2026. május 2. szombat
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Napi ajánló

Ilyen kérdésekkel bombázni felér egy zaklatással

Mindezen túl tudok szeretettel beszélni a szülőföldemről, mert ez az én hozott sajátom, ebből írok, ennek köszönhetem, hogy ilyen író lettem. Szóval a Vajdaságnak is köszönhetem a Több életet, de már az Akciót is, amit ráadásul Topolyán írtam.

Tavalyi regénye, a Több élet a kritikusok egyik kedvence lett, a szerzőnő pedig a legtehetségesebb pályakezdőknek járó Horváth Péter-ösztöndíjat is elnyerte. Mágikus realizmusról, családtörténetiségről, beszélgettünk Bencsik Orsolyával.

– A kritika mágikus realizmust emlegetett tavalyi, Több élet című regénye kapcsán, és valóban felmerülhet bennünk például Márquez Száz év magánya is. Gondolok itt az állat- s emberlét egymásra játszására, disznótenyésztésre, bestialitásra: csak ott épp a malacfarkú gyereket falják fel a hangyák. Tényleg ez volt hatással a műre?

– A Több élet elég sok kulturális (irodalmi, képzőművészeti, filmes) allúziót épít be a szövegvilágába, így például a Száz év magányt is megidézi, és nemcsak a regényem egyik központi metaforáján, a disznó motívumán, hanem a családi narratíván, és a különböző szerepek, örökségek áthagyományozódásán keresztül is. Illetve akár a földevésen mint rituális, mitikus aktuson keresztül. És igen, a termeszek vagy a hangyák is ellepik a regény utolsó oldalait, egyszerre hozva az elbeszélő halálát, de tulajdonképpen a boldog családi élet, a vágyott idill pusztulását is. És, bár ez már lehet, jócskán belemagyarázás, magát a szöveget is betemetik.

A mágikus realizmus mint poétika persze tudatos, eleve nagyon tudatosan írok, azonban nem elsődlegesen Márquezen keresztül szivárgott be az én világomba, hanem a szenttamási Gion Nándor regényein keresztül – Gion az ő poétikáját dúsított realizmusnak nevezi. De csak azért, mert őt olvastam korábban, gyerekként, Márquezt meg később. Gion félkegyelmű Gilikéje (Tolnai Ottó Wilhelmjének irodalmi testvére) maga a tragikus író vagy művész, aki, amíg az ujjainak mesél, boldog, de amint kilép a valóságba, belehal – csak hogy tovább gazdagítsuk a disznószálat: egy hatalmas kandisznó hátán lovagolva belerohan a tóba, és belefullad. Ha már a realizmusoknál tartunk, akkor még megemlíteném a zsigerrealizmust vagy bélrealizmust, ami megidéződik a regényemben, ez viszont Bolaňo, nyilván a disznómotívum miatt, de a különböző társas kapcsolatokban való vájkálás, az alapvető létmegélésünk miatt is adta magát. Amit viszont a mágikusság ellensúlyoz, kicsit felold, tulajdonképpen a brutalitásokat könnyedebbé, elviselhetőbbé teszi, miközben a brutalitás, a magány, a pusztulás stb. időtlenségét, örökérvényűségét, ismétlődését is állítja.

(…) A szülőföldről eleve hálátlan, nehéz beszélni, számomra legközelebb Végel László megszólalásmódja áll. De hát én olyan okosan és egyszerű, pontos mondatokkal nem tudok erről írni, mint Végel, jóllehet valami hasonlót próbálok a Több életben megfogalmazni. Ebben valóban a hangsúly az elszakadás lehetetlenségén, és a hagyománnyal való banális, mégis tragikus küszködésén vagy épp a civódáson van. Hogy például a mama halála után ki mit fog birtokolni, mit fog örökölni. A vastag fehérarany nyakláncát, amivel a beteg, Basedow-kóros nyakát takargatta, vagy attól jóval többet, az általa közvetített, szocializált személyes és társas nyomort, ami ugyanúgy képtelenné teszi a lányát vagy az unokáját az életre, ahogy őt és a korábbi generációkat is azzá tette.

(…)

– Az irodalomoktatás régi problémája egyébként is, hogy életrajzokból kiindulva mindenféle művet a szerző életére vetít. Mennyire érzi hangsúlyosnak ezt a problémát? Ön is tapasztalta?

– Na, hát többek között ezért is tartunk ott, ahol tartunk. Egyébként az általam sokat szajkózott kedvencem, mesterem, Tolnai Ottó művészete például alkalmas lenne arra, hogy rajta keresztül megtanítsuk, hogy mit is csinál az író a valósággal, az élet- meg a kulturális anyaggal, a hagyománnyal, a történelemmel. Ha a Tolnai-féle átesztétizált realitással, irodalmisággal – most ez nem épp a legjobban hangzik, ez az irodalmiság, de ez jut hirtelen eszembe – sokan megismerkednének, akkor kicsit közelebb kerülnénk ahhoz, hogy ne vezessen meg minket a szöveg, és érteni véljük, hogy mitől lesz az a mű irodalom. De félreértés ne essék, az életrajzokra is szükség van, csak az értelmezések szempontjából helyén kell azokat is kezelni.

– Többször is szó esik elköltözésről, vissza-visszahívogatásról: a Vajdaság mit adott önnek személyesen, s mit jelent visszatérnie oda?

– Én nem szeretek hazajárni, de ez azzal is összefügg, hogy egyrészt eléggé bezárkózott életet élek Szegeden, másrészt eléggé ambivalens viszonyom van a Vajdasággal vagy Szerbiával, de ez a Több élet érzelmi hangoltságából szerintem ki is derül. Mindezen túl tudok szeretettel beszélni a szülőföldemről, mert ez az én hozott sajátom, ebből írok, ennek köszönhetem, hogy ilyen író lettem. Szóval a Vajdaságnak is köszönhetem a Több életet, de már az Akciót is, amit ráadásul Topolyán írtam. (…)

 (Lakner Dávid, Magyar Nemzet)

2017. január 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK

Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >

Tovább

Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?

Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >

Tovább

„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot

Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >

Tovább

Hátulról kapaszkodnának a szekérre

A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >

Tovább

VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >

Tovább

A szörnyű egyoldalúság

Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >

Tovább

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA

Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >

Tovább

A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog

Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >

Tovább

VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!

A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz

A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >

Tovább