Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyar demokrácia bóvli, és már senki nem tudja eladni
Interjú Charles Gatival
Nagy kár, hogy még az olyan tehetséges diplomata, mint Szemerkényi Réka nagykövet, aki az én egyetemem neveltje, sem tud átlépni a jobb kapcsolatok útjában álló, sajnálatosan magas akadályokon. Hiába, még a legügyesebb üzletember sem tud folyamatosan bóvlit eladni. Horváth Gábor (Népszabadság):
– A világban meglehetős káosz uralkodik, de van-e ebben rendszer?
– Egyelőre nincs. Új rendszer van kialakulóban, és még nem látszik, hogy mindez hova vezet. Az biztos, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető ország marad, de már nem azzal a befolyással, mint a hidegháború idején. Európa, mint egységes világpolitikai szereplő, meglehetősen meggyengült, Oroszország csak a volt Szovjetunió területén befolyásos, máshol kevésbé, és Kína nem tud megbirkózni azzal a problémával, hogy miképp lehet összeegyeztetni a kapitalizmust egy tekintélyelvű politikai rendszerrel.
– Közép-európai és olasz előadó körútja során az Iszlám Állam barbarizmusától az USA bénultságáig és csökkenő nemzetközi befolyásáig felsorolja a nemzetközi problémákat, s rögtön felteszi a kérdést, van-e bennük bármi közös. Mire jutott?
– Az egyik közös az, hogy a korábbi évtizedekhez képest Obama elnök Amerikája egyre kevésbé vállalja a világban eddig betöltött szerepét. Amerika belefáradt abba a szerepbe, amelyet hat-hét évtizeden át játszott a világpolitikában, részben azért, mert különösen a 21. század elején óriási hibákat, sőt bűnöket követett el. A másik közös vonás az, hogy a nacionalizmus a világ minden részében egyre erősebben lép fel az integrációs folyamatok ellen. Az 1945 utáni, Európában különösen biztató integráció forradalmi változásokat hozott, de a természetes hiányosságok miatt most egy ellenforradalmi, nacionalista, demagóg hullámot látunk.
– Lehet-e sejteni, milyen lesz a kialakulóban lévő új világ?
– Ennek az új világnak a fő ismérve, és itt nemcsak, de főleg Európára és Amerikára gondolok, hogy a politikai, üzleti, oktatási elitek lassan, de biztosan elveszítik korábbi befolyásukat. Ebben óriási szerepe van az internet szabadságának vagy szabadosságának. Ma az egész világon eluralkodott az a nézet, hogy nemcsak számít mindenkinek a véleménye, de ugyanolyan fontos, mint a másiké. Vagyis leértékelődik a tudás, a tapasztalat, a szakértelem. További baj, hogy a viták túlléptek a civilizált kereteken. Bizonyos, gyakran névtelenül megjelenő érvek, érvrendszerek – nem is említve a durva szitkok elszaporodását – akár húsz évvel ezelőtt is elképzelhetetlenek lettek volna, vagy csak marginális helyeken jelentek meg. (…)
– A magyar kormány Donald Trump választási győzelmében reménykedik – együtt az orosszal, az iránival és a zimbabwei-vel. Nem túl jó társaság. Bölcs dolog volt elkötelezni magukat?
– Amerikában legfeljebb a külügy pár hivatalnoka, netán pár jó szemű újságíró vette észre, hogy Orbán Viktor beállt Trump mögé. A probléma maga a kapcsolatok állapota, és nem az, hogy a magyar kormányfő a republikánusokat kedveli. Számomra érthetetlen ez a hozzáállás, hiszen emlékezetes, hogy ő John McCain elnökjelöltségét is támogatta, aki aztán neofasiszta diktátornak nevezte. Hatásosabb lenne nem beavatkozni az amerikai belpolitikába, annál is inkább, mert a magyar vezetés és a jobboldali sajtó nagyon is érzékeny arra, hogy az Európai Unió vagy Amerika mit mond a magyar kormányról.
– A magyar–amerikai viszony megromlása a világ mai állapotában egyesek szerint már az ország biztonságát veszélyezteti. Van-e esély arra, hogy a kapcsolatok elmozduljanak a mostani mélypontról?
– Nagy kár, hogy még az olyan tehetséges diplomata, mint Szemerkényi Réka nagykövet, aki az én egyetemem neveltje, sem tud átlépni a jobb kapcsolatok útjában álló, sajnálatosan magas akadályokon. Hiába, még a legügyesebb üzletember sem tud folyamatosan bóvlit eladni. Az áru minőségéről van szó, azaz a magyar demokrácia egyre gyengülő állapotáról és az orosz politikai kapcsolatok egyre bővülő rendszeréről. Amíg ezen a két területen nincs változás, addig nem látok esélyt arra, hogy javulnának a kapcsolatok. Ezen nem változtat az, hogy ki a nagykövet, mert alapvetően strukturális problémáról van szó.
Következő cikk: Az év botránykönyve
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >