Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Magyar vagyok és Tito katonája”
Ilyen az, amikor Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő gondolatai egy krumpliszedővel felszerelt traktor gazdájából köszönnek vissza. Tompos Ádám (Magyar Nemzet):
(…) Nem sokat kell botorkálnunk a horgosi homokban, amikor piros traktoron egy újabb idegenvezető zötyög elénk. A hatvanas éveiben járó férfi abszolút a déli határvidék embere: kalapban, hawaii mintás rövidnadrágban, Pick Szeged-kézilabdapólóban büszkeséggel vallja magát magyarnak és Tito katonájának. Ilyen belépő után nem is csodálkozunk, ha mondanivalóját azzal kezdi, hogy a migránskérdés bonyolult dolog. Először is azért, mert több joguk van, mint a horgosi parasztoknak, akiket rendszeresen megbüntetnek azok a rendőrök, akiket egyébként a menekültáradat miatt vezényeltek ki a határra. A bácsinak vannak lokális és globális megoldási javaslatai is a népvándorlás okozta krízisre, és ezek – korábbi hivatkozása ellenére – egyáltalán nem bonyolultak.
Helyben rendeletet fogadtatna el a horgosi önkormányzattal, hogy a migránsok igenis szedjék össze maguk után a szemetet – őt nem érdekli, mit szólnának ehhez a nemzetközi segélyszervezetek.
– Különben is – horkan fel –, micsoda egy hülye, beteg világ az, ahol a migránsok az utcán árulhatják a segélyszállítmányból kapott konzerveiket meg a gyerekeiknek adott babaruhákat!
Azt nem tudjuk eldönteni, de nem is kérdezünk rá, vajon ezért a migránsokra haragszik-e jobban, vagy azokra, akik megveszik tőlük.
Magát a népvándorlást pedig már Görögországban kezelné. Ehhez traktora szerszámos ládáját hívja segédeszközül, pontosabban az azon lévő kopásokat – egyiknek olyan az alakja, mint Krétának. Emberünk a kopások, vagyis a görög szigetek közé naszádokat képzelt el, amelyek, „ha tennék a dolgukat”, minden embercsempészt elbátortalanítanának. Ujjával két rozsdafolt, azaz görög sziget közé mutat, és máris elsüllyed legalább két, migránsokat szállító csempészcsónak. Ilyen az, amikor Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő gondolatai egy krumpliszedővel felszerelt traktor gazdájából köszönnek vissza.
Tito magyar katonája azért nem százszázalékosan elégedett azzal sem, ami Magyarországon történik. Sokallja például azt a napi 15 migránst, akit a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal emberei beengednek a tranzitzónából, mert ha „nem engednének be egyet sem, nem jönne ide közülük senki”. Hogy milyen messze van Horgostól Budapest, azt egy történettel példázza. Nemrég egy helyi fiatal kalapáccsal agyonverte a saját anyját. A falubeliek kínjukban reménykedtek benne, hogy migráns volt a tettes, mert akkor talán odafigyel majd rájuk valaki. Nem így történt, úgyhogy aztán nem is írták meg a lapok, nem adott hírt róla a tévé sem. (…)
Következő cikk: Talpig hazafiak veszélyes játékai
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >