2022. május 22. vasárnap
Ma Júlia, Rita, Emil névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Antiszemita, nacionalista dzsembori - Orbánnal

Antiszemita, nacionalista dzsembori - Orbánnal

Szélsőjobboldali találkozó lesz holnap Madridban a többi közt a magyar és a lengyel kormányfő részvételével, a hasonló decemberi varsói találkozó folyományaként. A házigazda a szélsőséges Vox párt, a spanyol törvényhozás 3. legerősebb tömörülése és Orbánon, illetve Morawieckin kívül elfogadta a meghívást Le Pen, továbbá a hasonszőrű osztrák, belga, bolgár, észt, litván, román és holland párt is. Feltűnő ugyanakkor, hogy az olasz Salvini ezúttal is távol marad. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Süddeutsche Zeitung

 

Az unió igazságügyi biztosa megerősítette, hogy Brüsszel nem kíván engedni a jogállam ügyében Budapesttel és Varsóval szemben, az ez ügyben kivetett pénzbüntetést pedig keményen behajtja. Mint mondta, ezen az sem változtat, ha a két kormány megtorlásul, az egyhangú döntéshozatal elvét kihasználva, netán közös határozatokat akadályoz meg. A belga Reynders úgy fogalmazott, hogy Magyarországon és Lengyelországban is rendszerszintű gondok vannak a demokratikus elvek betartása körül.

Pont ezért nem utalja a Bizottság az Orbán-kabinetnek a gazdasági segélyalapból előirányzott 7,2 milliárd eurót. Ám ha az Európai Bíróság február 16-án visszautasítja a magyar-lengyel panaszt a jogállami mechanizmus törvényessége kapcsán, és az EU immár kellő jogalap birtokában tartja vissza a támogatásokat, akkor fellángolhat a vita és még bojkott is elképzelhető a két ország részéről.

Reynders szerint azonban a közösség nem hátrálhat meg, nyomást kell gyakorolniuk, hogy mindenütt tartsák be az uniós jogot. Merthogy itt egy jogközösségről van szó, és ha egyes tagállamok nem tisztelik a normákat, akkor nagyon nehéz igazi szövetségről beszélni.

Az EU egyébként kitart amellett, hogy Lengyelországnak eleget kell tennie az Európai Bíróság által kivetett két bírságnak, amelyek napi összege 1,5 millió euró. Jelenleg ebből 69 millió esedékes, de Varsó nem fizet. Ezért Brüsszel havonta küld majd felszólítást, illetve arra készül, hogy jobb híján a szubvenciókból vonja le a megfelelő összeget. Ami újdonság lesz, ám a biztos szerint nem a büntetés a lényeg, hanem hogy megváltozzon a lengyel politika. Az egyeztetések folyamatosan zajlanak, de idáig semmiféle eredményt nem hoztak.

 

FT

 

Közeleg az ítélet napja Magyarország és Lengyelország számára a jogállami vitában. Az Orbán-kormány nem válaszolt a kedd éjféli határidőre a Bizottság által feltett konkrét kérdésekre, ám diplomaták szerint azt ígéri, hogy a hét végéig elküldi a levelet. Nagyon valószínű, hogy amint az Európai Bíróság meghozza döntését az új szankciós mechanizmus kapcsán, Brüsszel hivatalosan is megindítja az eljárást a támogatások beszüntetésére, ám az időzítés jelenleg különösen kényes.

Az EU holtpontra jutott Budapesttel és Varsóval a koronaalapból járó pénzek folyósítása ügyében és ha az EUB megadja a zöld jelzést a szubvenciók befagyasztásához, az csak még jobban felszítja a politikai feszültséget. Ráadásul Magyarország választás előtt áll, így még inkább sokat nyom a latban, miként határoz az unió a támogatásról.

De ha meg is kezdődik a folyamat, nemigen valószínű, hogy az ügy április 3-ig, tehát a választásokig a döntésre jogosult Európai Tanács elé kerül. Idetartozik, hogy az illetékes francia miniszter, a soros elnökséget betöltő Párizs nevében bejelentette: február 7-én csaknem egy év után újabb meghallgatás lesz a 7-es paragrafus alapján folyó eljárás keretében a magyar és a lengyel helyzetről. Merthogy ez az ügy igen fontos a francia politika számára.

 

Yahoo/AFP

 

Antiszemita, nacionalista dzsembori lesz holnap Madridban a többi közt a magyar és a lengyel kormányfő részvételével, a hasonló decemberi varsói találkozó folyományaként. A házigazda a szélsőséges Vox párt, a spanyol törvényhozás 3. legerősebb tömörülése és Orbánon, illetve Morawieckin kívül elfogadta a meghívást Le Pen, továbbá a hasonszőrű osztrák, belga, bolgár, észt, litván, román és holland párt is. Feltűnő ugyanakkor, hogy az olasz Salvini ezúttal is távol marad.

Hivatalos közlés szerint a cél ez esetben is az, hogy megvédjék Európát a külső és belső fenyegetésekkel szemben, ennek érdekében alternatívát kínáljanak a globalizmus híveivel szemben, miután azok az EU-t veszélyeztetik a szuverén nemzetek elleni támadással – mutatott rá Abascal, a Vox elnöke. Az érintett pártok különben hiába próbálnak közös platformra jutni, olyan jelentősek köztük az ellentétek, hogy az Európai Parlamentben továbbra is két külön frakcióban foglalnak helyet.

 

Die Presse

 

Bécsi elemzők arra jutottak, hogy a gazdasági szankciók keményebben érintenék az EU-t, mint Moszkvát, mert az jól felkészült a várható ellenintézkedésekre Ukrajna megtámadása esetén. A Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet elemzése felhívja a figyelmet, hogy Európa középső és keleti felének 23 országa eleve a gazdasági lassulával kénytelen számolni, főként, mert az orosz és a török gazdaság gyengélkedik.

Az egész térséget tekintve az idén 3,2 százalékos növekedés várható, vagyis 2,5 százalékkal kisebb, mint tavaly. Az elemzés 4,6 százalékkal kalkulál a Visegrádi Csoportban ez évre, jövőre pedig 4,4 százalékkal. De ebbe még beleszólhat a járvány. Az oroszoknál a kilátásokat rontja, hogy lesz-e háború, ha igen, miként reagál arra a Nyugat, de jelentkezik a réig szerkezeti gyengeségek hatása is. 

A WIIW igazgatóhelyettese azonban nem gondolja, hogy kényszerítő intézkedésekkel Moszkvát jobb belátásra lehet bírni. Hiszen jelentős devizatartalékokat halmozott fel, összegük 630 milliárd dollár. Külső adósságai nemigen vannak, ugyanakkor az aranyat is ideszámítva a megtakarítások a GDP 40 százalékát teszik ki. Viszont ha megindulnak a harcok, kilő az olaj és a földgáz ára, ami még jobban ráerősít az inflációra. A régió egészében ez évben 10,2 százalékos áremelkedés valószínű, a V4-ek esetében ez az érték átlag 5,2 százalék.     

 

New York Times

 

Az elemzés azt hangsúlyozza, hogy vissza kell hozni a szabad világot, mert az az elmúlt 30 évben többször is kiment a divatból, pedig tisztító erejére, erkölcsi hatására nagyon nagy szükség van. Különösen most, amikor a nagyhatalmi politika újabb epizódjaként Putyin sok híve azzal igazolja az Ukrajna elleni fenyegetést, hogy a politikus csupán helyre kívánja állítani a történelmi orosz befolyási övezetet, illetve ez a válasza a NATO keleti bővítésére.

E logika értelmében a célok korlátozottak és a követelésekről lehet tárgyalni. Moszkva megkapja, amit akar és ezzel beéri, ám itt figyelmen kívül marad két tényező: az egyik, hogy az elnök diktátor, akit nyugodtan lehet vádolni korrupcióval és több bűncselekménnyel is, így semmi sem garantálja, hogy büntetlenül válhat ki a hatalomból. Ezért azután ki kell találnia, miként maradhat élete végéig tisztségében. 

Az önkényuraknál bevett módszer, hogy időről időre külső válságot idéznek elő saját népszerűségük növelésére, illetve hogy lekössék a világ figyelmét. Szóval, még ha rendeződik is a mostani ukrán viszály, jön helyette másik. És ha a kedvét keresik, az csak felbátorítja Putyint a továbbiakra nézve.

A másik szempont az elsőből következik. A diktatúra megszilárdításának végső eszköze, hogy le kell járatni a demokráciát. Az elnök ennek érdekében szélsőséges erőket támogat, pénzeli azokat a trollokat, akik összeesküvés elméleteket terjesztenek a neten. A leghatékonyabb azonban az, ha megmutatja, micsoda szakadék tátong a Nyugat magasztos demokratikus eszméi, illetve nagyon is földszintes számításai között amikor a kereskedelemről, a katonai kiadásokról, az energiafüggőségről és stratégiai kockázatokról van szó.

Ha megtámadja Ukrajnát, az sokba fog kerülni a Kreml számára, de bőven megtérül, ha ezáltal meggyőzi a másik oldalt annak gyengeségéről. Ezzel szemben rövidtávon az a legjobb ellenszer, ha Biden hosszú időre katonákat vezényel a frontállamokba, Észtországtól Romániáig. Igazi légi hidat kell kiépíteni, hogy a fegyverszállítmányok eljussanak ukrán kézbe. Merthogy a háborút csak úgy lehet elhárítani, ha Kijev megfelelő elrettentő képességhez jut.

A szabad világ alapja az a felismerés, hogy egyetlen önálló nép sem lehet közömbös más nemzetek sorsa iránt, mert aki valahol nekitámad a demokráciának, az minden demokratikus országnak ellensége. Ez a 30-as évek nagy tanulsága. És ostobaság volna azt képzelni, hogy nem befolyásolná a szabadságot másutt, ha Ukrajna elesne.

Putyin a jelek szerint azt gondolja, hogy ha most megosztja és megalázza a Nyugatot, akkor megijedne és könnyen kezelhetővé válna a NATO, illetve összes partnere. Van benne valami, így nem lesz könnyű megállítani. De ha a szabad világ felismeri, hogy össze kell fognia, akkor legalább hozzáláthat, hogy szembenézzen a politikus által jelentett veszéllyel.

 

Foreign Affairs

 

Trump volt EBESZ nagykövete úgy látja, hogy ha Oroszország lerohanja Ukrajnát, azzal Amerika összes szélsőségese ellen agressziót követ el. A diplomata szerint amikor múlt heti sajtóértekezletén Biden jelezte: kisebb hadműveletet el tudna fogadni és csupán gazdasági szankciókkal reagálna, akkor gyakorlatilag kitette a fehér zászlót. Merthogy a kijelentés felhívás volt az invázióra egy olyan állam ellen, amely a Nyugat része szeretne lenni.

Az igazság az, hogy a válságnak semmi köze sincs az oroszok biztonságához. Az idevágó állítások csupán csalétekül szolgálnak az orosz nép, illetve a hiszékeny amerikaiak számára. Hiszen a politikus az egykori szovjet tömböt kívánja helyreállítani. A történelem megfordításához hatékony lépés volna Ukrajna leigázása. De lehet, hogy így is megindul az offenzíva, mert a Kreml netán úgy érzi: most vagy soha.

A szerző azt tapasztalta az EBESZ bécsi központjában eltöltött évek során, hogy a felszabadult államok, köztük Magyarország nem kívánnak ismét orosz uralom alatt élni. Tudniuk kell, hogy válság esetén Amerika mögöttük áll. Az USA új hidegháború keveredett, aminek a tétje Európa, illetve a világ jövője. Több tekintélyuralmi rendszer is egyre erősödik, ám a nyugati szövetség küldetésnek tekinti a szabadságot. És amikor azt látni, hogy Oroszország fasiszta agresszióra készül, fel kell ismerni, hogy most kezdődik a küzdelem a jövőért.

Pusztán szankciókkal azonban nem lehet eltéríteni céljától a Kremlt. Arra is fel kell készülni, hogy mozgósítani kell a csapatokat. Oroszországot páriává kell tenni, ki kell rakni a nemzetközi szervezetekből. És ha erre az EBESZ nem hajlandó, ideértve, hogy Belarusztól is megszabadul, akkor Amerikának a továbbiakban nem szabad finanszíroznia.

Továbbá meg kell mondani az igazságot az orosz népnek, amelynek az állami tájékoztatás azt adja be, hogy a nemzet a NATO-fenyegetések áldozata. De közben az amerikaiakat is fel kell világosítani az egység fontosságáról, mert a megosztottság gyengíti az ország védelmi képességét. Eljött az idő, hogy az Egyesült Államok erőt mutasson.

 

The Daily Beast

 

Az amerikai Rágalmazás Elleni Liga (ADL) megint jól nekiment Tucker Carlsonnak, amiért az újabb Soros-ellenes filmmel terjeszti a fehér faj felsőbbrendűségének összeesküvés elméletét. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Fox Newsnak el kell bocsátania a műsorvezetőt, miután az ismét antiszemita nézeteket hangoztatott az üzletemberről. Ráadásul a most bemutatott 25 perces dokumentum összeállítás – a Forward című zsidó lap szerint – méltatja az antiszemita magyar rezsimet.

Szokásos antiszemita közhelyeket sorakoztat fel annak igazolására, hogy a zsidók meg akarják változtatni a nyugati civilizációt, és hogy Soros célja a Nyugat megsemmisítése. Az ADL szóvivője közölte: soha nem vonták kétségbe, hogy bárki bírálhatja Sorost, amiért az haladó jelölteket és szervezeteket támogat, de nyugodtan ki lehet indulni abból, hogy Carlson jó esetben ezúttal is szélsőjobbos propagandára vállalkozott. A legrosszabb forgatókönyv pedig az, hogy veszélyes antiszemita uszítást fejt ki, ami elég hangos és egyértelmű ahhoz, hogy sokan meghallják.

Arra is kitért, hogy amikor egy ilyen műsor Sorost úgy tünteti fel, mint aki a bábokat mozgatja, akkor gyakorlatilag beemeli a tájékoztatás fő áramlatába az antiszemita üzenetet és lökést ad a közönség látensen zsidóellenes részének.

 

The Times

 

Szemmel láthatóan meghatotta a brit trónörököst a Londonban élő, 98 éves magyar származású túlélő, Lily Ebert, aki elmesélte Károlynak miként mentette meg Auschwitzban azt az arany angyalka medált, amelyet még ötéves születésnapjára odahaza, Bonyhádon, az édesanyjától kapott.

20 évesen, a mamával és négy testvérével együtt hurcolták a lágerbe és az anyát, valamint az egyik fivért, illetve húgot Mengele azonnal kiszelektálta, ők mentek a gázba. A többieket munkára fogták. A nagylány a figurát először a cipője sarkába rejtette, majd amikor a lábbeli elkopott, mindig az aktuális kenyéradagjába dugta. Félévig volt a táborban, és amióta kiszabadult soha nem vette le a kincsét a nyakáról.

A találkozóra az adott alkalmat, hogy a wales-i herceg kérésére megfestették az asszony és 6 másik egykori fogoly arcképét és a portrékat kiállították a Queens Gallery-ben a hat millió áldozat emléke előtt tisztelegve. Az asszony az eseményen azt mondta, hogy úgy veszi: mindazokat képviseli, akik a holokauszt során vesztették életüket, amire a herceg azt válaszolta, hogy igazából ő érzi magát megtisztelve. Károly egyébként a Nemzeti Holokauszt Emléknap Alap védnöke.

Reményét fejezte ki, hogy a bemutató irányt mutat a társadalomnak. Nem csupán a sötét napokra emlékeztet, hanem arra is, hogy az emberek sorsa mennyire összefonódik, miközben jobb világot akarunk a gyerekeinknek, az unokáinknak és a még meg sem született nemzedékeknek. Egy olyan világot, amelyben a remény legyőzi a kétségbeesést, a szeretet pedig a gyűlöletet.

 

Die Presse

 

Közép- és Kelet-Európában nemigen tesztelik az embereket, az oltások aránya is alacsony, így sok a koronahalott. Ezekben az országokban drámai módon éleződik a járványhelyzet, robbanásszerűen nő a betegek száma, az egészségügy ismét az összeomlás szélére került. De a pontos állapotokat nehéz felmérni, mert csak kevés tesztet végeznek. Ausztriában egy nap alatt ezer emberre vetítve 82 vizsgálat zajlik le, Magyarországon ezzel szemben írd és mondd: 4-et.

Egyértelmű, hogy a régióban a halálozások száma jóval nagyobb, mint Nyugat-Európában, köszönhetően a védettség alacsony szintjének, a hiányos tesztelésnek és az alulfinanszírozott egészségügyi ellátásnak. A vakcinák persze nem védenek meg a fertőzéstől, viszont elősegítik, hogy enyhébb legyen a betegség lefolyása. Ám mivel ezekben az országokban nemigen sikerült meggyőzni az embereket, hogy oltassák be magukat, a kórházakra hatalmas nyomás nehezedik.

 

2022. január 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump és Bayer

Trump üzenetet küldött Budapestre a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) kihelyezett tanácskozására, ám ezzel egy platformra >

Tovább

Mintha a kormány azt szeretné, hogy a menekültek kerüljék el az országot

Az ENSZ adatai szerint Ukrajnából idáig jó 620 ezren érkeztek, ám hivatalos források azt közölték, hogy >

Tovább

A kis államok mindig megverték a nagyokat

Timothy Snyder szerint törvényszerű, hogy Oroszország elveszítse a háborút. Merthogy megkésve ugyan, de ugyanazon a folyamaton >

Tovább

Ha Kijev alulmarad, sötét évtizedek következnek

Ha az oroszok legyűrik az ukránokat, az nem egyszerűen a demokrácia felszámolását jelenti erő útján, hanem >

Tovább

Orbán meg akarja tartani Moszkva jóindulatát

A Handelsblatt a német üzleti élet újságja szerint az olajembargó kapcsán nem csupán a pénz a >

Tovább

Vučić: Hamarosan élelmiszerhiány lesz és a túlélésért kell küzdeni

A szerb elnök nemrégiben még magabiztosan bizonygatta, hogy országa simán át fogja  vészelni a gazdasági nehézségeket, >

Tovább

Putyin vesztésre áll, de a padlón is veszélyes lehet

A Washington Post vezércikke arra figyelmeztet, hogy Oroszország vesztésre áll Ukrajna ellen, ezért Putyin még veszélyesebb >

Tovább

Nem a Nyugat folytat háborút Oroszország ellen

Viszont a következmények az egész világot érintik és egyes területeken máris drámaiak. Az élelmiszerek, az áram >

Tovább

Putyin számára az atomfegyver használata értelmet nyerhet

A Nyugatnak két dologtól kell tartania. Az egyik az, hogy Putyin nyer. A másik pedig, hogy >

Tovább

Folytatódik Orbán pávatánca a Kelet és a Nyugat között

A Bloomberg azt a következtetést vonja le az új magyar kormány összetételéből, hogy Orbán ragaszkodik az >

Tovább

Szankciók és az orosz gazdaság

„Az Egyesült Államok és Európa előre tekint, és fő célja az orosz fenyegetés semlegesítése. A szankciók >

Tovább

Semmi remény a diplomácia megoldásra

Az oroszoknál nem az a fontos, hogy mit állítanak, hanem hogy mit csinálnak. Hiszen folyamatosan hazudtak, >

Tovább