Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyar szál az amerikai hírszerzésben
A Washington Post cikke felveti, hogy sem a Magyar Foundation, sem Grenell nem jegyeztette be magát külföldi ügynökként a külföldi ügynökök regisztrálásáról szóló törvény alapján. Hogy ezt legalábbis Grenellnek meg kellett volna-e tennie, erről ügyvédje Craig Engle úgy vélekedik, hogy nem, mégpedig azért nem, mert a szóban forgó magyar alapítvány nonprofit jellegű.
A Washington Post terjedelmes írásban foglalkozik Richard Grenell berlini amerikai nagykövettel, akinek a lobby cége egy Magyarország által finanszírozott alapítványnak is dolgozott. Grenell személye annak nyomán került reflektorfénybe, hogy Donald Trump őt nevezte ki ügyvezetőként az amerikai titkosszolgálatok tevékenységét összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság vezetőjének. Grenell az elnök hűséges szó csöve, az európai radikális jobboldal nyílt pártfogója, aki most úgy került – igaz, csak átmeneti jelleggel - ebbe a vezető hírszerzési pozícióba, hogy semmi ilyen irányú szakmai tapasztalattal nem rendelkezik, legalábbis a róla nyilvánosan elérhető adatok szerint.
A magyar szál
Rendelkezik azonban gazdag kommunikációs múlttal és kapcsolatrendszerrel: 2001 és 2008 között ő volt az Egyesült Államok ENSZ-képviseletének a szóvivője. A Washington Post most utánajárt annak, hogy Grenell lobby cége, a Capitol Media Partners kiknek dolgozott fennállásának azon közel két esztendeje alatt, ami megelőzte Grenell németországi nagykövetté történt kinevezését. Trump 2017 szeptemberében jelölte őt nagykövetnek, és az azt követő év májusában adta át megbízó levelét Berlinben. Az adóhivatali dokumentumokból kitűnik, hogy Grenell összesen több mint 668 ezer dollár jövedelemre tett szert a cégből, amiből 103 750 dollár 2016-ban érkezett a cég számlájára a Magyar Foundation elnevezésű alapítványtól. Ezt az alapítványt csaknem száz százalékban, 2,1 millió dollár adományozásával a Washington Post megfogalmazása szerint szélsőjobboldali Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar kormány hozta létre, azzal a meghirdetett céllal, hogy előmozdítsa a magyar kultúrát Észak-Amerikában, és hogy bevonjon magyar amerikaiakat Magyarországra összpontosító tevékenységekbe és eseményekbe.
Külföldi ügynök, vagy sem?
A Washington Post cikke felveti, hogy sem a Magyar Foundation, sem Grenell nem jegyeztette be magát külföldi ügynökként a külföldi ügynökök regisztrálásáról szóló törvény alapján. Hogy ezt legalábbis Grenellnek meg kellett volna-e tennie, erről ügyvédje Craig Engle úgy vélekedik, hogy nem, mégpedig azért nem, mert a szóban forgó magyar alapítvány nonprofit jellegű. Grenell cége különböző tudományos, művészeti, kulturális, illetve vallási programokkal kapcsolatban végzett médiatevékenységet a Magyar Foundation számára. Ugyanezen a véleményen van az a Washington Postnak név nélkül nyilatkozó fehér házi tisztségviselő, aki azzal érvel, hogy Grenell nem volt külföldi ország alkalmazásában, hiszen az alapítványt amerikai állampolgárok működtetik. Matthew Sanderson, az ügynökregisztrációs törvény szakértője azonban a Quincy Intézet elnevezésű külpolitikai elemző műhelyen keresztül azt hangsúlyozta, hogy igenis szükséges lett volna a regisztrálás, hiszen amerikai intézmények és amerikai állampolgárok is lehetnek külföldi kormányok ügynökei, a törvény éppen ebből a megfontolásból született. Sanderson szerint az amerikai igazságügyi minisztériumnak nagyon alaposan meg kell vizsgálnia Grenell és az alapítvány tevékenységét. Ugyanezen a véleményen van a Washington Post által megkérdezett Joshua Rosenstein szakügyvéd is. Hasonló esetekben a tárca utána szokott járni a kérdésnek – mondta.
Finkelstein itt is felbukkant
A Richard Grenell tevékenységéről szóló újságcikkben található még egy magyar vonatkozásúnak is tekinthető szál, bár az csupán közvetett, magából a cikkből az amerikai olvasó számára nem válik nyilvánvalóvá a magyar kapcsolat. Arról van szó, hogy Grenell dolgozott többek közt Arthur Finkelstein néhai amerikai republikánus stratégának is – ahogyan a Washington Post fogalmaz róla. Magyarországon a lejárató kampánytechnika nagymestereként, a Fidesz testére szabott egykori kampányguruként emlékezünk Finkelsteinre. Grenell – ügyvédje, Engle szerint – általános jellegű külpolitikai tanácsokat adott pénzért. Hirdetések, reklámok megfogalmazása, lobbitevékenység e vonatkozásban nem merült fel – mondta az ügyvéd. Egy másik jogász, Elliot Berke, aki szintén kapcsolatban áll Grenellel, úgy nyilatkozott, hogy Grenell nem dolgozott Finkelstein ügyfeleinek, és arról sem volt tudomása, kik Finkelstein ügyfelei. Stratégiai tanácsokat adott Finkelsteinnak, valamint bemutatta őt ENSZ-diplomatáknak és tisztségviselőknek. Grenell nagykövet sohasem dolgozott külföldi kormánynak vagy politikusnak, sem fizetségért, sem fizetség nélkül – bizonygatta a jogász.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >