Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Misszióink pávatánca
Főként Eleni Tsakopoulos Koulanakis volt nagykövet memoárja igazolja, hogy a missziókban való részvételért Washington gyakorlatilag tétlenül nézte a demokratikus államrend magyarországi megsemmisülését. Ara-Kovács Attila (Diplomáciai jegyzet):
Időnként újra és újra a parlament elé kerülnek olyan fideszes javaslatok, hogy Magyarország újítsa meg vagy egészítse ki felajánlását az Irakban az ISIS ellen harcoló nemzetközi erők katonai erőfeszítéseit illetően. Érdekes módon mindig olyankor kerül az ilyesmi szóba, amikor kritika éri az Orbán-kormányt a NATO-val szembeni mulasztásai miatt, vagy amikor olyan kétséges belpolitikai lépéseket tervez a Fidesz, melyek bírálatot válthatnak ki mind Washingtonban, mind pedig Brüsszelben.
A taktika tulajdonképpen eddig mindig bevált. Főként Eleni Tsakopoulos Koulanakis volt nagykövet memoárja igazolja, hogy a missziókban való részvételért Washington gyakorlatilag tétlenül nézte a demokratikus államrend magyarországi megsemmisülését. És akkor még az Egyesült Államok első emberét nem Trumpnak, hanem Barack Obamának hívták.
Bár a magyar demokratikus ellenzék pártjai általában eltérően viszonyultak a korábbi afganisztáni szerepvállaláshoz, majd a 2015 áprilisában, az iraki nemzetközi misszióhoz való csatlakozást eldöntő parlamenti határozathoz, egyet azonban biztosan tudtak: kétségeik dacára számos indok hozható fel a támogató álláspont mellett még akkor is, ha eleve sejteni lehetett – Orbán Viktor részéről az egész – nem több mint annak a bizonyos pávatáncnak a része.
Most ismét a parlament asztalán fekszik egy határozat-tervezet, mely az iraki misszióban való magyar részvétel kibővítését szeretné elérni. Borítékolni lehet, hogy amerikai részről üdvözlik majd a lépést, még akkor is, ha részükről most el sem hangzott efféle kérelem.
Ám a nemzetközi helyzet alapvetően megváltozott. Donald Trump amerikai elnök, a múlt heti NATO csúcson egyértelművé tette: átértékeli országa szövetségesi részvételét a szervezetben, s bár a napokban végre kiejtette száján az alapokmány 5. cikkelyének érvényben maradását – vagyis, ha egy NATO-tagországot támadás éri, akkor azt valamennyi társország maga elleni támadásnak tekinti –, ezt tanácsos olyan taktikai trükkét kezelni, miként Orbán szokásos pávatáncait. Nem véletlen, Angela Merkel és Jean-Claude Juncker egybehangzó nyilatkozata arról, hogy: „Európának magának kell gondoskodnia saját védelméről”.
Bár Trump és Orbán politikai céljai számos pontos fedik egymást, ismeretes, viszonyuk nem alakult úgy, ahogy azt a magyar miniszterelnök korábban remélte.
Ugyanakkor aligha kétséges, hogy az európai struktúrák – benne a NATO – gyöngítése továbbra is kölcsönös szenvedélyük maradt, minként az a furcsa viszony is, mely az oroszokhoz fűzi őket, s aminek igazi természetét, mélységét és veszélyeit majdani vizsgálatoknak kell tisztázniuk. Az Egyesült Államokban az efféle vizsgálatok már megindultak.
Európa persze – és főként a németek – továbbra is elkötelezettek lesznek az ISIS leküzdésében, a szír válság felszámolásában s az iraki helyzet normalizálásában, de tény: ezt elsősorban saját erőkre támaszkodva kell és lehet majd levezényelni.
Mindebből logikusan következik két stratégiai szempont, melyeket a magyar demokratikus pártok aligha kérdőjelezhetnek meg:
Az egyik, hogy támogatniuk kell az európai haderő felállítását, s az e haderőre támaszkodó európai közel-keleti szerepvállalás minőségi átalakítását.
A másik: minthogy az amerikai elnök stratégiai elképzeléseiből láthatóan kikerült Európa biztonságának támogatása egy esetleges orosz agresszióval szemben, így nem az amerikai, hanem az európai érdekekhez kell igazítani minden magyar katonai missziós szerepvállalást. Különösen, ha azok továbbra is csak az Orbán-kormány belpolitikai céljainak rendelődnek alá.
Következésképp, indokolt e pártok részéről a Fidesz által benyújtott mostani parlamenti határozat elutasítása.
Következő cikk: Orbán rémálmát Emmanuel Macronnak hívják
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >