Ma Bonifác, Gyöngyi névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ilyen kérdésekkel bombázni felér egy zaklatással
Mindezen túl tudok szeretettel beszélni a szülőföldemről, mert ez az én hozott sajátom, ebből írok, ennek köszönhetem, hogy ilyen író lettem. Szóval a Vajdaságnak is köszönhetem a Több életet, de már az Akciót is, amit ráadásul Topolyán írtam.
Tavalyi regénye, a Több élet a kritikusok egyik kedvence lett, a szerzőnő pedig a legtehetségesebb pályakezdőknek járó Horváth Péter-ösztöndíjat is elnyerte. Mágikus realizmusról, családtörténetiségről, beszélgettünk Bencsik Orsolyával.
– A kritika mágikus realizmust emlegetett tavalyi, Több élet című regénye kapcsán, és valóban felmerülhet bennünk például Márquez Száz év magánya is. Gondolok itt az állat- s emberlét egymásra játszására, disznótenyésztésre, bestialitásra: csak ott épp a malacfarkú gyereket falják fel a hangyák. Tényleg ez volt hatással a műre?
– A Több élet elég sok kulturális (irodalmi, képzőművészeti, filmes) allúziót épít be a szövegvilágába, így például a Száz év magányt is megidézi, és nemcsak a regényem egyik központi metaforáján, a disznó motívumán, hanem a családi narratíván, és a különböző szerepek, örökségek áthagyományozódásán keresztül is. Illetve akár a földevésen mint rituális, mitikus aktuson keresztül. És igen, a termeszek vagy a hangyák is ellepik a regény utolsó oldalait, egyszerre hozva az elbeszélő halálát, de tulajdonképpen a boldog családi élet, a vágyott idill pusztulását is. És, bár ez már lehet, jócskán belemagyarázás, magát a szöveget is betemetik.
A mágikus realizmus mint poétika persze tudatos, eleve nagyon tudatosan írok, azonban nem elsődlegesen Márquezen keresztül szivárgott be az én világomba, hanem a szenttamási Gion Nándor regényein keresztül – Gion az ő poétikáját dúsított realizmusnak nevezi. De csak azért, mert őt olvastam korábban, gyerekként, Márquezt meg később. Gion félkegyelmű Gilikéje (Tolnai Ottó Wilhelmjének irodalmi testvére) maga a tragikus író vagy művész, aki, amíg az ujjainak mesél, boldog, de amint kilép a valóságba, belehal – csak hogy tovább gazdagítsuk a disznószálat: egy hatalmas kandisznó hátán lovagolva belerohan a tóba, és belefullad. Ha már a realizmusoknál tartunk, akkor még megemlíteném a zsigerrealizmust vagy bélrealizmust, ami megidéződik a regényemben, ez viszont Bolaňo, nyilván a disznómotívum miatt, de a különböző társas kapcsolatokban való vájkálás, az alapvető létmegélésünk miatt is adta magát. Amit viszont a mágikusság ellensúlyoz, kicsit felold, tulajdonképpen a brutalitásokat könnyedebbé, elviselhetőbbé teszi, miközben a brutalitás, a magány, a pusztulás stb. időtlenségét, örökérvényűségét, ismétlődését is állítja.
(…) A szülőföldről eleve hálátlan, nehéz beszélni, számomra legközelebb Végel László megszólalásmódja áll. De hát én olyan okosan és egyszerű, pontos mondatokkal nem tudok erről írni, mint Végel, jóllehet valami hasonlót próbálok a Több életben megfogalmazni. Ebben valóban a hangsúly az elszakadás lehetetlenségén, és a hagyománnyal való banális, mégis tragikus küszködésén vagy épp a civódáson van. Hogy például a mama halála után ki mit fog birtokolni, mit fog örökölni. A vastag fehérarany nyakláncát, amivel a beteg, Basedow-kóros nyakát takargatta, vagy attól jóval többet, az általa közvetített, szocializált személyes és társas nyomort, ami ugyanúgy képtelenné teszi a lányát vagy az unokáját az életre, ahogy őt és a korábbi generációkat is azzá tette.
(…)
– Az irodalomoktatás régi problémája egyébként is, hogy életrajzokból kiindulva mindenféle művet a szerző életére vetít. Mennyire érzi hangsúlyosnak ezt a problémát? Ön is tapasztalta?
– Na, hát többek között ezért is tartunk ott, ahol tartunk. Egyébként az általam sokat szajkózott kedvencem, mesterem, Tolnai Ottó művészete például alkalmas lenne arra, hogy rajta keresztül megtanítsuk, hogy mit is csinál az író a valósággal, az élet- meg a kulturális anyaggal, a hagyománnyal, a történelemmel. Ha a Tolnai-féle átesztétizált realitással, irodalmisággal – most ez nem épp a legjobban hangzik, ez az irodalmiság, de ez jut hirtelen eszembe – sokan megismerkednének, akkor kicsit közelebb kerülnénk ahhoz, hogy ne vezessen meg minket a szöveg, és érteni véljük, hogy mitől lesz az a mű irodalom. De félreértés ne essék, az életrajzokra is szükség van, csak az értelmezések szempontjából helyén kell azokat is kezelni.
– Többször is szó esik elköltözésről, vissza-visszahívogatásról: a Vajdaság mit adott önnek személyesen, s mit jelent visszatérnie oda?
– Én nem szeretek hazajárni, de ez azzal is összefügg, hogy egyrészt eléggé bezárkózott életet élek Szegeden, másrészt eléggé ambivalens viszonyom van a Vajdasággal vagy Szerbiával, de ez a Több élet érzelmi hangoltságából szerintem ki is derül. Mindezen túl tudok szeretettel beszélni a szülőföldemről, mert ez az én hozott sajátom, ebből írok, ennek köszönhetem, hogy ilyen író lettem. Szóval a Vajdaságnak is köszönhetem a Több életet, de már az Akciót is, amit ráadásul Topolyán írtam. (…)
(Lakner Dávid, Magyar Nemzet)
Következő cikk: Eltűnt a Trump-dossziét összeállító brit kém
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT
A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >