A Trump-Zelenszkij találkozó jelentősége

Lehet, hogy a 15 perces vatikáni Trump-Zelenszkij-találkozónak köszönhetően közel van a tűzszünet, de semmiképpen sem jelent győzelmet – mutat rá a Daily Telegraphban Richard Kemp, a brit hadsereg volt tisztje, aki gyalogsági zászlóalj élén megjárta Afganisztánt. Az ukrán engedményeket elengedhetetlennek tartja, mivel Amerika aligha avatkozik be döntő mértékben a háborúba. Márpedig az ukránok, bármennyire is hősiesek, nem tudnak egyedül hosszú ideig ellenállni. Így sok választásuk nincs, az elnök tervének megfelelően át kell engedniük Moszkvának a már elvesztett területeket. Az orosz vezető pozícióit viszont megerősítheti az egyezség.  Ukrán kollégája alatt ugyanakkor inog a szék, és ha elfogadja a fegyvernyugvást, illetve hogy az ország kénytelen megválni területe nagyjából 20%-ától, akkor lehet, hogy már nem sokáig lesz hatalmon. A Kreml készül, hogy kiaknázza az ezzel járó káoszt.  Ukrajna és a Nyugat jövője ugyanakkor sok jót nem ígér. Nem valószínű, hogy a NATO közbelépne a nevezetes 5-ös paragrafus alapján, főként a földrész keleti részén nem, ahol Moszkva várhatóan újra lecsap. A kontinensnek komolyan meg kell szerveznie a védelmét, beleérve, hogy felkészítse a közvéleményt: ez szükség esetén harccal és áldozatokkal járhat. Ha valaki nem hiszi, nézze meg Ukrajnát. Putyin ellenben úgy veszi, hogy még inkább zöld jelzést kap a jövőbeli agresszióhoz és ugyanez érvényes Kínára, Iránra és más despota rendszerekre, amelyek a Nyugat ellen fenekednek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. április 28.

Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz

A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik fölötte az amerikai nukleáris védőpajzs, sőt ha netán az USA kilép a szervezetből és a földrész nem szeretne a történelem játékszere lenni. Gerlinde Niehus, aki jelenleg biztonságpolitikai szakértő, azt tanácsolja, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyvből kell kiindulni. Úgy ítéli meg, hogy jelen helyzetben fokozni kell az Ukrajnának nyújtott segítséget, meg kell erősíteni a szövetség európai szárnyát és növelni kell az EU védelmi képességét. Ha az Egyesült Államok veszi a kalapját, az a transzatlanti együttműködés végét jelenti. A NATO-t alapjaiban újjá kell szervezni. Elképzelhető, hogy új szervezetre lesz szükség, akár a tettre kész államok összefogásának formájában, ami magában foglalhatja Ukrajnát és Kanadát is, de mindenképpen el kell kerülni a hírhedt blokádot Magyarország és Szlovákia részéről. Félő, hogy Oroszország kiaknázná a helyzetet, fel kell készülni fokozott szabotázsakciókra, mi több, az sem lehet kizárni, hogy korlátozott támadás ér egyes országokat. Ha Amerika nem garantálja tovább atomfegyverekkel a földrész biztonságát, az még drámaibb fejlemény lenne. Valóságos felhívás lenne Moszkva számára a keringőre, vagyis hogy fokozza a hibrid hadviselést, sőt nyílt agressziót indítson. A brit és francia atomütőerő kiterjesztése Európa fölé rendkívül sokba kerülne és hosszú ideig tartana. De a pillanatnyi körülmények között már az igen baljós lehetőség végigzongorázása is igen hasznos. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. április 26.

Ha egy gengsztert megjutalmaznak, akkor annak béke biztosan nem lesz a vége

A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósító azt írja, hogy hiába tesz úgy a világ, mintha Putyin politikus lenne, mert igazából bűnöző. Méghozzá kapitális méretekben és igen sikeres. Már nem sok választja el attól, hogy bekasszírozza az elismerést az illegális, brutális és minden tekintetben jogsértő rablóhadjáratért. Hubert Wetzel szerint Trump Ukrajna-stratégiája olyan, mintha szóról szóra orosz kollégája diktálta volna. Ám az ún. béketervet két new yorki ingatlankereskedő eszkábálta össze, Trump és Witkoff. Erős a benyomás, hogy utóbbi kapta meg a követeléseket a Kremltől és azt a főnöke az USA „utolsó ajánlataként” adta tovább. Az áldozat kénytelen volna átengedni az elvesztett földek nagy részét. Cserében tulajdonképpen semmit sem kap. Így működik a világ, ha egy zsaroló diktátor, valamint egy nagyszájú narcisztikus figura alakítja. Ők úgy látják a nemzetközi kapcsolatokat, hogy az erősnek mindig igaza van, és ha gyenge nem hódol be, akkor ő a felelős, ha bombák hullanak. Hogy az efféle nézetek hová vezetnek, ahhoz elég egyetlen pillantás a 20. század első felének európai történelmére. Remélhetőleg a földrész ráébred, hogy éppen verik szét területén a békerendet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. április 24.

A pápa átformálta az egyházat, de nem olyan mértékben, ahogyan remélte

A római katolikusoknak sok éve nem volt ennyire nyitott gondolkozású vezetője, az emberek között, a nyájával kívánt lenni. Lemondott a golyóbiztos járművéről is, mivel nem tudta volna megölelni a híveket, nem készültek volna vele szelfik, nem simogathatott volna gyerekeket és nevethetett együtt volna szerelmetes apácákkal. Kinyitotta a szívét a szegények szenvedései előtt, kezet nyújtott nekik. Nem pártolta a felszabadítás teológiáját, kósza politikai ösztöneit befolyásolta a peronista populizmus, valamint a kapitalizmussal szemben érzett megvetés. Az egyházban fejre állította az évszázados hagyományokat, habár pl. az abortusz, az egyneműek házassága, valamint az eutanázia továbbra is tabunak számított a szemében. A bűn az bűn. Sok kérdésben viszont megértést tanúsított, lásd a melegeket, akiket nem volt hajlandó elítélni. Nála nem voltak páriák, leszámítva a tőkéseket és azokat, akiknek a mohósága tönkre tette Isten földi ajándékát. A legnagyobb utálatot azok iránt érezte, akik magas tisztséget betöltő lelkipásztorokként valójában „képmutatók”, „vérszívók” és „hazug szemfényvesztők”, akiket csakis a saját egyházi karrierjük érdekelt. Ők is akadályozták a reformjait. Lehet, hogy Ferenc után a Szent Péter tér erkélyének nagy ajtói lassan csikorogva újra bezárulnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. április 22.

Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent

A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel segítené győzelemhez Putyint, miután annak hadserege felsült a fronton. Clemens Wergin szerint az elnök ily módon 80 éves amerikai külpolitikáját hajítja ki az ablakon, pedig meglett volna a lehetősége, hogy az erő pozíciójából tárgyaljon. Az egyezséget Moszkva és Washington az összes több érintett feje fölött köti meg, éppúgy elárulja Ukrajnát, mint az európai biztonsági érdekeket. Megjutalmazza az agresszort a bestiális háborúért. Kijev viszont szinte semmit sem kap, főként biztonságot nem. Hogy el akarják venni tőle a természeti kincsei értékesítéséből származó bevételeinek javát, az olyan, mint amikor a maffia védelmi pénzt zsarol ki, csak ez esetben nem nyújt semmiféle védelmet cserében. Európa München óta tudja, mi van akkor, ha nem állítja meg idejében egy diktátor terjeszkedési szándékait. De Trump sok tekintetben naivabb, mint Chamberlain. Pedig lehetett volna kemény, hiszen az ukrán katonák stabilizálták a helyzetet az arcvonalon, és mind inkább látszik, hogy Oroszország nem tud nyerni. A Nyugat pedig még inkább sarokba tudná szorítani az orosz gazdaságot. Ám az elnök szinte érthetetlen csodálattal viseltetik orosz kollégája iránt. Ellenben irracionális módon gyűlöli Ukrajnát és mélyen idegenkedik Európától.   A Nyugat egykori vezető hatalma a Kreml szövetségeseként viselkedik, ám ezzel csupán további rabló hadjáratokra ösztökéli. Az öreg kontinensnek csupán a gyalogáldozat szerepét szánja az új világrendben. Ily módon ez a nulladik óra Európa számára. Kénytelen adott esetben Amerikával szemben is megvédeni az érdekeit és önálló nagyhatalommá válni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. április 27.

Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá

Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem sikerült tető alá hozni. Hát még egy békemegállapodást- írja az Economist.

Vance arra figyelmeztetett, hogy ha így megy tovább, az USA kifarol a rendezési próbálkozásokból, de hát a Trump-csapatot leszámítva mindenki látta, hogy ez nem lesz sétagalopp. Az USA olyan tervvel házal Európában, amely megjutalmazná az orosz agressziót. Hivatalosan elismerné a Krím bekebelezését, megígérné, hogy az ukránok soha nem léphetnének be a NATO-ba, ugyanakkor feloldaná a szankciókat. Viszont nem szavatolná Kijev biztonságát. A legjobb, amit a tervezetről el lehet mondani, az az, hogy nem ad meg mindent Putyinnak, amit az akart. Nem kap jogi áldást a négy kelet-ukrajnai övezet elfoglalására, és Ukrajnának nem kell korlátoznia fegyveres erőinek fejlesztését. A nagy kérdés, mi lesz akkor, ha Trump bedobja a törülközőt? Leállítja a fegyverszállításokat, valamint a hírszerzési értesülések megosztását is? Érvényteleníti a retorziókat? Illetve talán a leglényegesebb: engedélyezi-e, hogy Európai kulcsfontosságú amerikai harceszközöket vegyen Kijev számára? Szokás szerint lövése sincs senkinek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. április 25.

Magyar Pétert nem kell szeretni. Csak győzzön.

Stratégia, fegyelem, történet – ezekből épül fel a győztes kampány. Magyar hozza mindhármat, és ilyen nem volt az elmúlt 15 évben. Az ellenzéki oldalon sokan mégis azon vitatkoznak, hogy lehet-e őt szeretni. Szerintem ma már máshol kéne tartanunk, hiszen ő az egyetlen, aki legyőzheti Orbánt. Bruck Gábor:

2025. április 23.

Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje

Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és tényleges szándékairól árulkodik a Fekete-tenger térsége, ahol a szürke övezetben zajlik a hadviselés. A régióban holtpont alakult ki és minden egyezség ellenére szó sincs fegyvernyugvásról. A korábbinál kevesebb kikötőbe mennek ugyan szállítóhajók, hogy elvigyék a gabonát, csak éppen a biztosítás és a logisztika költségei sokkal magasabbak, mint békeidőben. A tankerek a biztonság kedvéért a part vonalát követik a Boszporusz felé. A Kreml célja nem az, hogy befejeződjenek az ellenségeskedések, hanem hogy állandósuljon a bizonytalanság. Senki sem tudja, hány akna van a vízben. Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium öt aknakereső hajót adott Ukrajnának, ám ezek a különleges járművek a vonatkozó nemzetközi egyezmény értelmében háború idején nem léphetnek be a Fekete-tengerre a Boszporuszon át. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. április 21.