Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Tarisznyarákfene
Öreg Dezső
Mindig tetszettek a fedőnevek. Mert olyan találónak tűntek. Személyre és vállalkozásra nézve egyaránt. Biztos azért is, mert a titokzatosság homályába burkolózva gyermekkori kíváncsiságot keltettek. És sokáig meseszerűen hatottak. Távoliak voltak, filmekből, regényekből és a történelemből ismertük őket. Aztán, ahogy ránk tört a demokrácia, sajnos itt is megismerkedtünk velük. Ma már túltengnek. Továbbra is titok, ki és mi áll mögöttük, de mindig találóak.
Mint a legújabb szerbiai botrány esetében, melynek sajtóáldozatai ezúttal ‒ vagy ismét ‒ az orvosok meg a gyógyszerészek. A rendőrség őrizetbe vette a belgrádi Onkológiai Intézet vezető orvosait a főorvossal az élen, és több jelentős gyógyszergyár itteni képviselőit. A rákbetegségek gyógyításakor használatos szerek vásárlásakor és alkalmazásakor elkövetett megvesztegetés gyanújával. A rendőrségi akció fedőneve Tarisznyarák. Az a tengeri állatka, amely az árapály határán él, majdnem mindent megeszik, akár élő, akár holt. Nem idegenkedik a kannibalizmustól sem. Találó. A két éven át folytatott akció eredménye vagy következményeként őrizetbe vették Szerbia legnagyobb onkológiai intézetének igazgatóját a helyettesével együtt, ugyanott a gyermekosztály vezetőjét, az orvosságok kezelésével megbízott gyógyszerészt, a főpatikust, akárcsak a három legnagyobb citosztatikum-gyár képviselőit.
A korrupciós botrányokhoz hozzászokott itteni sajtó és a hozzászoktatott közvélemény rutinszerűen fogadta a hírt. Bennünk van már, reflexszerűen megjelenik a fásultsággal vegyült óvatosság. Hiszen az utóbbi 10 év kormányai szinte hetente produkáltak egy-egy kisebb és havonta vagy kéthavonta egy komolyabb botrányt, amelyek közül szinte egyiket sem zártak le. Amelyeket viszont igen, azok a várakozásokkal ellentétben a vádlottak felmentésével értek véget. Mint nemrég a Bőrönd néven elhíresült, melynek több ismert szereplője is volt, a többi között a mostani belügyminiszter. Úgyhogy tulajdonképpen meglehetősen blazírt dolog az újabbnál-újabb botrányokkal foglalkozni. A bulvársajtó azonban még nem unja őket. A komoly lapok viszont kifulladnak követésükben. Mert a szerbiai igazságszolgáltatás vagy nagyon alapos, vagy maga is része ennek a hatalom, a bűnüldöző szervek és a bűnözők közötti szövevényes kapcsolatnak, melynek mozgatója az egyéni haszon, az anyagi érdek. Ami most már társadalmi jelenség, megtűrt, sőt gyakran elfogadott viselkedési forma. Az anyagi és politikai korrupciót az oktatási rendszerben „alkalmazott tudományként” sajátítják el a jövő nemzedékei, hogy az iskoláztatás befejeztével zavartalanul alkalmazhassák első munkájuk megszerzésében, az előrehaladás során, munkatársi és üzleti kapcsolatokban, de az egykor meghittnek vallott, ma barátinak mondott társadalmi kapcsolatok ápolása, esetleg megszakítása esetében is.
A korrupció és a megvesztegetés természetesen nem szerbiai márka, brand, szerbikum. Csak a jogállam intézményesített eszközeivel lehet több-kevesebb sikerrel harcolni ellene. Nem csak otthon. A külföldi vállalatokat rendes jogállamban idegenben is ellenőrzik saját állami szerveik. Ehhez azonban az idegen ország, ez esetben Szerbia segítségére is szükség lenne. Az itteni szabadkereskedelmi központ vezetője szerint a Szerbiában üzletelő külföldi nagy cégek alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, és külön megvesztegetési alapokat hoznak létre. Akadnak olyanok is, amelyek betartják a szabályokat. A joggállamiakat. Egyelőre azonban az alkalmazkodóbbak járnak jobban. Mert úgy látják, igazuk van azoknak, akik szerint 15-20 évbe is beletelik, amíg Szerbiában valóban függetlenné válnak az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek. Addig pedig sok pénz folyik a vállalati számlákról a magánzsebekbe. Magán- és állami szektorban, gazdaságban, humanitárius tevékenység során, különböző alapítványokon keresztül. Vállalati és költségvetési pénzeket lehet majd „lenyúlni” határon innen és túl, sors-, honfi- vagy nemzettársaink nevében. És ha ügyesen csinálják, még kitüntetés is jár érte.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >