2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Baj van, nem is tudjuk, mekkora

„Hogy ne kelljen lesütni a szemünket, amikor a környező országokra tekintünk.” Majtényi László (168 Óra):

Elég volt ebből. A politika célja – jegyzem meg nagyon halkan – nem a személyes jólét; a politikus nem magának szerez. Az államférfi/államasszony még csak nem is a pártjának.

Két kérdés fölött kell gondolkodnunk. Mit szeretnénk, és hogyan is szeretnénk elérni ezt a valamit, amit szeretnénk? A két kérdés összefügg, és csak látszat, hogy az elsőre olyan nagyon könnyű a válasz. Nem hinném, hogy kevesebbel beérhetnénk, mint hogy szabad országban éljünk.

Akinek nem inge, ne vegye magára, de sok befolyásos ellenzéki politikus számára – nekem legalábbis úgy tűnik – ezek a kérdések még csak nem is léteznek. Pedig tudniuk kellene, hogy a szolgákat néha fel lehet szabadítani. Bizonyosan csak szabad ember munkálkodhat a mások szabadságért.

Elég közelről láttam az ORTT körül az úgynevezett „baloldal” éjsötét egylépéses sakkozóit, akik – miközben mindent elveszítettek, ide értve személyes jólétüket – semmibe vették a szabadságjogokat. Azután, ahogy azelőtt is, pergett a film, az unalmas történet: Egyenlítő bloggal, Pásztor Alberttel, menekültek elleni gyűlöletkampánnyal, duzzogással, olimpiával, a Fidesz tányérnyalóival, a hülyeség tombolásával. Kérdés, hogy mindez emberi hibák egyszerű összege, vagy a történelem keze.

Az Orbán-rendszer leváltására politikai értelemben a baloldal bizonyosan kevés. Ez az alkotmányos jobb- és baloldal közös feladata és közös felelőssége már most is.

 A Fidesszel, a NER-rel szemben a kompetenciakritika elégtelen. Csakis a rendszerkritika hozhat eredményt. Ha a baloldal azt mondja, hogy még jobb cigánygyűlöletben, korrupcióban (azaz például olimpiarendezésben), akár ha azt is mondja, becsszóra kevesebbet lopna, az szánalmas, reménytelen. (Mellékhang: az MSZP saját választóit megtisztelve, emberszámba véve, az elmúlt öt évben elrebegett-e saját korrupciós múltjáról egy halvány pardont? A válasz: nem. Hallottunk-e az elmúlt öt évben bárki autentikus ellenzéki politikustól akárcsak egyetlen politikai beszédet, amely – szisztematikusan elemezve a rombolást, láttatva a nyomort, az erkölcsi züllést – tetemre hívta a nemzeti együttműködést, továbbá – megérintve a nemzet lelkét – jövőképet vázolt? A válasz: nem. Kormányképesebb-e az ellenzék ma, mint öt éve volt? A válasz: nem.)

Új politikai erőre és új emberekre lenne szükség. Ahogy a 19. században és azután később Bibónak sikerült, rá kell találni az erény és a nemzeti büszkeség, a szabadság hangjára. Hogy ne kelljen lesütni a szemünket, amikor a környező országokra tekintünk. Ehhez új nyelvet is találni kell.

Az antifasiszta népfrontot merő anakronizmusnak tartom. És reális veszélynek is egyúttal. A Fidesznek mentőkötél lehet az egyenlőtlen, hegemón együttműködés keresése az MSZP-vel, amelyben az ellenzéki partner legalább olyan gyenge, alárendelt, amilyen ma is. Ez az együttműködés nemcsak a Magyar Szocialista Párt, de – ha ezt lehet még fokozni – mindkét fél legrosszabb énjét mutatná. A két fáradt, korrupt, elnehezült és fantáziátlan partner csak meghosszabbítaná az agóniát, megnyitva egyúttal a történelmi utat a Jobbik előtt.

A negatív forgatókönyvek közül még viszonylag a legkevésbé veszélyesnek a Fidesz–Jobbik koalíciót tartom. Nem is lenne a dolog lényegét tekintve rosszabb annál, mint ami most van, és persze a társaság tagjai bizonyosan ráégnének egymásra. (Nem tudom, feltűnt-e, hogy miközben a Jobbik szívesen ostorozza úgy általában a korrupciót, de eddig – hasonlítsuk össze gondolatban ezt a pártot egyetlen személlyel: Juhász Péterrel – tudtommal még egyetlen korrupciós ügyet sem tárt fel.)

A magyar politika tartalékai egészen kimerültek. A közösség nem támogatja, csak épphogy eltűri a Nemzeti Együttműködés Rendszerét – annak bágyadt ellenzékével együtt.

Új lapot kell nyitni. Nem a közös ellenszenv tárgyára kell már tekinteni. Azaz nem egyszerűen az érzelmek, hanem értékek koalíciójára van szükség. Az Orbán-rendszer leváltására politikai értelemben a baloldal bizonyosan kevés. Ez az alkotmányos jobb- és baloldal közös feladata és közös felelőssége már most is. Ebben a küzdelemben mindenekelőtt egymás megbecsülését kell tanulni, ami – mintegy ráadásul – új nyelvet alkothat a jövő politikai vitái számára is.

A demokratikus választás természeténél fogva mindig kompetenciáról, nem pedig a rendszerről szóló vita. Most Magyarországon a demokratikus, tisztességes választás feltételei alsó hangon is hiányosak. Ezért talán a választásra felkészülést megelőzően inkább fair és demokratikus választást kellene követelni. Magán a választáson aligha verhető meg a NER. Fatális tévedésnek tartom ezért a 2018-as, 2022-es, satöbbi választásokra, azaz a választási kampányra készülődést.

Az ellenzék a választáson akár győzhet is. Ennek azonban van előfeltétele. Mégpedig az, hogy már a választást megelőzően a Nemzeti Együttműködés Rendszere politikai vereséget szenvedjen.

2015. augusztus 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább