Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Ferde szemmel
„Ha olyan minőségben gyártanának ruhaneműt is, mint ahogy igényes helyeken főzni tudnak...“ Csorba Zoltán (csorbazoli.blog):
A világ vezető gazdasági nagyhatalma (a Nemzetközi Valutaalap hivatalos rangsorolása szerint) egy kommunista ország. Pontosítok: olyan ország amelyet egy Kommunista Párt vezet. Ez a kommunista ország egyben birtokolja az USA államadósságának legnagyobb részét. Annak az országnak az államadósságát, ahol a kommunizmust magától a Sátántól származtatják, ahol már a kom... szótag elhangzására a politikusok frászt kapnak, szemük vérbe borul az ügynökök pedig oldalfegyverüket tapogatják. Kína az amerikai államadósságból a kimondhatatlan és elképzelhetetlen 1223,7 milliárd dollárnyit tud a zsebében. Ennél többet csak az amerikai jegybank, a FED jegyez.
Az európai ember úgy tudja, hogy a nyolcvanas évek végén végérvényesen megbukott és eltűnt a kommunizmus. Vannak országok – például Magyarország – ahol törvényileg tiltják a jelképeinek használatát. Ha nem is Edgar Allan Poe-t szavalva, de világgá kürtölik: nevermore! A Kelet- és Közép Európa-i (továbbiakban KKE) országok ötven évnél idősebb politikusai szégyenkezve igyekeznek ha nem is tagadni, de pillanatnyi elmebaj hatására előállt tévelygésnek bemutatni életük azon szakaszát, amikor a Pártban tevékenykedve élvezték annak a rendszernek a kiváltságait. Gondolják, hogy vezeklés céljából elegendő ha legalább akkora intenzitással járnak a templomba, mint egykoron a pártülésekre.
Erre mit lát az egykori KKE Párttag: egy kommunista párt főtitkára ott feszít a világ legnagyobb hatalmait tömörítő G 20 csoport derék demokrata vezetői között! És még csak nem is szégyenkezik! Meg sincs illetődve („Uraim, már elnézést, de nem is tudom, hogy kerültem ide...”). Nem néznek rá ferde szemmel, kezet ráznak a kommunista vezetővel, mosolyogva. És a világ másik legnagyobb hatalmának külügyminisztere kijelenti, hogy országa számára a Kínával való kapcsolat a legfontosabb (naná, amikor ott van a pekingi páncélszekrényben ezerkétszáz milliárd dollár értékű amerikai állampapír).
A nyolcvanas évek végén mint az egerek a süllyedő hajóról úgy menekültek szét a KKE országok kommunistái. Akik maradtak, igyekeztek megfogyatkozott pártjukat átkereszteléssel szalonképessé tenni és ily módon helyet kapni a politikai palettán. Kommunista pártok lényegében csak a Nyugat Europa-i országokban maradtak. Kínában nem alkalmazták ezt a gerinctelen képmutatást, nem keresztelkedtek át szocialista, munkás, szocialista-munkás, amaz-a-másik, vagy baloldali-kékzubbonyosok pártjává. A tagság sem menekült fejvesztve szét. Meg kell azonban jegyezni, hogy a világ legnépesebb országának csak (?) minden huszadik állampolgára kommunista, szám szerint mindössze (?!) hetven millió (mintha Németország cakk-pakk Merkeltől és Schauble pénzügyminisztertől kezdve a bajor miniszterelnökön és a radikális szélsőjobboldali tömegeken keresztül a hamburgi parkőrig mindenki kommunista lenne).
Láttuk, tapasztaltuk mit tett Kína, a reformkommunisták vezetésével az utóbbi negyed évszázadban. Míg a szovjet nyitásra szétesett nem csak a Párt, hanem a birodalom is, a kínai kommunisták más irányba mozdultak el és a csúcsra jutottak. Igaz, hogy bóvlijukkal elárasztották a világot, ily módon az igénytelenségre szoktatva a tömegeket, na de a kommunista ipar árucikkeit soha sem a kiemelkedő minőség ékesítette. Mozdulhattak volna a kínaiak is olyan irányba, mint a déli szomszédjuk, Észak Korea („kinek észak kinek dél”). Belátták, beismerték, hogy az elszigetelődés, a mindenki ellenség szemlélet, a kierőszakolt, vasfegyelemmel megkövetelt „szebb jövő építés” tette tönkre és járatta le a KKE országokban az egész irányzatot, hogy az ilyen szemlélet, ami a bunkó, tanulatlan komcsik által félreértelmezett tragikus tévedésből ered, sehova sem vezet, különösen most nem, a XXI. század elején.
Kína már rég nem az, ami volt harminc évvel ezelőtt. Amikor úgy tekintettünk erre az országra, hogy „ott valahol úgy elvannak”, a képeken, amelyek onnan érkeztek, nagy tömegeket láttunk ahol férfiak, nők egyaránt kék munkászubbonyba öltözve bicikliznek Peking széles utcáin. Ezek a képek most már csak Észak Koreára érvényesek, a kínaik a kerékpár nyeregből átültek az általuk hamisított gyártmányú autók volánjai mögé. Gyanítom, hogy ha megboldogult marsallunk valami csoda folytán megélte volna ezt a rendszerváltozást még a kínainál is elegánsabb utat, elasztikus megoldást keresett volna. Már habitusa, ízlése, személyisége alapján feltételezni lehet, hogy a jólét, a nagyvonalúság, a nyitottság irányába terelte volna nyáját. (Azt a nyájat, amelyik önszántából inkább a farkasokat választotta).
A régi vágású, a marxizmust jól ismerő ideológusok felhányják a kínai kommunistáknak, hogy a marxizmus egyik legfontosabb alapelvét, a kizsákmányolás-ellenességet meghazudtolják a gyakorlatban. Hasonlóan, mint a kapitalista országokban Kínában is óriási szakadék tátong a dúsgazdagok és a szegény tömegek között. A munkások, az alkalmazottak – mint ahogy számos példa, (lehet, hogy rosszindulatú) riport bizonyítja – éhbérért, szörnyű körülmények között dolgoznak a vállalkozóknak. Havi egy marék dollárért rakják össze az európai piacon ezer dollárt érő iPhone-okat, például.
Az ország vezetője, a 2012 óta hatalmon lévő, nálamnál mindössze három évvel idősebb Hszi Csin-ping csak tudja mit csinál, hiszen marxizmusból diplomázott. (Zárójelben jegyzem meg hogy Kína első emberének a hatalma jelentősen nagyobb mint akár a többi G 20-as vezetőé: a Párt Központi Bizottságának főtitkára, államelnök, a hadsereget felügyelő Katonai Bizottság elnöke és tagja a kormánynak is, nem mint jegyzőkönyvvezető). Hszi apja a KKP egyik alapító tagja volt, de családja a kemény időkben, kegyvesztetté vált, Hszit is vidékre száműzték átnevelésre s onnan küzdötte fel magát munkájának, tehetségének, kitartásának köszönhetően. A kínai gazdasági átalakulás, különösen Sanghaj fejlődése és felfuttatása jórészt az ő érdeme is, hiszen annak körzetnek volt a vezetője. Szóval, tudja, hogy mit csinál, bizonyára ezt a fázist átmenetinek tekinti a teljes kommunizmus felé vezető úton. Mert a KKP célja – mint ahogy a Kínai Nagykövetség egyik anyagában olvastam – a kommunizmus kiépítése. A kínai kommunizmus megvalósítása. (Jó, jó, csak röhögjenek...!)
Az idei év első hónapjának hírei a kínai gazdaság megtorpanásáról szólnak. Az elemzők kiemelik, hogy a 2015-ös évben nem sikerült teljesíteni a tervezett 7%-os GDP növekedést (6,9%-os lett!) amire nem volt példa az utóbbi negyed évszázadban. Csökkennek a külföldi beruházások Kínában és Kína is csökkenti befektetéseit a világban, inkább a hazai fogyasztást szeretnék növelni és a tömegek életszínvonalát javítani. Most egy ilyen fázis következik.
Befejezésül elárulom, hogy miért választottam ezt a témát az idei év első bejegyzésemhez. Nyomós okom van rá: a minap végigkóstoltam egy felső kategóriájú kínai étterem teljes kínálatának reprezentatív választékát. Mint ahogy korábban többször is utaltam rá, nem tartozom a különféle egzotikus gasztronómia rajongói közé, inkább a hagyományos, zsírosan konkrét magyar konyhát kedvelem. Persze nem most étkeztem először kínai étteremben, de korábbi tapasztalatom a konyhájukat is a bóvli kategóriába sorolta (mindig is az hiányzott legjobban, hogy nincs kenyér a húsételekhez) Ezúttal kimondottan kellemes meglepetés ért. Ha olyan minőségben gyártanának ruhaneműt is, mint ahogy igényes helyeken főzni tudnak...
A budapesti kínai étteremnek, természetesen kevés köze van a kínai kommunizmushoz. Egy kapitalista országban egy kapitalista vállalkozás. Nem valószínű, hogy a vállalkozó pártfeladatot hajt végre hazája (és pártja) jó hírnevének öregbítése céljából külföldön. Kérdés, hogy Kínában a tömegek milyen színvonalú ellátásban részesülnek. A „létező szocializmusban” emlékeim szerint nem volt kifogás a hatalmon lévő munkásosztály étkeztetésére. Más kérdés, hogy az igazán minőségi, igényes fogyasztási cikkeket a tömegek megválasztott vezető képviselőiken keresztül élvezhették.
Következő cikk: A bodrogkeresztúri csodarabbi és a többiek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >
Surányi Zoltán: A Stróman
Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái >
Félő, hogy civilizációs vákuumba kerülünk
A VMSz tíz körömmel a hatalom megtartásáért harcol és nem igazodik a korszellemhez, nem tervezi a >