Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Jaj!
Végel László
Kezdődnek a beiratkozások ez elemi iskolákba. Ilyenkor a hideg ráz. Számomra a legborzalmasabb tavalyi hír az volt, hogy Zomborban nem iratkozott be az első osztályba egyetlen magyar diák se. Végel László Közéleti naplójából:
Nem tudom, hogyan kommentálta volna Herceg János, ha megélte volna, hogy a pozícionált kisebbségi politikusok örömmámorban úsznak, miközben tart az elvándorlás, a vajdasági magyarság pedig egyre kisebb létszámban járul az urnák elé. Írói ösztöne jól működött: időben leköszönt a tiszteletbeli elnökségi tisztségről, mert a vajdasági magyarság ügyét fontosabbnak tartotta, mint a pártét. Voltaképpen az elsősök száma árulkodik a vajdasági magyarság helyzetéről és zsugorodásáról. Nincs pontos kimutatás arról, hogy hányan távoztak, csak az áruba bocsájtott házak jelzik, hogy sokan nem számítanak visszatérni. Vidéki ismerőseim elárvult utcákról számolnak be. Maradtak az idős, nyugdíjas emberek, ha a feleség meghal, nincs ki az elaggot férjről gondoskodjon. Ezek a házak közösségünk elárvult síremlékei. Sokan azzal igazolják magukat, hogy a többségi nemzet fiataljai is elvándorolnak. Úgy van, de minőségi különbségről van szó: ami a többségi nemzet részére komoly veszteség, a kisebbség részére végveszély.
Elitválság
Miközben Szabadkán (is) tartanak az ifjúsági tüntetések, a Második Nyilvánosság és a Napló Kör közös estet tartott. Annak örülök, hogy tárgyilagos hangnemű vitaesten vettem részt, amelyen egyetlen sértő mondat sem hangzott el. Inkább a kisebbségi pluralizmussal kapcsolatos dilemmák merültek fel. Szerintem az egypártrendszerű modell az 1990-es években kezdődő és napjainkig tartó párthasadásokhoz vezet. Az egypólusú, vagyis csonka többpártrendszer szükségszerűen autoritárius modellt érvényesít. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy az egyre fogyatkozó közösségünk rendelkezik-e a többpártrendszerhez szükséges kapacitással? Ha igen, akkor hogyan kell elejét venni a szavazatok szétszóródásának? Elsajátítottuk-e az ehhez szükséges pluralizmus-kultúrát? Nem a rossz vagy a jó politikusokról van tehát szó, hanem a jó és a rossz struktúráról. Nehéz ezekre a kérdésekre egyértelmű választ találni, nem is merném ezt megkockáztatni. De beszélni kellene a dilemmákról, hiszen az elvándorlás okozta drámai helyzetben a régi kérdésekre hiteles válaszokat kellene találni. Sajnos, a rendszerváltás kezdetén nem sikerült létrehozni a kisebbségi kerekasztalt, amelyen közös szabályok születtek volna. Lehet, hogy erre nem az egypártrendszerben szocializálódott új és fiatal politikus nemzedék lesz képes.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >