Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Bolondok tánca
Lev Birinszkij: Bolondok tánca, Szabadkai Népszínház a Budapesti Nyári Fesztiválon
A darab mindent, ami egy ember életében fontos lehet, a komédia szálára fűz fel: a nőt, a női alakot, a vágyakat, a férfi-nő kapcsolatot, az alá-fölé rendeletségi viszonyokat, valamint az eszméket, amelyekből az ember táplálkozik, és amelyek segítségével formálja a világát, mióta csak ember. Tóth Regina (Szabadtéri.blogspot):
Mielőtt beültem a darabra, tartottam egy kis címmeditációt – mint ahogy bárki más tenné, aki beül egy színházi előadásra. Mindazt, amit egy tragikomédiától, valamint a bolondoktól és a tánctól vártam, egyaránt megkaptam.
A helyszínre érkezve a színpadon vörös függöny helyett csak egy hatalmas kifeszített orosz zászló lógott. Ez a zászló és a felcsendülő zene – amelyet egy komoly, de valamilyen formában mégis komikus zenész nyújtott – megadta az alaphangulatot. Amint a színészek felléptek a színpadra, rögtön a XIX. század végi, XX. századi eleji orosz forradalomban találta magát a közönség. A darab befogadásához azonban mégsem volt szükség történelemtudásra. Az előadás rögtön a bolondok táncával kezdődött, azoknak a bolondoknak a táncával, akiket az egész cselekmény során a színpadon figyelhettünk. Rögtön az elején megjelent a növény is. A növény, ami szimbóluma lett az eszméknek, a marxizmusnak – amit Kozakovnak, a csinovnyik tanoncnak köszönhetően feleleveníthettünk, ha iskolás éveinkből már nem emlékeznénk rá –, jelképezte a pénzt, a fegyvereket, és amire minden hivatalnok vágyik, a hatalmat is. Ezek az elemek már az első percben kizökkenthetetlenné tették a nézőt, hiszen kit ne érdekelne, hogy Oroszországban, a nagy Oroszországban hogyan zajlik egy forradalom.
Forradalom – az ember eszébe sem jut, hogy a kormányzó, akinek a feladata a forradalom leverése lenne, éppen a forradalom felbujtásán dolgozik. A fiatalok, az egyetemisták, akiknek pedig a forradalom tüzének folyamatos fenntartásán kéne dolgozniuk, éppen a forradalom csitításán fáradoznak. Miért ez az ellentét? Mert mindaz, amit egy forradalom képviselhet, a SZABADSÁG - EGYENLŐSÉG - TESTVÉRISÉG, ebben a darabban, mint egy saját magából kiforgatott eszme és gondolkodásmód jelenik meg. A darab az embert magát, annak gondolkodását és a világhoz való hozzáállását jeleníti meg. Meghökkentő és lenyűgöző Lev Brinszkij szürreális képe a társadalomról: a csinovnyikokkal, a titkárnővel – aki mindig mindent jobban tud, és mindig minden helyzetből remekül tud kijönni –, a „lázadozó” fiatalokkal, a zsidó-elnyomás kijátszásával, és az emberi tudatlansággal. Utóbbira remek példa Nyikita, aki egyszerű szegény parasztember, nem sokat ért a forradalomból, de még kevesebbet abból, miért jó, hogy a fia egyetemen tanulhat. Nyikita tudatlansága egyszerre emel a magasba és taszít a mélybe.
A darab mindent, ami egy ember életében fontos lehet, a komédia szálára fűz fel: a nőt, a női alakot, a vágyakat, a férfi-nő kapcsolatot, az alá-fölé rendeletségi viszonyokat, valamint az eszméket, amelyekből az ember táplálkozik, és amelyek segítségével formálja a világát, mióta csak ember. Az élet és halál is helyet cserélnek, mikor a nagy kormányzó saját maga ellen követtet el merényletet. Abszurd és komikus. A mű tetőpontja, amikor a „merénylet” elkövetése után új kormányzót rendelnek a városba, aki persze azért érkezik, hogy a leverhetetlen forradalmat leverje – hiszen mindenki, aki él és mozog a városon kívül, abban a tudatban él, hogy megfékezhetetlen lázongás folyik. Azzal azonban senki nincs tisztában, hogy a sok pénz, ami a forradalom leverésére érkezett a városba, mind a kormányzó és a titkárnője zsebében landolt. Érkezik tehát az új kormányzó, egyrészt leverni a forradalmat, másrészt megmenteni elődjét egy esetleges újabb terrortámadástól. A régi kormányzó ezért azon kezd munkálkodni, hogy forradalmat robbantson ki a városban; az anarchia látszatát kell keltenie, különösen minden egyes rubelt, amit eddig az állam a rend fenntartása érdekében küldött, vissza kell fizetni. Mindeközben természetesen a forradalmárok végzik a dolgukat, amikor pedig megérkezik az új kormányzó, kiderül róla, hogy hasonló cipőben jár, mint az elődje. De hogy milyen ez a cipő, mi lesz a vége a bonyodalmaknak, ki kerül a kormányzói székbe, miért cserélődik fel a kormánypártiak és a forradalmárok tevékenysége, mi a szerepe a kormányzó vad feleségének? Nos, a válaszokat kizárólag a darabból lehet megtudni, és csak a színészek remek játékának köszönve lehet igazán megérteni.
Következő cikk: A vajdasági magyar sajtóért – megkezdődött az MNT ülése és a tüntetés is
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >