Ma Bonifác, Gyöngyi névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Habony-szindróma
„Felbukkanásakor mindannyian felkiálthatunk, képének láttára sokan akár még a hitüket is elveszíthetik.” Ficsor Benedek (Magyar Nemzet):
Mindenkire másként hatnak a műalkotások. Dosztojevszkij egy átmulatott bázeli éjszaka után Hans Holbein halott Krisztusát látva kis híján epilepsziás rohamot kapott. A görcs végül elmaradt, a megrendülés azonban egy életre szólt, és A félkegyelmű révén irodalmi formát is öltött. A regényben Miskin herceg így kiált föl a festmény előtt: „De hát ennek a képnek a láttára némelyik ember még a hitét is elveszítheti!”
Stendhalra, a Vörös és fekete, valamint A pármai kolostor szerzőjére a firenzei Santa Croce-templomban tett látogatása során tört rá a szédülés. A számtalan műalkotás hatására úgy érezte, mintha zuhanna – írta útikönyvében. Erről a híressé vált rosszullétről nevezték el később a tünetegyüttest: a Stendhal-szindróma jelei a szédülés, a remegés, esetleg az önkívületi állapot, amit a műalkotások látványa vált ki az emberből. Én magam háromszor éltem át hasonlót (igaz, jóval enyhébb kiadásban), legutóbb a londoni Tate-ben, J. W. Waterhouse Shalott hölgye című képe előtt. A képtár a brit főváros legtöbb hasonló intézményével egyetemben ingyenesen látogatható, vagyis az önkívületi állapotért még csak fizetni sem kell. Bárki besétálhat és kipróbálhatja, miként hatnak rá mondjuk William Turner vagy Francis Bacon munkái.
Természetesen a londoni intézmény anyagi lehetőségeit nem mérhetjük össze például a Szépművészeti Múzeuméval, mégis érdemes eljátszani a gondolattal: mi lenne, ha a legjelentősebb hazai műalkotásokat ingyen láthatná a nagyközönség? Annál is inkább, mert a kormányzati retorikában a művészet általában a társadalom hasznát szolgálva nyeri el jelentését. Legszebb példája ennek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja, amely a magyar vonatkozású műkincsek hazahozatalát és itthon tartását szolgálja. 2018-ig 30 milliárd forintot költ el a jegybank erre a célra – a program kritikusai szerint nem éppen átlátható módon. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget projekt miniszteri biztosa tavaly júliusban azonban csendre intette a morgolódókat, mondván, a magyar társadalom hálás lehet, amiért az MNB műalkotásokat vásárol. Hiszen ezek közkinccsé válnak, a milliárdos költés így mindannyiunkat gazdagabbá tesz.
Sajnos azonban az elmúlt hetek eseményei megkérdőjelezik a főigazgató érvelését. A
Szépművészeti Múzeum 2013-ban – a felelős miniszter háta mögött – jóval a piaci ár alatt képeket kölcsönzött a Brand Lab Kft.-nek. A festmények abban a lakásban lógtak, ahol feltételezhetően Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó lakott. A múzeum, amíg lehetett, titkolta az ügyet, csak hosszas pereskedés után árulták el, ki élvezhette a közkincs részét képező műalkotások látványát. Balog Zoltán írásbeli figyelmeztetésben részesítette Baánt, akinek azonban ez volt a legkisebb baja, időközben ugyanis kiderült, ő volt Habony esküvői tanúja, sőt, még a múzeumot is a rendelkezésére bocsátotta a lagzira – természetesen ingyen.
A közfelháborodás persze nem maradt el. Ám a skandalumon túl az ügy segíthet annak megértésében, minként definiálják hazánkban a közkincs fogalmát, és nem mellesleg abban is, hogy Habony Árpád végre társadalmi jelentést nyerjen. Miután művészetszenvedélyének híre ment, a Szépművészeti Múzeum előtt műkedvelő alkotók rögtönzött kiállítással köszöntötték a miniszterelnöki tanácsadót, a Magyar Nemzetben pedig Léphaft Pál emlékezett meg zseniális rajzzal Habonyról, aki az ügynek köszönhetően valóban műalkotássá, s így közkinccsé vált. Ebben a minőségében pedig alkalmas lett rá, hogy látványa bárkinek szédülést, remegést, esetleg önkívületi állapotot okozzon. Felbukkanásakor – Miskin herceg után szabadon – mindannyian felkiálthatunk, képének láttára sokan akár még a hitüket is elveszíthetik.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ez maga a rendszer
S persze ugyanez köszön vissza a folyamatosan hangoztatott nemzetiségi politikában, ahol a „nemzeti érzés”, a „magyarság >
„Farkasokkal táncoló”
Az Economist elemzése szerint a bizonytalanság és a feszültség egyszerre jelentkezik a beharangozott ukrajnai béketárgyalások előtt, >
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >