Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„A bűn nem öröklődik” - Emlékezés Elie Wieselre
Carter, Reagan, az idősebb Bush, Clinton és az ifjabb Bush idején is sokszor voltam a Fehér Házban, és nem mulasztottam el emlékeztetni őket arra, amit Roosevelt nem tett meg. A haláltáborokat szét kellett volna bombázni - az ott lévőknek mindegy volt, hogy ki öli meg őket, az utánuk jövőket meg nem lett volna hová vinni. A Kassa-Auschwitz vasútvonalat is ki lehetett volna iktatni. Ezt minden elnöknek elmondtam. Horváth Gábor (Népszabadság):
Kispénzű újságíróként 1956-ban érkezett New Yorkba, de a legelső napon a Times Square-en elütötte a híres sárga taxik egyike - így ragadt Amerikában. Itt lett belőle író és emberi jogi aktivista, harminc évvel később innen indult a Nobel-békedíj átvételére. Az erdélyi Máramarosszigeten született, Franciaországban tanult. Elie Wiesellel 2003-ban készítettünk interjút, újraközlésével emlékezünk rá a halála napján.
– A magyar Nobel-díjasok neveit tartalmazó listák szinte mind feltüntetik, pedig Romániában született és amerikai állampolgár. Magyar vagy sem?
– Magyar is vagyok, természetesen. Otthon többet beszéltünk magyarul, mint románul, bár az első számú nyelv a jiddis volt. Anyám úgy ismerte a magyar irodalmat, mint én most a franciát. Már sok éve nem beszéltem magyarul, de olvasni most is tudok, és amikor lehet, megpróbálom használni a nyelvet. Másrészt persze nem feledhetem, amit magyarok tettek velem. Szigetben nem nagyon láttunk németeket, csak magyarokat - csendőröket. A német megszállást követő piszkos munkát a magyarok végezték el.
– Az erdélyi zsidók addig megszállóként tekintettek a magyarokra?
– Ó nem, pont ellenkezőleg! Sokan nagyon örültek, hogy a Himnusz megint úgy kezdődik, hogy Isten, áldd meg a magyart! A román uralom alatt a magyarul tudók úgy vélték, hogy Magyarországon jobban bánnak a zsidókkal.
– Amikor a Felvidék visszakerült Magyarországhoz, nagyapám Kassára utazott, hogy együtt ünnepeljen a tömeggel. Ettől ő rossz zsidó volt? Vagy buta ember?
– Egyik sem. Talán naiv. Anyám is magyarnak érezte magát. Amikor apám született, Máramarossziget még az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Ezért volt olyan borzalmas csalódás 1944. Mi nem megszállóként tekintettünk a magyarokra. Ugyanazt a nyelvet beszélték, amit mi.
Sosem hittük volna, hogy Magyarország kiadja a saját polgárait.
Emlékszem, hogy apám fáradságot és költséget nem kímélve beszerezte az iratokat. Biztonságban éreztük magunkat. Aztán eljött a deportálás napja, és egy magyar hadnagy oda sem nézve, a papírkosárba dobta az igazolványainkat. Azt hittük, hogy Magyarország megvéd minket. Naivak voltunk.
– Amerikában az általános iskolákban kötelező tananyag Elie Wiesel műveinek ismerete. Benne van a mai magyar tankönyvekben?
– Azt nem tudom, de több könyvemet lefordították és kiadták.
– Tényleg ön használta elsőként a holokauszt szót?
– Szótárakban létezett, a mai értelmében viszont én használtam először.
– Pontosan mit jelent?
– Már semmit. Sajnálom is, hogy elővettem. Annyira banális lett, hogy már bármire használhatják.
Magam hallottam, amint a tévében egy sportriporter az egyik csapatot ért megsemmisítő vereség érzékeltetésére alkalmazta. Ha csak tehetem, már nem folyamodom hozzá. Másrészt arra, ami történt, nincsenek szavak.
– Kezdeményezője volt, most pedig tiszteletbeli elnöke a washingtoni Holokauszt Múzeumnak. Ha minden jól megy, hamarosan Budapesten is lesz egy. Melyik a fontosabb?
– Nem ugyanaz a szerepük. A washingtoni világmúzeum. Azt szeretném, ha a budapesti kiállítás azt hangsúlyozná, ami Magyarországon történt. Megmagyarázná, hogyan mehetett végbe minden olyan simán. Hiszen Eichmann 1944. március 19-én egy kicsiny csapat élén érkezett Budapestre. Azt is hallottam, hogy a magyar kormány nem akarja kiadni a washingtoni múzeumnak és az izraeli Jad Vasemnek a deportáltak listáját. Hatszázezer erdélyi és vidéki zsidót deportáltak. Ki kell hogy adják a listákat! Mindenféle vádakat hallok, és ezek egyáltalán nem tetszenek nekem. Senki sem vádolja a mai magyarokat azért, ami akkor történt.
Nem hiszek a kollektív bűnösségben, és a bűn különben sem öröklődik.
Azt az akkori rezsim, a nyilasok követték el, és ma az oldaná meg a helyzetet, ha Magyarország hozzájárulna a múlt teljes feltárásához.
– A washingtoni múzeum meghökkentően kritikus az Egyesült Államoknak az európai zsidóüldözést sokáig szó nélkül hagyó magatartásával szemben. Ezt a hozzáállást várná a budapesti múzeumtól is?
– Persze, az igazat kell mondani. Öt elnök alatt szolgáltam tanácsadóként: Carter, Reagan, az idősebb Bush, Clinton és az ifjabb Bush idején is sokszor voltam a Fehér Házban, és nem mulasztottam el emlékeztetni őket arra, amit Roosevelt nem tett meg. A haláltáborokat szét kellett volna bombázni - az ott lévőknek mindegy volt, hogy ki öli meg őket,
az utánuk jövőket meg nem lett volna hová vinni. A Kassa-Auschwitz vasútvonalat is ki lehetett volna iktatni. Ezt minden elnöknek elmondtam. (…)
– Mivel magyarázza, hogy az antiszemitizmus még a világháborúban történtek után is képes tömegeket befolyásolni, hogy a mai huszonévesek között is vannak hívei? Mi táplálja a gyűlöletet?
- Én sem tudom. Próbáltak racionális magyarázatokat adni: mi vagyunk a bűnbakok, hol túl szegények, hol túl gazdagok, hol túl mélyen hiszünk, hol meg éppen hogy hitetlenek vagyunk, túlságosan beilleszkedünk, vagy nem asszimilálódunk elég gyorsan. Akármiért is van, ez a ma is élő legősibb előítélet.
Ki az antiszemita? Az, aki a még meg sem született zsidót is gyűlöli.
Írtam egy darabot a szovjet zsidókról, amelyben a rabbi lánya hozzámegy egy zsidó kommunistához, és amikor gyerekük születik, a rabbi szeretné zsidó szellemben nevelni. A kommunista vő viszont azt mondja: - Elég volt. Az apám zsidóként szenvedett, a nagyapám is, meg az ő nagyapja is. Azt akarom, hogy a fiamnál ennek vége szakadjon. Nem akarom, hogy minden szembe jövőben az ellenséget keresse. Amikor írtam, azon gondolkoztam, hogy egyetlen apa sem akar rosszat a gyerekének. Végül is annyi lehetőségünk volt áttérni, beolvadni, vagy egyszerűen odébbállni. A gyűlölet számomra mindig irracionális maradt, sosem értettem. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >