2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kritikus pillanat a világ számára

Kritikus pillanat a világ számára

Hogy Putyin bekebelezi Ukrajna több részét is, az kritikus pillanat a világ számára. Erre figyelmeztet Alissa de Carbonnel, a Nemzetközi Válságcsoport, a több mint 25 éve működő civil kockázatelemző agytröszt európai igazgatója. Rámutat, hogy a Nyugatnak minden eddiginél megfontoltabban, egységesebben és határozottabban kell válaszolni az orosz provokációra. Az álnépszavazások már a tisztesség látszatára sem ügyeltek, a hasonló aktus során, 8 éve a megszállók a Krímben legalább arra ügyeltek, hogy hűek legyenek Potemkinhoz. A szavazóknak magasabb nyugdíjat és befektetéseket ígértek. De úgy tűnik, most sürgős volt a dolog, azért a lebonyolítás során a brutalitás dominált. Az ukránok azonban a túlélésért küzdenek, nem félnek a viszály súlyosbodásától és eszük ágában sincs meghátrálni. Hogy a Kreml próbálja őket megtörni, az valószínűleg csak feltüzeli a nyugati támogatókat, akik már-már ellankadtak, mert odahaza az inflációval és az energiabajokkal küszködnek. Vagyis a háború tovább dúl. Putyin ugyanakkor letett a diplomáciáról. Lehet, hogy most új offenzívát készít elő a télre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Presse

 

Oroszország nélkül Magyarországon kialszik a villany, ezért ellenzi annyira vehemensen az Orbán-kormány a Moszkva elleni szankciókat. Ugyanis az energiaágazatban teljes mértékben az oroszoktól függ. A miniszterelnök 2008-ban, még ellenzékből élesen kifogásolta az új gázszállítási egyezményt. Jelenleg viszont azon van, hogy kiépítse ezen a területen az együttműködést.

Az orosz fél a jövőben még inkább uralni fogja a magyar áramtermelést. Abban ugyanis meghatározó szerepe van Paksnak, az pedig mindent az oroszoktól kap, a reaktoroktól és fűtőelemekig. A négy reaktor a villamos energia kb. felét állítja elő, egyharmad jut a gázerőműveknek, azaz ott is fennáll a függő viszony a Kremltől, az arány 85%-os, az olajnál 58%. Ennek ellenére nincsenek magyar biztonságpolitikai aggályok, pedig ok volna rá.

Paks kapcsán pl. a cikk emlékeztet arra, hogy a Roszatom részes a háborúban, szakértőket menesztett az elfoglalt zaporizzsjai erőműbe. Orbán ugyanakkor azt hajtogatja, hogy az EU nem demokratikusan döntött a megtorló lépésekről, azokat a brüsszeli bürokraták hozták meg. Apró kiigazítás: az eddigi csomagokat minden tagállam megszavazta, Magyarországot is beleértve.

 

Die Presse

 

Putyin saját kezűleg teszi tönkre az orosz gazdaságot. Ahol a szankciók esetleg nem fejtenek ki hatást, ott az elnök személyesen lép a színre. Most éppen a részleges mozgósítással milliókat von el a munkától, pont akkor, amikor a 90-es évek szegénysége és brutalitása folyományaként egyébként is demográfiai apály jelentkezik. Így azután a behívások megadják a végső döfést a gazdaságnak.

A rendelet kiadásának napján a moszkvai tőzsdei index 11 %-ot zuhant, amire az invázió megindulása óta nem volt példa. Jelzi, mekkora a bizonytalanság és a borúlátás. A reálgazdaságot viszont a kormány döntése nyomán hatalmas torzulások árnyékolják be a munkaerőpiacon. A kieső dolgozókat valahogy pótolni kell, de ebből az adódik, hogy az ország a sorozással foglalkozik és nem a munkával.

Egyesek szerint a 300 ezer fő elhanyagolható tétel, hiszen az összfoglalkoztatottak száma 70 millió, ráadásul az újdonsült katonák elvileg kapnak akár 240 ezer rubelt az államtól, vagyis fogyasztóként változatlanul jelen vannak. A Bloomberg a GDP 0,25 %-ára becsüli az ily módon keletkező veszteséget, a jegybank közben ez évre 4-6 %-os recessziót jósol.

Viszont súlyos a hatása a tömeges kivándorlásnak, mert az főként a high-tech ágazatokat és a tudományt érinti. Továbbá a kis- és középvállalatokat. Természetesen a gazdaság nem fog azonnal elemeire széthullani, mert a gerincét változatlanul a nyersanyag kitermelés alkotja. És a nagy konszernek sokszor meg tudják védeni alkalmazottaikat a behívóparancstól, illetve könnyebben találnak utánpótlást.

De lefelé tartó spirál indult be, mert csökkennek a reálbérek, nincs perspektíva és elmaradnak a befektetések. Ezért az emberek kevesebbet fogyasztanak. Ezzel egyidejűleg már vagy 400 ezren választották az emigrációt. Ahogy a Moszkvai Állami Egyetem egyik professzora megállapította: a tudás vándorol ki és hosszú távon ez a legsúlyosabb csapás a gazdaság számára.

 

Guardian

 

Hogy Putyin bekebelezi Ukrajna több részét is, az kritikus pillanat a világ számára. Erre figyelmeztet Alissa de Carbonnel, a Nemzetközi Válságcsoport, a több mint 25 éve működő civil kockázatelemző agytröszt európai igazgatója. Rámutat, hogy a Nyugatnak minden eddiginél megfontoltabban, egységesebben és határozottabban kell válaszolni az orosz provokációra.

Az álnépszavazások már a tisztesség látszatára sem ügyeltek, a hasonló aktus során, 8 éve a megszállók a Krímben legalább arra ügyeltek, hogy hűek legyenek Potemkinhoz. A szavazóknak magasabb nyugdíjat és befektetéseket ígértek. De úgy tűnik, most sürgős volt a dolog, azért a lebonyolítás során a brutalitás dominált. Viszont az emberek hajlamosak kérdezni, amikor a tét az, hogy öljenek és/vagy meghalljanak, illetve amikor a szeretteikre vár ugyanez a sors.

Az egész azonban csak arra jó, hogy úgy nézzen ki: orosz földet kell megvédeni. Továbbá, hogy ez majd elősegíti az ukránok megadását. És ráerősít Moszkva hamis háborús narratívájára. Az ukránok azonban a túlélésért küzdenek, nem félnek a viszály súlyosbodásától és eszük ágában sincs meghátrálni.

Hogy a Kreml próbálja őket megtörni, az valószínűleg csak feltüzeli a nyugati támogatókat, akik már-már ellankadtak, mert odahaza az inflációval és az energiabajokkal küszködnek. Vagyis a háború tovább dúl. Putyin ugyanakkor letett a diplomáciáról. Lehet, hogy most új offenzívát készít elő a télre.

Újabb területeket szakíthat ki, majd csatolhat Oroszországhoz kamu referendumok útján. De további célpontokat is találhat, mi több, akár az atomfegyvert is beélesítheti. Azaz kritikus a pillanat, ezért a demokratikus közösségnek ki kell tartania eddigi irányvonala mellett.

 

 

 

2022. szeptember 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább