Ma Pongrác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Honvédek a menekültek ellen?
„Értelmetlen látszattevékenység, ami a probléma megoldásághoz egy centiméternyit sem visz közelebb.” Tordai Csaba (Átlátszó):
A rendkívüli állapotok szabályozása (hál’ istennek) ritkán vált ki érdeklődést a közvéleményben: az árvizek idején menetrendszerűen kihirdetett veszélyhelyzetek kivételével a rendszerváltás óta nem került sor minősített időszak bevezetésére. A sajtóhírek szerint ez a helyzet megváltozhat, ha a kormánytöbbség a Jobbik támogatásával (vagy éppen a Jobbik témájának elfoglalása érdekében) a menekültek növekvő száma miatt a Magyar Honvédség alkalmazását rendelné el, mert erre csak szükségállapot bevezetése mellett van lehetőség. Ez azonban puszta politikai kommunikáció lenne: a kormányzat menekültügyben tanúsított tehetetlenkedésének újabb felvonása.
Az Alaptörvény nagyon szigorú feltételeket határoz meg arra, hogy a Magyar Honvédség mikor alkalmazható az ország területén. Jogtörténeti okai vannak ennek: 1989-ben az ellenzék egyik félelme az volt, hogy a ’81-es lengyelországi szükségállapothoz hasonlóan a kommunista állampárt ilyen eszközökkel akarja majd megvédeni széteső hatalmát. Ezt a kicsit paranoid alapállást lényegét tekintve az Alaptörvény is átvette. Ennek megfelelően nagyon szigorú tartalmi és eljárási feltételeket szab az új alkotmány is ahhoz, hogy a honvédek belföldön harci vagy védelmi feladatokra igénybe vehetőek legyenek. (Az árvizek idején szokásos homokzsák-pakolás nem minősül “alkalmazásnak”, mert olyankor nem harci/védelmi jellegű feladatot végeznek a katonák.)
Eljárási szempontból az Alaptörvény igen differenciált szabályrendszert tartalmaz, pontosan meghatározva, hogy mikor kell kétharmados parlamenti döntés, mikor a Honvédelmi Tanács, mikor a köztársasági elnök és mikor a Kormány határozata a honvédség bevetéséhez. Emellett azonban tartalmi feltételeket is szab az alkotmány a Honvédség belföldi alkalmazásához: arra csak kihirdetett rendkívüli állapotban, szükséghelyzetben, ún. váratlan támadás esetén, illetve az Európai Unió vagy a NATO döntése alapján kerülhet sor. Téves az a jogi álláspont, amely szerint kétharmados többséggel a parlament bármikor elrendelheti a honvédség belföldi alkalmazását, mivel az Alaptörvény 47. cikk (2) bekezdése csak hatásköri-eljárási, de nem tartalmi szabály. Világosan kiderül ez az Alaptörvény 50. cikk (1) bekezdéséből is, amely még szükségállapot idején is csak korlátozottan, a rendőrség alkalmazásának elégtelensége esetén teszi lehetővé a katonák belföldi alkalmazását, ami nyilvánvalóan értelmetlen lenne, ha egyébként kétharmados többséggel bármikor lehetne dönteni a Honvédség bevetésről. (…)
A Honvédség bevetésének ötlete persze ettől függetlenül sem több, mint a politikai kommunikáció izzadtságszagú erőlködése. A menekülők számának növekedését nem fogja megállítani az, ha párszáz egyenruhás katona is cirkálni fog a határzár mögött. A Honvédség éppúgy nem alkalmas a migránsok távol tartására, mint ahogy a magyar állam területén épített/épülő kerítés sem az, hiszen ha a határzár túloldalát eléri a menedékkérő, akkor már a magyar törvények, a Magyarország által önként vállalt nemzetközi kötelezettségek és az európai uniós szabályok alapján le kell folytatni a menekültügyi eljárást. Ezen nem változtat az sem, ha rendőrök helyett katonák nyitják ki számukra a kerítés ajtaját.
Vélhetően most ébredt rá a kormányzat, hogy a határzár megépítése nemhogy nem enyhít Magyarország menekültügyi terhein, hanem egyenesen súlyosbítja azt. Korábban a zöldhatáron át érkező menedékkérők jelentős része a magyar hatóságokkal való találkozás nélkül tudott áthaladni végcélja (Németország, Skandinávia stb.) felé, ezért nem is került be a nyilvántartásba mint elsőként Magyarországon az Unió területére lépett személy, így még elméletileg sem lehetett visszaküldeni a célországából hozzánk. A kerítés megépítése annyit ért el, hogy garantáltan bekerül a menekülő a dublini nyilvántartásba, így később akárhol is bukkanna fel Európában, jogilag visszaküldhető lesz Magyarországra. A jogalkotó pedig hiába minősíti (bármit is gondoljunk róla) Szerbiát biztonságos harmadik országnak, ha szomszédunk nem hajlandó visszavenni a tőle érkezett menedékkérőket, akkor a menekültügyi eljárást folytatni kell, a legrosszabb esetben pedig a vissza nem vettek számára oltalmazotti státuszt és humanitárius tartózkodási engedélyt ad Magyarország.
Minden bizonnyal ez vezet oda, hogy lázas ötletelés kezdődött a kormányzópártok tájékán: miként tarthatják fenn annak a látszatát, hogy ők bizony távol akarják tartani az emberáradatot Magyarországtól, miközben hatását tekintve kifejezetten csalogatják őket. Ebbe a sorba illeszkedik az a nyilatkozat, hogy a kerítés túloldala voltaképpen nem is Magyarország, vagy az a javaslat is, hogy a határzár megrongálását bűncselekménnyé kell nyilvánítani – hiszen hol bírná el a magyar börtönrendszer a sok új fogvatartottat, akiknek az ilyen “elhelyezése” ráadásul elképesztően drága lenne.
A Honvédség bevetése pontosan ugyanilyen értelmetlen látszattevékenység, ami a probléma megoldásághoz egy centiméternyit sem visz közelebb, azonban komoly veszéllyel jár: ha most a kormánypártok az Alaptörvény megsértésével, jogellenesen rendelik el a katonák bevetését, ez olyan belpolitikai precedensként szolgálhat a későbbiekre, amit egyetlen polgártársunknak sem kívánunk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >