2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Üdvözlet Abbáziából

Abbáziában megfordult Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Karinthy Frigyes, Németh László és a mi Tamási Áronunk is. Simon Judit (Erdélyi Riport):

Ahol az úri társaság fürdik

Abbáziát – maradjunk a település olasz, német és magyar elnevezésénél – az 1800-as évek második felében „fedezték fel”, hogy mind üdülésre, mind gyógyászati szempontból ideális hely. Ehhez a 19. század végén meg kellett építeni a vasutat, és felépíteni a vendégfogadásra alkalmas szebbnél szebb villákat, szállodákat. Az 1900-as évek elején a város meghódította az úri társaságot, sikk lett Abbáziában tölteni a nyarat, néha a telet is.

A császári család tagjai járták a ma is működő szállodák lépcsőit, merítkeztek meg az öböl kék vizében, maga Ferenc József is ellátogatott az üdülőhelyre.

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után Fiumét és ennek részeként Abbáziát a magyar koronához csatolták, minek utána magyar tengernek nevezték az Adriát.

A történelem viharai sem kerülték el: 1918-ig az Osztrák tengermellék, 1918-ban Olaszország, 1943-ban a Független Horvát Állam, majd 1945-ben Jugoszláviához csatolták. 1991-ben Horvátország függetlenné válásával az ország része lett.

A város mindmáig megőrzött valamit arisztokratikus jellegéből, csak kicsit kellett megerőltetnünk a fantáziánkat, hogy az elegáns szállodák halljába, a sétányokra, a kerthelységekbe múlt század eleji hölgyeket és urakat képzeljük, napernyővel és sétapálcával, hatalmas turníros ruhában, kalapban, illetve öltönyben és zsirardiban izzadni. Megállapítom: milyen nagyszerű dolog, hogy nyáron aligruhában sétálhatok a parton, és este sem kell felvennem szűk estélyit, a férfiaknak sem kell nyakkendőt kötniük. Melynek említésére barátomat a 35 fok meleg ellenére kirázza a hideg…

Megörökített látogatók

Az ántivilágbeli nyári öltözéket – ilyenben még télen sem járnának szívesen napjaink férfiemberei! – viselő urak között felismerek néhányat, igaz, ők nem az arisztokrácia tagjai. Írók, költők, művészek, akik Abbáziában nyaraltak vagy gyógyultak. Egyikük-másikuk szoboralakban maradt itt a parti sétányokon.

Csehov úrnak a fejét mintázta meg a művész, Miroslav Krleža úr egész alakos szobra  az író és műve lényegét ragadta meg. Gyönyörű táncmozdulattal örökítették meg Isidora Duncant, a zenepavilon bejáratánál egy remekbe szabott hegedűs fogadja a turistákat. Bezzeg, a régi szép időkben, amikor Abbázia a Monarchiához tartozott, amikor Fiumét, mint magyar kikötőt tartották számon, akkor a zenepavilonban muzsikusok szórakoztatták a sétáló közönséget.

A parton, a tengerben fürdő hatalmas kövek egyikén a Lány sirállyal szobor. A lány a tengerre néz, csak hajóról látni az arcát. Azt írják az útikönyvek, eredetileg egy Mária szobor volt a helyén, azt elvitték, és a 60-as évek óta ez a lány Abbázia – nem Opatija –jelképe.

A parti sétány, Lungomárénak hívják, 11 kilométer hosszú, elvisz egészen a következő településig. De ki sétál annyit, ha nem muszáj? Úgynevezett Csillagösvényt is kialakítottak, a csillagok a horvát nemzet nagyjainak emlékét örökíti meg. Ott van Miroslav Krleža neve is, róla tudom, kicsoda, szeretem a drámáit, másokról nem is hallottam, de ez az én hibám. Meg azoké, akiknek nem jutott eszébe, hogy a horváton kívül más nyelven is feltüntessék, ki, miért is érdemelte ki a csillagot.

Magyar nevet nem láttam, ahogy magyar író, művész szobrával sem találkoztam, pedig sokan jártak Abbáziába, sokan kedvelték a félsziget szépséges üdülőjét. Jókai Mór kétszer is, először nevelt lánya Róza, és Feszty Árpád festőművész házasságkötésekor, később elvitte oda a nála sokkal fiatalabb második feleségét Nagy Bellát is. A klasszikusok is szerettek romantikázni, mielőtt klasszikusok lettek… Déry Tibor gyerekként nyaralt Abbáziában, a 16 éves Füst Milán az öböl partján kezdte el írni a naplóját. Móra Ferenc egyik regényét, az Ének a búzamezőkön-t kezdte írni valamelyik patinás szállodában. Abbáziában megfordult Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Karinthy Frigyes, Németh László és a mi Tamási Áronunk is.

Csak a korok változtak

Abbáziában egy jeggyel két múzeumot lehet megnézni, egyik a Villa Angiolinában turisztikai  jellegű, a másik – a Svájci ház nevet viselő – a település emlékeit őrzi. Előbbit egy fiumei olasz kereskedő, a másikat egy svájci építette, de mindkét gazdag úr háza küszöbét csak azért lépte át az arisztokrácia, mert feleségük ereiben nemesi vér csörgedezett. A kék vér súlyos kórt jelent – jegyzi meg nevetve egészségügyis barátom, aztán ámuldozunk, hogy a régi fotókon felismerjük azokat a helyeket, amelyeket csavargásunk során láttunk. Alig változtak valamit, leszámítva a modern kor áldásait. S ebben semmi irónia nincs, a légkondi, a wi-fi tényleg áldás a hegyek és tenger között. A Svájci házban két újságra lelek. Mindkettő magyar, egyik politikai napilap, úgy hívják Tengerpart, a másik a hivatalos közlöny.

A két villa közelében ott a Kvarner szálloda, ahová merő sznobizmusból elmennék vacsorázni – most is élő zene segíti az emésztést –, de az árlap tanulmányozása után lemondunk a romantikázásról. A Milenijum halljában megcsodálom az eredeti, antik meisseni vázákat, de beljebb nem merek menni, lehet, a levegő is pénzbe kerül. Na jó, azért nem volt annyira rossz sorunk a tengerparton, de panaszkodás nélkül mit ér a nyaralás?

Az viszont komolyan eszembe jutott, hogy azokban a békeidőkben aligha léphettem volna be a Villa Angiolinába, bajosan lakhattunk volna abban a szállodában, amelyikben most dőzsöltünk, hiszen sem nemesek, sem híresek, sem dúsgazdagok nem vagyunk.

Most mindaz, ami akkoriban komoly és fontos volt, vicces. Amint azon is jót nevettünk, hogy a Kvarner-öböl partján, a parkokban paszulyleves illata áradozik, aztán rájövök, arrafelé a babérlevél közkedvelt dísznövény. A hatalmas parkban amúgy egzotikus nővények, fák és pálmafák pompáznak, melyeket messzi tájakról hoztak az úri közönség gyönyörködtetésére.

A Svájci házban, a múzeumban, ott vannak a titói korszak, azaz a jugoszláv emlékek, utca is őrzi a marsall nevét. A fotókon mosolyogó munkásosztály, híres énekesek, boldog kirándulók idézik az emberarcú szocializmus időszakát. Semmi megbélyegzés, semmi komcsizás – az is egy lezárult korszak, akár az előtte valók.

Amúgy érdekes, hogy az óváros minden épülete régi pompájában látható, még az elhagyatott ingatlanokat is szépen karbantartják, az ablakok is tiszták. A parton szinte nem is látni szocreál épületeket, a szocializmus a hegyen építkezett. Lejjebb, Opatija kijáratánál új, hatalmas, 21. századi szállodák üveg és acél elemei csillognak a napfényben. Ezt hajóról láttuk.

 

2016. augusztus 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább