikusoknak – urazása. Azt a totális félreértést már nem is említjük, hogy az úr kifejezést legfeljebb megszólításként illik használni, hiszen mindenkinek van neve, beosztása, amin meg lehet nevezni. Az illetőt távollétében urazni mérhetetlenül felesleges és ostoba szokás, viszont – elsősorban – a magukat ellenzéki politikusoknak képzelő emberek hathatós segítségével teljesen átment a közbeszédbe is ez az indokolatlan és mély tisztelet jelen nem lévő, a politikai térfél másik oldalán álló embereknek. Sallereket és kokikat osztogató, pávatáncot lejtő, a parlamentben melegedő ellenzéket gyalázó, zsidókat listázni akaró, az újságírókat legyilkosozó egyének jelentik az úri osztályt Magyarországon. (...)
A kormány – amely négy évvel ezelőtt azzal az indokkal tette rá a kezét a magánnyugdíj megtakarításokra, hogy a nyugdíjpénztárak „eltőzsdézik” a befektetéseket – brókercégekbe fektette a közpénzt. Ismételjük: a közpénzt! Túl azon, hogy a keményen dolgozó kisemberekről lehúzott századik bőrt, értsd: adóbevételt, az államháztartási törvény szerint az államkincstárban kell tárolni, és tilos pilótajátékba fektetni, a hasznot saját zsebbe csúsztatni, amikor égni kezdett a talpuk alatt a talaj, bennfentes információik alapján gyorsan kivették a milliárdokat. A kormányzó és a külügyminiszter segítőkészségét bizonyítja, hogy a haveroknak időben szóltak, de a keményen dolgozó kisembereket elfelejtették tájékoztatni. Megint ők bukták el egy élet megtakarításait, lakásra, a gyerek oktatására vagy a saját temetésükre félretett, nehezen összekapart pénzüket. Laikusként is a napnál világosabb, hogy állami szinten bűncselekmények sorozatát követték el, de szerencsére a kormány a helyén van. Sőt, a kormányfő nyugodt lélekkel és százfős delegációval, az osztrák légitársaságtól bérelt interkontinentális repülőgéppel elutazott üzletelni az egyik legbarátibb országba, Kazahsztánba.
Mondanunk sem kell, hogy minden normális országban egy ilyen kormány már rég megbukott volna, de ilyesmi Magyarországon nem fordulhat elő. A fotelforradalmárok várják a csodát, hogy valaki elvégzi helyettük azt, ami az ő dolguk volna.
Ilyen körülmények között magunk sem tehetünk mást, minthogy húzzuk tovább a strigulákat minden egyes úr után, és már csak arra vagyunk kíváncsiak, meddig tűr még a magyar társadalom?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >