Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Napi ajánló
Szétszórt hajúak
„Mi vállt vállnak vetve állunk a vad zivatarban, egységbe kovácsol minket a gyűlölet.” Keresztury Tibor (Litera):
Ülök a kettesen, a Jászayn levő pékségben vásárolt, mérsékelten ízletes sajtos rudat majszolom, nézek ki a fejemből az ablakon. Viszonylag gyakran fordulok meg ezen a járaton, és sohasem olvasok, hisz Európa talán legszebb villamosvonala ez, ebben megállapodhatunk. Az idő szép, a nap süt, mintha teljesítménybérezésben lenne leszerződve, s rendes honort kapna érte, a villamos nem túlzottan zsúfolt, ablakai nyitva, a légmozgás egészen kellemes. Fejem fölött két japán kismadár csicsereg térképpel a kézben, sohasem értettem, honnan, miből telik nekik húszévesen arra, hogy beutazzák a világ minden sarkát, köztük e távoli kontinenst. Odébb három erősen túlsminkelt orosz asszony tömött Zara-szatyrokkal kezükben, szemlátomást az akciós zsákmánnyal mindőjük elégedett. Hátul egy komplett német család kapaszkodik, papa-mama, tejfelszőke gyerekek. Aztán a Kossuth-téri első kanyaroknál szerény ebédem kis híján torkomon akad, majd’ megfulladok attól, amit olvasok. A lehajtott fejű, szomorú migránst, a száműzött Kossuthot hasonlóan levert társaival ábrázoló szoborcsoport hátoldalán a következő felirat szerepel a talapzaton:
A Kárpátoktul le az Al-Dunáig
Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!
Szétszórt hajával, véres homlokával
Áll a viharban maga a magyar.
Nagy nehezen felköhögöm a félrenyelt sajtos rudat, óvatosan körbenézek a megállóba befutó villamoson – azon kapom magam, óhatatlanul az utasok frizuráját figyelem, melyiknek szétszórt a haja, véres a homloka. Egy fiatal srác raszta-frizurával kifejezetten gyanús ott az elején, de kreol bőre miatt mégsem valószínű, hogy honfitársunk lenne; az a férfi ott a forgóban viszont bizonyosan igen, ámbár a legkevésbé sem szétszórt a frizurája, mivelhogy kopasz. A most felszálló barna hölgy viszont bizonyosan magyar, mert magyarul küldi el a jó kurva anyjukba az ajtóban trécselő – szintén magyar – tinédzsereket, úgy érezvén, felszállása akadályoztatva van általuk. És az a hajléktalan is magyar, egészen biztosan, aki spárgával átkötött műanyag-szatyrával alszik, annak ellenére, hogy nem a viharban áll, hanem a villamoson ül.
Mióta háborúban élünk – mert valakik nem tudták elviselni, hogy felnőtt itt két-három nemzedék, amelyiknek nincs közvetlen háborús élménye, tapasztalata –, s az ellenségképzés a mindennapi hivatalos kommunikáció részévé vált, a nemzeti összetartozás kötelező tartozéka, legfőbb kritériuma az áldozati szerep átélése és a gyűlölet lett. Az nem baj, hogy nem kíván megtámadni és nem akar eltiporni minket per pillanat az égvilágon senki, mi vállt vállnak vetve állunk a vad zivatarban, egységbe kovácsol minket a gyűlölet. Egy szimbolikus téren álló szimbolikus szoborcsoport hátára vésetni ezt az idézetet, azt sugallja, hogy a háborús veszedelem, a külső fenyegetettség tudata állami rangra emelkedett. És ha így van, akkor viszont nincs mit csodálkozni azon, hogy tömegesen húznak el innen az emberek olyan országokba, ahol nincs politikai akarat és társadalmi igény arra, hogy permanens jelleggel hadban álljanak. Petőfi 1848. szeptember 30-án született verséből a fentebbi négy sort kiemelni, kőbe vésni: maga a színtiszta manipuláció, hisz a békés hétköznapokra is kiterjeszti azt az érzést, amit a költő egy konkrét háborús szituációban, a szabadságharc kellős közepén megfogalmazott. Hogy itt – mint ahogy a vers címe mondja – a létezés tétje Élet vagy halál! lenne, pedig hát dehogy. Ha így érzed 2015-ben, békeidőben, homlokodra vizes borogatást.
Érdekes adalékkal szolgál egyébként a fentebbi négy sorhoz Illyés Gyula 1929. október 26-án kelt naplójegyzete, melyben Petőfi monográfusa a következőképpen vélekedik: „A vers lényege megfoghatatlan. Ha lázítani akarok, hordódöngést visszhangzanak a sorok, és az igazi tűz ott lobban ki, ahol nem is vártam. Például Petőfi összes hazafias verseiből kezdettől fogva ez a négy sor fogott meg legjobban (…) És ebben a négy sorban is legjobban pont az fogott meg, aminek a mondanivalóhoz legkevesebb köze van, az, hogy: Szétszórt hajával. A többi különben teátrális dikció, de ez a két szó mégis valósággá teszi.” Hát, nem tudom, Gyula bátyám; ha csak úgy nem, ha csak nem úgy…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK
Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >