Ma Mónika, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Népszavazás után: rosszkedv a Fideszben
„Én csináltam végig kampányt Orbán Viktor mellett, állandóan jött az ötleteivel, mi legyen a szlogen és hasonlók, meg kellett próbálnunk leállítani, aztán vagy sikerült, vagy nem, lefogadom, hogy most is így történt.” Kósa András (Magyar Nemzet):
A felső vezetés győzelmi jelentései ellenére rosszkedv és bizonytalanság kísérte a Fidesz derékhadában az érvénytelen népszavazást. Rogán Antal kezd problémaként megjelenni, miközben az ellenzék a felszín alatt a kommunikáltnál sokkal visszafogottabb saját esélyeit illetően.
(...) Egy, a médiában sokat szereplő, történelmi párhuzamokkal szívesen élő Fidesz-vezető azt mondta például, hogy „ez volt a baloldal korall-tengeri csatája”. (Az 1942-ben Új-Guinea térségében lezajlott négynapos ütközetben az Egyesült Államok és Japán is nagy veszteségeket szenvedett, így egyértelmű győztest akkor nehezen lehetett megállapítani, utólagos történészi értékelések szerint mégis ez volt a vég kezdete a japán hadsereg számára a csendes-óceáni hadszíntéren.) A képviselő szerint a balliberális oldal most diadalt ül, ami persze kommunikációs szempontból érthető, de ez olyan győzelem lesz a számukra, mint a 2004-es népszavazás a kettős állampolgárságról (amikor szintén nem kapott elég támogatást a népszavazásra feltett kérdés): egy évtizedig fogják nyögni. A politikus ezzel arra utalt, hogy a határon túli magyarok, a nemzeti kérdések azóta is nehezen kezelhető témát jelentenek a balliberális pártok számára. (Ezt jelzi egyébként az is, hogy a balliberális oldalon sokan értetlenkedve fogadták, amikor 2013-ban Mesterházy Attila MSZP-elnökként bocsánatot kért a határon túli magyaroktól a népszavazásért.)
Egy elnökségi tag szintén arról beszélt a Magyar Nemzet Magazinnak: a párt vezetése a népszavazás előtt néhány nappal már tisztában volt vele, hogy nem lesz meg a legalább ötvenszázalékos szavazati arány. (A korábbi híreket cáfolva forrásunk azt mondta, minden felmérést Orbán Viktor jelenlétében tárgyalt meg az elnökség.) Nyilván ez volt az oka a látványos kommunikációs fordulatnak, amelyet a miniszerelnök is végrehajtott a „százszázalékos kívánatos részvételtől” a „satnya többségen” át a „ha eggyel több lesz a nem, mint az igen, az nekünk már jó” legutolsó nyilatkozatig.
(Fideszes forrásunk elmondta, a két felmérés a pártpreferenciákra is kiterjedt, ezek szerint a választani tudó biztos szavazók között a kormánypártoknak továbbra is ötvenszázalékos magasságban jár a népszerűségük, a Jobbik 20–21 százalékon áll, az MSZP-nek 14–16, a DK-nak 8–12 százaléknyi támogatója van, az LMP mindkét felmérésben a bejutási küszöbön egyensúlyoz.) A Fidesz innentől többé-kevésbé elengedte a népszavazás egyik lényeges elemét – több forrásunk is megerősítette, hogy a nemzetközi politikában nem nagyon fogják lobogtatni az érvénytelen eredményt, mivel erre nehezen hivatkozhatnak.
(...) Volt olyan nem pártbeli forrásunk is, aki azt mondta, Orbán Viktor kifejezetten ingerült lett az eredmény láttán vasárnap este. Információnk szerint Rogán Antal is „rosszkedvűnek és megviseltnek tűnt” azon a munkareggelin, amelyet hétfőn adott a Fidesz néhány tagja külföldi diplomaták számára – igaz, az ő vállát ekkor az eredményen túl már nyilván a hét végi helikopteres utazásáról megjelent képek okozta botrány is nyomhatta. Rogán Antal politikai jövőjéről egy befolyásos fideszes csak annyit mondott: „Az egy dolog, hogy a jelek szerint még ezek után is bírja Orbán Viktor bizalmát, de nyilván eljön majd az a pont, amikor emellett azt is figyelembe kell vennie a miniszterelnöknek, hogy Rogán rendszeres ügyei mikor kezdenek el mérhető kárt okozni a népszerűségünknek. Ez a helikopteres történet úgy néz ki, mintha Rogán megkérdezte volna egy tanácsadóját, mik azok a dolgok, amelyekkel a lehető legellenszenvesebbé válna a választók szemében, majd sorra megcselekedné őket.”
(...) A Fidesz előtt most két lehetséges stratégia áll. Az egyik, hogy megpróbálja tovább pörgetni a menekültválság-témát, és 2018-ban is ezt megtenni a kampány fő témájának. Emellett szól, hogy az internetadó bejelentésével (2014 őszén) kezdődött válságidőszakból a „migránsozás” egymagában képes volt kirángatni a pártot, és a téma sok követőre talált az ellenzéki oldalon. Beszéltünk olyan ellenzéki vezetővel, aki úgy vélte: a népszavazás egyik fő célja valójában az volt, hogy „átszakítson egy lelki gátat a baloldal szimpatizánsaiban, és lássák, le lehet szavazni akár a Fideszre is”.
Persze ez a téma sem „mindent vivő”, ráadásul könnyen túl lehet pörgetni – mint ezt önkritikusan utólag több fideszes forrásunk is elismerte. (Kérdés, hogy innentől kezdve felmerül-e a párton belül Orbán Viktor felelőssége. A Fidesz elnökét régről ismerő két forrásunk is azt mondta, a pártelnök sokszor egészen konkrét kérdésekbe is beleszól egy-egy kampány során, és természetesen nehezen mondanak neki ellent. „Én csináltam végig kampányt Orbán Viktor mellett, állandóan jött az ötleteivel, mi legyen a szlogen és hasonlók, meg kellett próbálnunk leállítani, aztán vagy sikerült, vagy nem, lefogadom, hogy most is így történt” – mondta például egy már nem aktív egykori Fidesz-képviselő.)
A másik opció, hogy a rezsicsökkentéshez hasonlóan valamilyen pozitív történetet is felépít a kormánypárt a választási kampány idejére. Az uniós szabályoknál évek óta feszesebbre szabott költségvetési deficit, a csökkenő államadósság és a felhalmozott államkötvények jelentette tartalékok bőven adnának mozgásteret nemcsak a Varga Mihály által már korábban bejelentett járulékcsökkentésre, hanem ennél látványosabb intézkedésekre is. Persze ehhez az is kell, hogy ne történjen semmi váratlan a világgazdaságban a következő másfél évben, például maradjon a szinte negatív kamatkörnyezet a fejlett pénzügyi piacokon, és így továbbra is megérje magyar államkötvényeket vásárolni. (A Deutsche Bank esetleges csődje például teljesen kiszámíthatatlan reakciókat hozhat.)
A baloldalon – még Orbán Viktor alkotmánymódosítási bejelentése előtt – a héten tartotta magát egy harmadik forgatókönyv is. E szerint a Fidesz végül egy, a Jobbik számára is teljesen vállalhatatlan alaptörvény-módosító javaslattal rukkol elő, majd miután nem lesz meg hozzá a kétharmados parlamenti többsége, előrehozott választásokat kezdeményez, arra hivatkozva, hogy másképp nem tudna eleget tenni a népszavazáson rá bízott mandátumnak. Emögött az a logika húzódott meg egy forrásunk szerint, hogy bár a népszavazás nem volt sikeres, a Fidesz még mindig jobban felkészült egy gyors választásra, mint az ellenzék. Ezt az opciót ma már szinte mindenki kizárja.
Következő cikk: Magyar származású trónörököst ünnepelt a nemzetközi arisztokrácia
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >
Trump bumeránghatást vált ki Európában
Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad >
A fenntarthatatlan elnökség
Az Atlantic elemzése kizártnak nevezi, hogy eddigi formájában folytatódhat Trump elnöksége, miután az első 100 nap >
Világ liberálisai, egyesüljetek!
Erre szólít fel Timothy Garton Ash, mert úgy látja, hogy ily módon lehet kiszorítani Trumpot a >
A Trump-tornádó hatása Orbánra és a szélsőjobbra
Trump szétzúzta a transzatlanti rendet, és Orbánnak a többi jobboldali európai politikussal közös dilemmája, hogy kiszámítsa: >
A Trump-Zelenszkij találkozó jelentősége
Lehet, hogy a 15 perces vatikáni Trump-Zelenszkij-találkozónak köszönhetően közel van a tűzszünet, de semmiképpen sem jelent >
Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent
A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel >
Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz
A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >