Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív lap szerkesztőségi állásfoglalása, miután Kanada után Ausztráliában is nagy győzelmet aratott a hatalmon lévő középbal, köszönhetően Trump vámsokkjának. Két héten belül már a 2. nyugati demokrácia fordult bal felé. Steve Bannon bízhat abban, hogy az orbáni modell alapján globális MAGA-hullám indul be, de legalábbis Kanadában és Ausztráliában éppen ellenkező a hatás. Az 5. kontinensen különösen elsöprő volt a siker, a Munkáspárt ekkora többségre idáig nemigen tett szert. Az ellenfél, a liberálisok vezére 24 év után még a mandátumát is elveszítette. Eredetileg úgy látszott, hogy váltás lesz, ám az ellenzék nem annyira pl. a lakhatási válságra összpontosított, mint inkább a kulturkampfra, de az ezúttal nem hozott annyit, mint tavaly az USA-ban. Trump közvetlenül nem került szóba a kampány során, ám bizonyosan kihatott az események menetére, hogy a szövetségesekre is kivetette a vámokat. A miniszterelnök azonnal meglovagolta a feltámadó nacionalista hangulatot, miután az ausztrálok nem kértek az erőszakos amerikai fellépésből. Így most Albanese pozíciója rendkívül erős, miközben tárgyalni készül amerikai kollégájával. Alighanem fenntartja a szoros biztonsági együttműködést Washingtonnal, de ragaszkodik Kínához is, amely az ausztrálok legfőbb exportpiaca. Trump vámjainak és retorikai támadásainak azonban nem csupán a gazdaságban vannak következményei. A demokratikus választók szerte a világban megkérdőjelezik Washington megbízhatóságát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. május 4.

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, sőt két hét múlva az államfői címet is bezsebelheti. Nem tudni azonban, milyen elnök akar lenni. Mint Meloni, vagy mint Orbán? A szemleíró szerint a szavazópolgárok 30 évi korrupcióról mondanak véleményt, de a hagyományos pártok az eredményért nem kenhetik a felelősséget Oroszországra, mert ők vallottak kudarcot. Az egész elit enyveskezű. Joggal vélte úgy az amerikai alelnök még februárban Münchenben, hogy bajban vannak a román demokratikus intézmények. Mint ahogy az európai, illetve amerikai fékek és ellensúlyok is. Csak éppen Romániában rendkívül nehéz megmondani, hogy mit kellene tenni. Egy román civil szerint a helyzet nem rosszabb, mint Ceausescu alatt volt, de messze elmarad a nép várakozásaitól. Ezen kellene változtatni, miközben egy eredendően konzervatív nemzetről van szó. Az emberek többsége továbbra is szegény, viszont az urambátyám-rezsim a román belépés óta feladta a leckét az EU-nak. Lásd a hálapénzt. A bizalom már elporladt a politika iránt, kérdés, ki tölti be az űrt, és hogy az illető megadja-e a lakosságnak azt, amire annak szüksége van.  Második, csendes forradalmat kell végrehajtani, de igen nagy az esély, hogy egy sarlatán ragadja magához a hatalmat, aki álomképekkel kecsegtet, viszont eltörli a jogállamot – a nép nevében. Bárki is nyer, belekerül a 22-es csapdájába, mivel a drasztikus átalakulás mögé sziklaszilárd támogatást kellene felsorakoztatni a parlament és a kormány részéről, ám ez aligha valószínű, mert a reform mindkettőt érintené. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. május 3.

Trump bumeránghatást vált ki Európában

Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad a kontinens, amely ily módon újra megtalált bátorsággal megy neki régi problémáknak, a stratégiai autonómia felé tart. Így látja Alberto Alemanno, aki európai jogot tanít a párizsi HEC üzleti főiskolán és a bruges-i College of Europe vendégprofesszora. Az elnök első 100 napja meglehetősen viharosra sikeredett, hatása messze túlmegy az Egyesült Államokon. A transzatlanti szövetség alappilléreit kérdőjelezte meg, valamennyit alku tárgyának tekinti. A washingtoni provokációk azonban váratlan egységet eredményeztek az EU-ban. Emellett sokat ártottak a világban az elnök cimboráinak, lásd a kanadai választások eredményét, vagy Orbán népszerűségét, amely Trump győzelme után még megugrott. Ily módon az öreg kontinens a gazdasági és politikai stabilitás világítótornyaként jelenti meg. Újjáéledt a német-francia tengely, amely meghatározza az Unió pályáját. Váratlanul közeledett egymáshoz az Unió és Nagy-Britannia, Starmer egyértelműen Európa oldalára áll. Ez pedig a mélyebb integráció számára készíti elő a terepet, messzire ható kihatással. Az új európai stratégia középpontjában a gazdasági lendület fokozása és a tőkepiaci szövetség megteremtése áll. Utóbbi könnyebb összeurópai finanszírozást irányoz elő a cégek számára, a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett. Olyan összefogást tapasztalni, amire évtizedek óta nem volt példa. A végkifejlet afelé tart, hogy Európa és nem Amerika lesz újból nagy. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. május 1.

Világ liberálisai, egyesüljetek!

Erre szólít fel Timothy Garton Ash, mert úgy látja, hogy ily módon lehet kiszorítani Trumpot a hatalomból. Örömmel konstatálja, hogy a kanadai választásoktól kezdve, az egyetemeken át, a civil társadalomig, Amerikában végre beindult a kampány az antiliberális nacionalisták ellen. A szabadelvűség ellenfelei támadnak mindent, ami a Nyugatnak fontos, és most már az USA is beállt közéjük. A neoliberalizmus folytán a világ legerősebb demokráciája igen közel jár ahhoz, hogy oligarchia legyen. Már nem válik el a magángazdaság és a közhatalom. Olyan, kielégíthetetlen étvágyú plutokraták támogatják az elnököt, mint Musk, Bezos és Zuckerberg. Cserében a Fehér Ház ura gazdasági előnyökben részesíti őket, valamint saját magát is. Így most két fronton kell megvívni a harcot: egyrészt a liberalizmus ellenségeivel, másrészt a liberalizmus okozta gondokkal szemben. Az egység erőt ad, mert különben a washingtoni, moszkvai vagy pekingi erős ember megesz mindenkit, aki külön próbál tárgyalni velük. Az USA lakosságának legalább fele a republikánusok ellen van. De nagyon sokan vágynak a szabadságra az olyan, választási autokráciákban is, mint Magyarország és Törökország. Az EU-nak főszerep jut ebben a küzdelemben. Ott kell kezdeni, hogy fel kell venni a kesztyűt Washington protekcionizmusával szemben. Meg kell fékezni az amerikai tech óriásokat. Sokat segíthetnek a civilek, valamint a fogyasztók, lásd a Tesla spontán bojkottját. A külpolitikában Ukrajna megmentése az első számú feladat, mert az alapvető a nemzetközi rend alapelveinek védelme érdekében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. április 29.

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte egy új országra. Feltéve, hogy a szavazók egy számottevő része 2026-ban nem lesz ugyanolyan megvehető, megfélemlíthető és főleg ostoba, mint 2022-ben. Ha igen, azzal kivégzik az országot, mert az ismét győztes Orbán mindent el fog követni, és ehhez ért, hogy sokáig ne lehessen majd újabb Magyar Péter, Tisza Párt és Út a börtönbe program. Bruck András:

2025. május 3.

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell az elektromos hálózat rugalmasságáról is. A káosz megmutatta, milyen mértékben függ a mai élet a villamosságtól. És az igény csak növekedni fog, az elektromos autók, a hőszivattyúk és az adatközpontok miatt. Hogy mi volt a kiváltó ok, azt továbbra sem lehet tudni, de rendszergazda kizárta a digitális támadás lehetőségét. Azt viszont látni, hogy a hagyományos, széntüzelésű, illetve gázerőművek nagy turbinái segítenek stabilizálni az ellátást, mert tehetetlenségük folytán még azután is forognak, hogy lekapcsolták őket az áramról. A szél- és naperőművek ezt nem tudják, ezért egy sor intézkedést kell tenni, nehogy megismétlődjön a spanyol-portugál eset. Úgy kell alakítani, hogy a hálózat képes legyen befogadni a megújuló forrásokból származó energiát is. Emellett fontosak az atomerőművek, valamint a gázzal működő létesítmények, továbbá a tárolási lehetőségek is. A nemzeti rendszerek összekapcsolása segít összehangolni a szállításokat. Egy valamiről azonban nem lehet szó: a szennyező energiaforrások visszatéréséről. A globális felmelegedés miatt egyre nagyobb szűkség van a megújuló energiára, de úgy, hogy a rendszer képes legyen zavartalan működésre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. május 2.

A fenntarthatatlan elnökség

Az Atlantic elemzése kizártnak nevezi, hogy eddigi formájában folytatódhat Trump elnöksége, miután az első 100 nap szánalmas kudarcnak minősíthető, annál is inkább, mivel sokban hasonlít Orbán Viktor politikájára. Jonathan Chait úgy fogalmaz, hogy óraműszerűen halad az ország orbanizálása, a republikánusok is hatalmi eszközökkel lépnek fel az ellenzékkel szemben, ugyanakkor az elnök és pereputtya hatalmas állami pénzeket nyúl le... Erősödik az inflációs várakozás, ily módon a politikus elfuserálta azt, ami leginkább a hatalomra segítette, hogy ti. az embereknek elegük volt a járvány utáni áremelkedésből. Ő azonban úgy vette, hogy a tekintélyuralmi kulturkampfra kapott felhatalmazást. Ám ha nem hajt végre villámgyorsan 180 fokos fordulatot, akkor a gazdaságban előbb beüt a stagfláció, majd jön a virtigli recesszió. Ám mivel hanyatlik a népszerűsége, a bosszú újabb és újabb eszközeit fedezi fel. Az ország fenntarthatatlan pályán halad. Ütközik egymással az elnök elszántsága, illetve kormányzati képtelensége, ily módon viszont szembekerült a fegyverként használt illiberális állam, valamint a kibontakozó politikai ellenállás. A kettő közül az egyik a rövidebbet fogja húzni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. április 30.

A Trump-tornádó hatása Orbánra és a szélsőjobbra

Trump szétzúzta a transzatlanti rendet, és Orbánnak a többi jobboldali európai politikussal közös dilemmája, hogy kiszámítsa: vajon a Trumpnak nyújtott szilárd támogatás a gazdasági bajok mélyülése idején árthat-e hazai népszerűségének. A felmérések szerint a Tisza párt, amelyet Orbán egy volt szövetségese vezet, máris maga mögé utasította a Fideszt.

A különböző intézetek, civil szervezetek képviselőivel, amerikai és magyar diplomatákkal és politikusokkal folytatott interjúk mind arra mutatnak, hogy Orbán „illiberális demokráciája” példátlan kihívások előtt áll. A The Japan Times cikke:

2025. április 29.