Ma Mónika, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Marad a mítosz
J. Garai Béla
A talpig lüszterbe öltözött, áhítatos tekintetű haladópárti káderek gondosan ügyeltek arra, nehogy előbb hagyják abba tapsolást, mint társaik. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Csak a zászlócskáikat lengető pionírok hiányoztak a beiktatási ceremóniáról, és úgy érezhettük volna magunkat, mintha visszacsöppentünk volna az „örökös” elnök idejébe. A szkupstina elé vezényelt vidéki pártaktivisták is ugyanolyan fegyelmezetten betartották az írásban kapott instrukciókat, mint anno, hogy mikor mit kell skandálniuk: például most azt, hogy „Srbija, Srbija!”, meg azt, hogy: „Aco, Srbine!”. Az ünnepi zászlódíszbe öltözött ülésteremben is minden a pontosan megírt forgatókönyv szerint zajlott.
Az új államfő szűzbeszédének kulcsmondatainál rendre felhangzott a dübörgő, percekig tartó taps, mintegy nyomatékosítva a nagyközönség számára, hogy milyen fontos álláspontokról van szó. A talpig lüszterbe öltözött, áhítatos tekintetű haladópárti káderek gondosan ügyeltek arra, nehogy előbb hagyják abba tapsolást, mint társaik. Az is a pedáns szervezést dicsérte, hogy a sétányt, amerre a parlamentet elhagyó elnök az éljenző tömeg között elhaladt, az előző napokban frissen kiaszfaltozták, a környező park padjait pedig átfestették. (...)
Sok találgatásra adott okot utóbb beszédének az a része, amelyben belső párbeszédre szólított fel az alkotmány módosításáról és Koszovóról, amikor is „nyitottaknak kell lennünk, meg kell szabadulnunk a mítoszi megközelítéstől, ám ugyanakkor nem mondhatunk le arról, amire jogunk van”. Mit akart ezzel mondani az új elnök? Azt, hogy szakít a „Koszovó nélkül nincs Szerbia”, vagy: a „Koszovó Szerbia szíve”-féle szentenciákkal, és elismeri a realitásokat? Vagy kitart a sokat ismételt „soha nem ismerjük el Koszovó függetlenségét” hangzatos kijelentés mellett?
Belgrádi elemzők megpróbálták megfejteni az üzenetet. Legtöbbjük szerint ez nem jelent mást, mint hogy Belgrád folytatni akarja az eddigi ambivalens politikát (aminek lényege, hogy tárgyalunk, de nem ismerjük el Koszovót, s ami nem vezetett eredményhez), mások szerint viszont Vučić ezzel fel akarta készíteni a hazai közvéleményt arra, hogy Szerbia kénytelen lesz elismerni Koszovó függetlenségét. Borko Stefanović, az ellenzéki Szerb Baloldal vezetője szerint a megfogalmazás azt jelzi, hogy ki fogják törölni Koszovót az alkotmányból. A nemzeti jobboldalt képviselő Sandra Rašković-Ivić pedig úgy értelmezi Vučić szavait, mint óvatos felkészítést Koszovó feladására.
Ennek viszont ellentmond az a körülmény, hogy az elnöki eskü szövegével Vučić félreérthetetlenül hitet tett amellett, hogy nem tesz ilyen engedményt, mondván: „minden erejével Szerbia szuverenitása és területi épsége megőrzésére fog törekedni, beleértve Koszovót is, mint az ország elválaszthatatlan részét”.
Az ellenzék reagálásából ítélve a párbeszéd megtartása erősen kérdéses annál is inkább, mert Vucic nem dialógust akar, hanem azt, hogy az ellenzék is támogassa elképzeléseit, mert közismerten nem tűri az ellenvéleményt, ahogyan Bojan Pajtić volt tartományi kormányfő, a Demokrata Párt volt vezetője vélekedik. Ő úgy látja, hogy Vučić elnökként kutyaszorítóba került: eljött az idő, amikor vállalnia kell a felelősséget lépéseiért.
Ha a Pristinával folyó tárgyalások nem hoznak eredményt, és emiatt továbbra is csigatempóban közeledünk az uniós tagsághoz, azért most már nem okolhat másokat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >