2025. május 4. vasárnap
Ma Mónika, Flórián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Szabadságharc a nagytőke szolgálatában

„A berlini kormányt felettébb nem zavarja, hogy milyen politikai, jogállami stiklik zajlanak Budapesten vagy Belgrádban.“ Techet Péter (hvg.hu), Vasárnapi Újság:

Az álságos szabadságharcról

(...) A multinacionális tőke a nemzetállami széttagoltságban érdekelt, ahol folyamatosan fenntarthatja, kihasználhatja a bér- és munkaversenyt. Magyarország például egy olyan pályára szorul be, ahol Romániával vagy Szerbiával abban versenyezhetünk még esetleg, hogy ki vezeti be hamarabb a gyerekmunkát, mert ott még szívesebben fektetne be a nyugati tőke. Nem véletlen, hogy – a budapesti balliberális értelmiség minden híresztelésével szemben – a berlini kormányt felettébb nem zavarja, nem érdekli, hogy milyen politikai, jogállami stiklik zajlanak Budapesten vagy Belgrádban. Mert amíg Orbán vagy az Orbánt mindenben utánzó és Merkel bizalmát teljesen élvező, amúgy meg balkáni autoriter politikát folytató Aleksander Vučić szerb miniszterelnök biztosítja az olcsó, jogfosztott munkaerőt, addig Berlin minden mást elnéz nekik. Athénnel is csak akkor került vitába Berlin, amikor az új görög kormány európai szolidaritást követelt. Orbán nemzetállami szuverenitást akar, és az a multinacionális tőkének is érdekében áll. Ráadásul a munkaállam koncepciója, amihez hívei tapsiskolnak, és ami amúgy egy virtigli fasiszta elnevezés (legutóbb Gömbös Gyulának voltak hasonló tervei), szintén nem szól másról, mint a magyarországi, amúgy is soványka jóléti állam totális lepusztításáról. Ez már meg is kezdödött, például azzal, hogy gyakorlatilag alig van ma már szociális segély, s helyette az ellenzéki sajtóban is helytelenül közmunkának nevezett kényszermunkát vezette be a kormány. (A kényszermunka és a közmunka között az a különbség, hogy a közmunka nem a szociális segély helyett van, hanem amellett, és nem éhhalált, hanem mondjuk tisztes szegénységet biztosít.)

Egy szabadságharcos kormány nem beletörődne az ország periférikus helyzetébe, nem versenyelőnyt látna a magyar dolgozók megalázóan alacsony fizetésében, és nem tovább nyirbálná a munkavállalói jogokat. Egy valóban szabadságharcos kormány nem az európai egység, az európai szolidaritás ellen polemizálna, hanem belátná, hogy a globális piacon, ahol az egyes tőkeszereplők akár erősebbek, mint egy-egy nemzetállam, nem a nemzetállamok illuzórikus szuverenitását kéne retorikailag erősíteni, hanem az európai egységet, szolidaritást követelni (egységes mininimálbérrel, adórendszerrel, szociális jogosultságokkal, stb.)

Az is szörnyű, ha valaki nem tesz semmit Magyarország folyamatos zuhanása, enyészete ellen, és még versenyelőnyként is tekint a magyar nyomorra. Ennél már csak az szörnyebb, azaz cinikusabb tett, ha valaki a nyomor elfogadását, állandósítását szabadságharcként adja el. A szabadságharc politikai termékként megakadályozza, hogy szavakat találhassanak azon erők, amelyek akár jobbról, akár balról megneveznék a problémákat.

A gazdasági nyomort a nyelvi nyomor súlyosbítja: az a diszkurzív tér, amiben a szavak már rég nem azt jelentik, aminek hinnénk őket. Neoliberális, szegényellenes kormánypolitika szabadságharcba csomagolva. Egykori kommunisták polgári konzervatívnak öltöztetve. Liberális értelmiség baloldaliként eladva. Szélsőjobboldali veszély vizslakölykökkel elfedve.

XXX

A vezér lenéz

Bár egyre hagymázasabbnak tűnik az orbáni kommunikáció, igazából tudatosan használja fel a kormánypropaganda a sérült magyar nemzeti identitást. Magyarországon generációk cipelik majd tovább a harcos, Nyugattól elforduló, békétlenséget szító közbeszéd lélektani következményeit – mondja a világhírű szociálpszichológus, Joseph P. Forgas, azaz Forgács József, aki öt éve tanulmányozza a Fidesznek a sajátos magyar néplélekre építő kommunikációját. (...)

– Egy ország és a benne élők történelme, kultúrája határozza meg a nemzettudatot, amelynek egyik lényeges eleme, hogy miként interpretáljuk a világot és hogyan látjuk magunkat. A magyar nemzeti identitás sok szempontból alapjában sérült és problémás, amelynek okai mélyen gyökereznek. A magyar történelem évszázadok óta a kudarcok, vereségek, levert forradalmak története. A kudarcokhoz egy tipikus narratíva járul, amelyet minden szociálpszichológiai kutatás szerint az áldozatmentalitás, lemondás, önsajnálat, mások hibáztatása és a felelősségvállalás hiánya jellemez. Ezt kompenzálja a gyakran nagyzoló, irreális és romantizált nemzetkép, amelyik a magyarok világverő szerepét vizionálja. Jellemzőek például a hivatalosan szelektált „hungarikumok”. Nincs még egy ország, ahol a pozitív nemzeti identitást ilyen átlátszó módon kellene támogatni, és ahol egy hivatalos bizottság dönti el, hogy mire kellene büszkének lenni – például kolbászra meg szalámira, mintha az máshol nem lenne. Úgy tűnik, a magyar nemzettudatnak mankókra van szüksége az önbecsülés fenntartásához. A Fidesz kommunikációja az elmúlt öt évben erre a sérült, önsajnáló nemzeti identitásra, az ellenségkeresésre és a mások hibáztatására játszott rá, nagyon demagóg módon. Hogy ez eddig sikerült, az azzal is magyarázható, hogy Magyarországon sajnos nem létezik jelentős számú, autonóm módon gondolkodó, felvilágosult polgárság, amely átlátna ezen. Egyébként, amikor Orbán „polgárságról” beszél, ez számára valami egészen mást jelent. A rendszertől függő klientúra kialakításán dolgozik, de ez nem polgárság. A polgárt éppen az önálló gondolkodás, a saját erőből elért siker és a független magatartás jellemzi. (...)

2015. május 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább

Trump bumeránghatást vált ki Európában

Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad >

Tovább

A fenntarthatatlan elnökség

Az Atlantic elemzése kizártnak nevezi, hogy eddigi formájában folytatódhat Trump elnöksége, miután az első 100 nap >

Tovább

Világ liberálisai, egyesüljetek!

Erre szólít fel Timothy Garton Ash, mert úgy látja, hogy ily módon lehet kiszorítani Trumpot a >

Tovább

A Trump-tornádó hatása Orbánra és a szélsőjobbra

Trump szétzúzta a transzatlanti rendet, és Orbánnak a többi jobboldali európai politikussal közös dilemmája, hogy kiszámítsa: >

Tovább

A Trump-Zelenszkij találkozó jelentősége

Lehet, hogy a 15 perces vatikáni Trump-Zelenszkij-találkozónak köszönhetően közel van a tűzszünet, de semmiképpen sem jelent >

Tovább

Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent

A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel >

Tovább

Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz

A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >

Tovább

Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá

Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >

Tovább