Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Startvonal: fölegyenesedünk-e a padlóról?
„Filozófiai/morális alapjai kérdőjeleződtek meg az eddigi kisebbségjogi politizálásnak.” Magyari Nándor László (Systemcritic):
(…) A rommagyar politikai mezőny a rendszerváltás óta nem volt ennyire mély válságban, nem volt ennyire lehangoló és kilátástalan, mint éppen most (akkor is, ha mégha mégoly gondosan kerülik politikusok és holdudvarukhoz tartozó kommentátoraik, elemzőik, ennek a kimondását, menekülnek a felelősség elől). És most nem is arra gondolok, hogy az RMDSZ-nek (a többi rommagyar aprópárttól ilyesmit nem is várhatunk[i]) nincs egy átfogó helyhatósági választási programja, mely aztán lebontható lenne a települések szintjére, és az autonómiázás kifulladt, és hiteltelen, nélkülöz mindenféle pragmatikus szempontot; nincs egységes jelöltállítási rendszer[ii], és persze integritást biztosító kritérium-rendszer, etikai kódex sincs, sőt, nem is kell; vagy hogy a jelöltállítás máris megcsúszott (van fontos település, ahol a jelölteket csak a kampányt megelőző hónapban választják ki!) bizonytalanság és politikai pávatánc övezi a helyhatósági választásokat (a helyi adminisztrációban fű sem terem ellenzékből[iii], s a fő politikai szervezet önként mondott le a kormányzás lehetőségéről), egyszóval az utóbbi kongresszuson meghirdetett megújulás egyetlen jele sem látható. Hanem ami ettől is kiábrándítóbb, a rommagyar politikai mainstream – mostmár mindenestől – letért arról az útról, melyen az elmúlt 26 évben járt, pontosabban a Fidesz (és csatolt részei) illiberális nemzetállamot vizionáló, valamint Európaellenes, keleti fordulatot sürgető útjára tért[iv], és ezzel ha úgy tetszik filozófiai/morális alapjai kérdőjeleződtek meg az eddigi kisebbségjogi politizálásnak. Kisebbségi (azaz kollektív) jogokat csak ott és annyiban lehet elérni, ahol és amennyiben erős a liberális demokrácia, azaz nem csupán egy meghatározott „többség diktatúrája” érvényesül a politikában, a közéletben, a döntések meghozatalában, hanem az „egyetemes méltányosság”[v] elvének megfelelően korlátozzák a többség szuverenitását. Márpedig a határon túli magyar kisebbségeknek mindezidáig a közös európai érdekekre/értékekre és szuverenitásra, valamint az egyetemes emberi jogokra való hivatkozással volt morális és politikai alapjuk jogokat kérni, és nem pedig a nemzetállami elfogultságokra, és kizárólagosságokra alapozva. A kettős beszédnek ezen a téren sincs esélye, nem helyeselhetjük/támogathatjuk a magyarországi politikai hatalom (egyre inkább csak orbánizmus) illiberális demokráciáját, nemzetállami kizárólagosságát, Európa-ellenes politikáját, (a virtuális „kétharmad” többségi diktatúráját), és közben európai – nemzetek fölötti – szuverenitásra hivatkozunk Románia, Szlovákia, Szerbia, stb., esetében. Az etnikai/nemzeti többség függetlenségét, mellyel akár diszkriminatív módon lép föl a kisebbségek ellen, csak egy magasabb szintű – sőt egyetemes – szuverenitásra, az egyetemes méltányosságra tett hivatkozással ellensúlyozhatjuk, esély sincs a „kisebbségi diktatúra”, egyfajta ellen-nacionalizmus érvényesítésére. És ezért zavarodott össze a határontúli kisebbségi politizálás, felszalámizódott, meghasonult, szegmentálódott és képtelen folytatni megkezdett projektjét, autonómiájának elvesztéséről nem is szólva. A nacionalizmus[vi] rossz tanácsadó mégha magyar is és érzelmileg azonosulni tudunk vele (ugyanígy vannak más nemzetek is saját nacionalizmusukkal), kisebbségi változatai egyenesen esélytelenek, a nacionalista diskurzusok versengésében a kisebbségek csak vesztesek lehetnek. Olvasom, hogy Kelemen Hunor a Fidesszel újabban kialakított jó kapcsolatot (a többi rommagyar politikai hangadóhoz hasonlóan) úgy értékeli, illetve kommunikálja, hogy Orbán belátta, hogy az RMDSZ-re kell hallgasson az itteni kérdésekben. Hát most lenne itt az (talán utolsó) alkalom, hogy bebizonyítsa, kérésére Orbán eláll az illiberális nemzetállam ötletétől, a keleti nyitástól és az ottani despoták ajnározásától, hogy mi hatumák szilárd alapon folytathassuk politikai programjainkat. Azért nagyobb tétben nem fogadnék egy ilyen váratlan fordulatra.
XXX
[i] Az MPP-t többé-kevésbé – legalábbis a központi vezetés szintjén – sikerült domesztikálni, beadta a derekát az elfideszesedett RMDSz-nek, kooperál. Ez viszont helyi szintű belső konfliktusokat eredményezett egyelőre Sepsiszentgyörgyön, de valószínű Udvarhelyen sem lesz zökkenőmentes, hiszen MPP-EMNP együttműködést fontolgatnak saját polgármester-jelölttel a helyiek. Az EMN(x) még nem tudja mit fog tenni, egyáltalán indul-e a helyhán, vagy csak a fidesz zsarolási eszközének szerepében tetszeleg? (A legtöbb jel arra mutat, hogy képtelennél képtelenebb ötleteléseikkel zavarják a többi párt jelöltállítási folyamatát, nyomást gyakorolnak, illetve feszültséget keltenek, a meghurcolás és zsarolás lehet a budapesti ukáz részükre).
[ii] A kolozsvári példa jól mutatja a tanácstalanságot és megtévelyedést, először ugyanis bejelentették, hogy a „történelmi magyar” (sic!) egyházak jelölhetnek az RMDSz-es helyhatósági lista első helyére, aztán ezt fél szájjal visszavonták, azóta sem tudni mi folyik ezen a téren. Aztán, azelőtt jelentették be, és döntöttek a polgármester-jelölt személyéről – ugyanis egyetlen, előre boritékolható jelölt jelentkezett – mielőtt véglegesen elhatározták volna, hogy egyáltalán indítsanak-e jelöltet erre a posztra?
[iii] Egy a román politikai klientelizmust elemző jelentés világosan kimutatta, hogy a hatalmon/kormányon levő politikai pártok és az általuk vezetett települések, illetve régiók részesülnek a központi elosztható források nagy részével, vagyis tetszik vagy sem, az ellenzéki önkormányzatoknak nem terem babér, érdekérvényesítő és erőforrás, illetve költségvetés bevonzó képességük a minimális.
[iv] Azon túl, hogy a rommagyar politikai establishment téves diagnózist felállítva elhitte az orbáni propagandát, hogy a jelenlegi magyarországi hatalmi rendszer „örök”, vagy legábbis hosszú távon is fennmarad, az „átállásnak” – eddig is sejthető módon – anyagi vonzata is volt. Ha hinni lehet az atlatszo.hu adatigénylésére kiadott számoknak, az RMDSz éppen annyi támogatáshoz jutott, mint az EMNP a tavaly (azaz 250 milla forinthoz), az összeg első látásra nagynak tűnik, valójában viszont nincs egyötöde a Szászjenő-féle fantomintézet költségvetésének. Persze közös Fidesz-RMDSz telefonos közvélemény-kutatáshoz, előkampányhoz, meg néhány hónap klientúraépítéshez elég, csak a rommagyar közösség nem profitál ebből sem.
[v] A híres politikai gondolkodó Alexis de Tocqueville gondolatait idézem, aki az Amerikai demokráciá-ról (1840) írott második kötetében fejti ki, hogy az adott nemzeti többség szuverenítását az egyetemes méltányosság írhatja fölül, szolgálhat hivatkozási alapul, amikor az önkorlátozást követeljük: „Létezik a világon egy mindenkire egyformán érvényes törvény, amit nem ilyen vagy olyan nép többsége dolgozott ki vagy fogadott el, hanem az egész emberiség többsége. Ez pedig a méltányosság törvénye. Ami annyit jelent, hogy minden nép esetében a méltányosság jelöli ki, hogy a jog területén hol a határ.Úgy is fel lehet fogni külön-külön minden nemzetet, mint az egyetemes emberi társadalmat képviselő és az egyetemes emberi társadalom törvényben kifejeződő méltányosság-igényét alkalmazó megannyi testületet. Márpedig lehet-e nagyobb hatalma a társadalmat képviselő testületnek annál a társadalomnál, amelynek törvényét alkalmazza? Amikor tehát nem vagyok hajlandó egy igazságtalan törvény előtt fejet hajtani, korántsem kérdőjelezem meg a többség kormányzáshoz való jogát; mindössze arról van szó, hogy a népszuverenitás döntése ellen az emberiség szuverenitásához fellebbezek.” A Fidesz és Orbán itteni apologétái máris a „zsigeri közösség” (értsd, etnikum, nemzet, illetve ilyen jellegű kisebbség) elsőbbségét kezdte hirdetni, az egyetemes méltányosság és emberi jogok helyett.
[vi] Itt olyan projekt, etnikai ideológia, értelmében használom a kifejezést, mely éppen arra irányul, hogy a többségi etnikai csoportnak kellene uralnia egy államot, az integrációnak és asszimilációnak a motorjaként működő politikai program, melyben – szélsőséges esetben – nincs helye az ellenálló, asszimilálódni nem akaró csoportoknak. Az olyan jelszavak, mint „Magyarország a magyaroké”, és ennek román, szlovák, szerb, ukrán, stb., megfelelői, ennek a kizárólagos nemzetállami projektnek a kifejezői. Azok a gyakran elhangzó ellen-jelszavak, hogy „Székelyföld nem Románia”, a kintüntetett rommagyar színész meg „nem román”, stb., a jelzett a többségi nacionalizmusra adott kisebbségi nacionalista válaszok, és mint ilyenek esélytelenek: Székelyföld ma Románia területéhez, adminisztrációjához, fennhatóságához, stb., tartozik. Az ünnepelt rommagyar színész román állampolgár (is?), ez egyáltalán nem zárja ki, hogy etnikai identitását a régió, vagy a színész megélhesse, kifejezhesse, megtarthassa, sőt fejleszthesse, stb.
Következő cikk: Mészáros Lőrincé az eszéki focicsapat, és új stadiont is építhet
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >