2025. május 11. vasárnap
Ma Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Mit keres Szerbiában egy keleti nagyhatalom?

„Magyarországgal együtt Szerbia azon országok közé tartozik, amelyeknek Kína számára földrajzi jelentőségük van.” Deutsche Welle, B92, Vajdaság Ma:

Hszi Csin-ping kínai elnök – miután Pekingben találkozott Angela Merkel német kancellárral –, pénteken háromnapos látogatásra érkezett Szerbiába. Felmerül a kérdés, hogy mit is akarhat egy gazdasági nagyhatalom egy kis balkáni államban. A szerb média napok óta erről a látogatásról cikkezik. (...)

Kína jelenleg az egyik olyan ország, amelynek van tőkéje a beruházáshoz, s ebben a tekintetben nagy elvárásokat támasztanak a ma kezdődő látogatással szemben, hangsúlyozta a Deutsche Wellének Boško Jakšić külpolitikai kommentátor. Véleménye szerint Kína inkább a kereskedelemre és a beruházásokra fekteti a hangsúlyt, s nem a geopolitikai viszonyok lesznek a középpontban.

„Magyarországgal együtt Szerbia azon országok közé tartozik, amelyeknek Kína számára földrajzi jelentőségük van, geostratégiai szempontról pedig inkább a görögországi vagy a hollandiai kínai beruházásokról lehet beszélni. Ezért, ami Szerbiát illeti, szerintem inkább gazdasági-pénzügyi, mintsem politikai viszonyról van szó” – magyarázza. (...)

Egyes magyarázatok szerint a kínai elnök látogatása által akarja Belgrád megmutatni nyugati partnereinek, hogy az EU-nak is van alternatívája. Ebben a kontextusban gyakran emlegetik Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő őszre tervezett szerbiai látogatását is. Milan Ćulibrk (a NIN főszerkesztője) szerint a kínai elnök valóban érdekes politikai pillanatban érkezik, mindössze néhány nappal azután, hogy Vučić lemondta amerikai és brüsszeli látogatását, s alig tíz nappal azután, hogy Szerbia meghívást kapott az Eurázsiai Unióba szabad kereskedelmi zóna létrehozása céljából. Ćulibrk ide sorolta még Vučić és Putyin moszkvai találkozóját is.

„Mégis úgy vélem, hogy túlzás mindezt Szerbia új külpolitikai irányvonalaként látni. Belgrádból már néhány éve azt az üzenetet közvetítik, hogy a fő cél az Európai Unió, de emiatt nem fogják lerontani a Kínával és Oroszországgal ápolt viszonyt” – húzza alá.(…)

A kínai elnök látogatása így ismét a szerb külpolitika négy pillére (EU, USA, Oroszország, Kína) részének tekinthető, amelyet még Boris Tadić hatalma alatt népszerűsítettek. Milan Ćulibrk szerint „ezek a pillérek meglehetősen meglazultak, s meg kell határozni a prioritásokat, nem pedig a pillérek között sétálgatni, s ily módon próbálni meg hasznot húzni. Ha az EU felé köteleződtünk el, akkor az meg kell mondani, de úgy is kell viselkedni” – húzza alá Ćulibrk.

Boško Jakšić megjegyzi, hogy a négy pillérről szóló történet „a szerb diplomácia próbálkozása volt”, de „Szerbia a végén visszatért arra a helyre, ahová tartozik a globális világban”. Véleménye szerint lehetetlen, hogy Szerbia olyan országok stratégiai partnere legyen, mint Kína és Oroszország.

„Mégis van különbség a két viszonyt illetően, mert Oroszország esetében a politikai dimenzió a döntő, pontosabban Szerbia elfordulása az EU-tól, Kína esetében viszont úgy vélem, csak a közös gazdasági érdekek képezik a lényeget” – magyarázza.

2016. június 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel

Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >

Tovább

Választási pamflet

Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >

Tovább

Elváltak haragos útjaik

A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >

Tovább

Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?

Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >

Tovább

A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának

Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >

Tovább

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább