Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Napi ajánló
Virágkorát éli a magyar irodalom, csak az olvasóknak nincs pénzük rá
„Nincsen semmilyen színvonalesés, nem romlik a magyar irodalom, csak változik.” Vári György (Népszabadság):
Az Élet és Irodalom kritikai beszélgetéssorozatának első 50 darabját e-könyvben jelentette meg az Írók Boltja. Ebből az alkalomból beszélgettünk a hetilapos kvartettek moderátorával, Károlyi Csaba szerkesztővel a magyar irodalom legújabb aranykoráról, a krimiknek tett engedményekről, az olvasóközönség pénztelenségéről és arról, hogy tudnak-e bármit a kritikusok, amit az olvasók nem.
– Tulajdonképpen mi a kortárs magyar szépirodalom? A krimik, romantikus szerelmes regények, akció- és fantasykönyvek beletartoznak?
– A beszélgetésekhez választott művek alapjául az ÉS általam szerkesztett könyvkritikai rovata volt a minta. Magasirodalommal foglalkoztunk, ezen belül jellemzően szépprózával. Azt tapasztaltuk, hogy egy széles hömpölygésű regényről könnyebb négy embernek egy órán keresztül beszélgetnie, mint egy verseskötetről. De az említett műfajú könyveknek tettünk engedményeket, beszéltünk Baráth Katalin, Kondor Vilmos krimijéről és Kepes András Tövispusztájáról is, ez afféle határeset, ilyenkor arra is érdemes kitérni, hová tartozik voltaképpen egy ilyen munka. Ezeket a szövegeket a saját műfajuk szabályaihoz-lehetőségeihez, magyar hagyományához érdemes mérni, hogy ezekből mit tudnak kihozni. Van úgy nemegyszer, hogy meg vagyunk velük elégedve. Fejős Éva egyik könyve kapcsán megírtam az ÉS-ben, hogy szerintem igazi profi abban, amit csinál.
– Egy éve Tamás Gáspár Miklós azt mondta, hogy a magyar prózairodalom két nagy nemzedéke, Bodor Ádám, Esterházy, Kertész, Krasznahorkai, Nádas, Tar Sándor után nem jöttek létre hasonlóan fajsúlyos életművek. Ön mit tapasztal?
– Nincsen semmilyen színvonalesés, nem romlik a magyar irodalom, csak változik, tucatnyi nevet mondhatnék megerősítésül Tóth Krisztinától, Szvoren Edinától, Darvasi Lászlótól és Térey Jánostól kezdve Tompa Andreáig, Grecsó Krisztiánig és Péterfy Gergelyig. A fiatal és a középnemzedék írói közül is lesznek, akiket kicsit később úgy fogunk majd látni, mint ma már Esterházyékat. Érdemes olvasni, a magyar irodalom továbbra is virágkorát éli, nemrég a német irodalom fiatal sztárja, Daniel Kehlmann menesztette a mennybe Dragomán Györgyöt. A fiatal költők közül most épp Áfra János és Krusovszky Dénes a kedvencem. A költészetünk is nagyszerű.
– Akkor miért nem olvassák? Miért számít a magyar könyvpiacon pár ezer eladott példány már komoly sikernek?
– Mert a potenciális olvasóknak nincs pénzük. Az egyetemisták, értelmiségiek nem tudnak könyvet venni, más érdeklődők sem, gondolja meg, egy kezdő orvosi, ápolói fizetésből, nem beszélve magukról a könyvtárosokról, a tanárokról. De ha az ÉS-kvartettben beszélgetünk egy könyvről, bizonyos helyeken néhány hétig megnő rá kicsit a kereslet.
– Bárki nyilvánosan elmondhatja egy blogon, tetszik-e neki valamelyik könyv vagy nem. Van jövőjük a szakmai beszélgetéseknek?
– Van. Nyilván nem arról van szó, hogy a képzett irodalomkritikusnak eleve igaza van a nem irodalmár olvasóval szemben, mindenkinek egy szavazata van, de az irodalmár képes lehet bemutatni a mű kapcsolódási pontjait, felépítését, belső logikáját, többet megértetni belőle, felhívni a figyelmet máskülönben esetleg elsikkadó vonásokra is. Érdemes lehet ránk figyelni még mindig.
– Számos kritikai beszélgetéssorozat futott Budapesten az utóbbi években, de az ÉS-kvartett tűnt a legnépszerűbbnek. Mitől?
– Igen, mindig elég sokan néznek bennünket, olyan könyveket választunk, amelyek már két-három hónapja a piacon vannak. Szóval, aki akarta, már benyomást szerezhetett róluk. Ha Esterházyról vagy Spiróról beszélünk, persze többen vannak, mint ha pályakezdőkről. Furcsa módon az, hogy a beszélgetés később megjelenik az ÉS-ben szerkesztve és még a YouTube-ra is felkerül, inkább vonz bizonyos embereket, mert, mint némely lelkes irodalombarátok mondják, az újságban olvasva visszajön az élmény. A helyszín, az Írók Boltja és az ÉS törzsközönsége alkotja a magot.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >