Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Most már elég a jajongásból, mármint, hogy mennyire gyenge a demokrácia
Ezt Fareed Zakaria, a neves amerikai szemleíró látja így, szerinte itt az idő, hogy beszéljük az erősségeiről is. Hiszen az utóbbi időben pórul járt az urnáknál egy sor illiberális rezsim, a politikai közép kitartott – legalábbis egyelőre. Ugyanakkor mély és szerkezeti hiányosságok jelentkeznek a világ legerősebb autokráciáiban. A legmegdöbbentőbb példa Kína, amelyen éppen most egészen különleges tiltakozó hullám söpör végig a Covid-korlátozások eltörlésére. De hát így van ez már csak a diktatúrákban, ahol zárt, hierarchikus és kiszámíthatatlan a döntéshozatal. Ezzel szemben a demokratikus vezetőknek állandóan tekintettel kell lenniük arra, hogy jönnek a választások, és ha figyelmen kívül hagyják a rájuk nehezedő folyamatos nyomást és nem változtatnak a politikán, akkor mehetnek isten hírével. Kínában az elégedetlenkedő kezére játszik, hogy jó 30 év alatt néhány millióról 200 millióra nőtt a diplomások száma és a kétmillió cenzor képtelen lépést tartani a közösségi média adatforgalmával. Az oroszoknál szintén az bizonyosodott be, hogy társadalmi vita nélkül katasztrófához vezethet, ha a vezetés széles konzultáció nélkül egymaga határoz. A háború folytán az ország egyre jobban elszigetelődik és elszegényedik. A tekintélyuralmak egy ideig meggyőzőnek látszanak, mert határozottan törekednek céljaik elérésére, ám vagy egy alapvető bibi velük: nemigen tudnak alkalmazkodni a módosuló társadalomhoz. A demokrácia prototípusát az amerikai alapító atyák dolgozták ki, a rendszer elterjedt, kiállta két és fél évszázad próbáját. Bárki azt gondolja, hogy az orosz, kínai vagy iráni modell kitart ennyi ideig? Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Vera Jourová úgy kommentálta a Bizottság javaslatát, mármint hogy az Európai Tanács mindaddig fagyasszon be jó 13 milliárd eurónyi támogatást, amíg Magyarország nem hajtja végre a jogállami reformokat, hogy a labda most a magyar térfélen pattog. Az EU végrehajtó testületének alelnöke megerősítette, hogy bármiféle kifizetés csak akkor lehetséges, ha az Orbán-kormány eleget tesz a szuper feltételeknek, a jogállam, a korrupció elleni harc, továbbá az igazságszolgáltatás függetlensége, a közbeszerzési pályázatok elbírálása, valamint ellenőrzése ügyében.
Arra is kitért, hogy Brüsszel továbbra is nyomon követi, a magyar fél mennyire tesz eleget vállalt kötelezettségeinek, és hogy a változások mennyire lesznek eredményesek a gyakorlatban.
Le Monde
A magyar kormány mestere annak, miként állítsa be hatalmas sikernek a legkisebb kudarcot is, ennek megfelelően üdvözölte, hogy a Bizottság hivatalosan is felvetette: a jogállami kifogások miatt az ország egyelőre ne jusson hozzá több mint 13 milliárd euróhoz a felzárkóztatási, illetve koronaalapból.
Brüsszel sokáig habozott, hogy meghozza-e ezt a döntést, de végül is a kemény fellépésre szánta rá magát, miután az Európai Parlament nyomást gyakorolt rá, és még bizalmatlansági indítvánnyal is megfenyegette. Ugyanakkor az örömteli budapesti fogadtatás javarészt a hazai médiának szól, de a hatalom a jelek szerint kész további kompromisszumokra.
A korrupció elleni harcra szakosodott civil szervezetek biztatónak tartják, hogy az EU nem hajlandó engedni. Léderer Sándor a K-Monitortól úgy nyilatkozott, hogy a javasolt megoldás nem változtat a korrupcióra épülő magyar rendszeren, de segíthet visszaszorítani a pénzügyi visszaéléseket.
Hogy az Integritás Hatóságba civileket is bevesznek, az kisebbfajta forradalommal ér fel, mert az NGO-kat fokozottan kiszorították mindenféle konzultációból, amióta csak Orbán megszerezte a hatalmat. Ugyanakkor Tóth István, a Korrupciókutató Intézet igazgatója eléggé borúlátó a testület munkáját illetően, épp ezért ők nem is jelentkeztek a tagságra. Arra hivatkozott, hogy itt ab ovo egy kleptokráciáról van szó, a módosítások csupán felszíniek, az alapokig egyáltalán nem érnek el.
Politico
A magyar miniszterelnök visszaélt az emberek bizalmával, illetve a saját hatalmával, amikor a tavaszi választási kampányban a Fidesz érdekében használta fel a járvány kapcsán összegyűjtött személyes adatokat. Ezt emeli ki a Human Rights Watch jelentése, amely azt is kiderítette, hogy nem csupán az oltásra jelentkezők adatait vették igénybe jogellenesen pártüzenetek célba juttatására. Ugyanígy lenyúlták olyanok adatait, akik adókedvezményt kértek, illetve bizonyos egyesületek tagjai.
Márpedig ez a gyakorlat ellentétes a magántitok jogával és elmossa a határvonalat a Fidesz, illetve a kormány információs forrásai között. Pedig az EU ismételten figyelmeztette az Orbán-kabinetet, hogy jogállami szempontból tegye rendbe a vonatkozó törvényt. A HRW szerint a jogellenesen megszerzett személyes adatok révén politikai üzenetekkel bombázták az érintetteket. Az emberi jogi szervezet egyik szakértője azt mondta, hogy véget kell vetni ennek a módszernek, szavatolni kell, hogy mindkét oldal egyenlő feltételek mellett vehessen részt a választáson.
Washington Post
Fareed Zakaria, a neves amerikai szemleíró úgy látja, hogy most már elég a jajongásból, mármint hogy mennyire gyenge a demokrácia, itt az idő, hogy beszéljük az erősségeiről is. Hiszen az utóbbi időben pórul járt az urnáknál egy sor illiberális rezsim, a politikai közép kitartott – legalábbis egyelőre. Ugyanakkor mély és szerkezeti hiányosságok jelentkeznek a világ legerősebb autokráciáiban.
A legmegdöbbentőbb példa Kína, amelyen éppen most egészen különleges tiltakozó hullám söpör végig a Covid-korlátozások eltörlésére. De hát így van ez már csak a diktatúrákban, ahol zárt, hierarchikus és kiszámíthatatlan a döntéshozatal. Ezzel szemben a demokratikus vezetőknek állandóan tekintettel kell lenniük arra, hogy jönnek a választások, és ha figyelmen kívül hagyják a rájuk nehezedő folyamatos nyomást és nem változtatnak a politikán, akkor mehetnek isten hírével.
Kínában az elégedetlenkedő kezére játszik, hogy jó 30 év alatt néhány millióról 200 millióra nőtt a diplomások száma és a kétmillió cenzor képtelen lépést tartani a közösségi média adatforgalmával. Az oroszoknál szintén az bizonyosodott be, hogy társadalmi vita nélkül katasztrófához vezethet, ha a vezetés széles konzultáció nélkül egymaga határoz. A háború folytán az ország egyre jobban elszigetelődik és elszegényedik.
A tekintélyuralmak egy ideig meggyőzőnek látszanak, mert határozottan törekednek céljaik elérésére, ám vagy egy alapvető bibi velük: nemigen tudnak alkalmazkodni a módosuló társadalomhoz. A demokrácia prototípusát az amerikai alapító atyák dolgozták ki, a rendszer elterjedt, kiállta két és fél évszázad próbáját. Bárki azt gondolja, hogy az orosz, kínai vagy iráni modell kitart ennyi ideig?
Die Welt
Egyre inkább keresztet vethet legfontosabb európai tervére a kínai elnök, mivel szép lassan omladozik az ún. 17+1 kezdeményezés, amely eredetileg arra volt hivatott, hogy növelje Peking befolyását Kelet- és Közép-Európában, a Selyemút-program egyik pilléreként. Úgyhogy most Hszi Csin-ping nem csak odahaza került nyomás alá, elakadni látszik sikeres külpolitikai nyomulása is, és ebben szerepet játszik szövetségese, Vlagyimir Putyin.
Több európai partner körében egyre nagyobb a csalódás, mert elmaradtak a beharangozott kínai beruházások. És mind több döntéshozó jut arra a felismerésre, hogy Kína valójában meg akarja osztani a Keletet és a Nyugatot, továbbá igyekszik a maga akaratát érvényesíteni. Ennélfogva a balti köztársaságok már kiléptek az együttműködési fórumból és hamarosan követheti őket Csehország is. Az kemény csapást jelentene Pekingnek, hiszen akkor nyugodtan el is temetheti az egész 17+1-es keretet, figyelembe véve a csehek geopolitikai helyzetét és szoros német kapcsolatait.
Vagyis egyre nagyobb repedéseket mutat az ázsiai világhatalom. Ennek megfelelően a tekintélyének is sokat ártana, ha elvesztené kelet-európai befolyását. De hát, amint a prágai polgármester rámutat: az orosz háború arra figyelmeztet, hogy nem szabad túl szoros viszonyt kialakítani az illiberális, agresszív államokkal. Kína Oroszország szövetségese, márpedig utóbbi egy sor államot fenyeget a régióban. Következésképpen azok nem szeretnének kivételezett partnerséget összehozni Pekinggel.
Következő cikk: Nem működik az unió menedékrendszere
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >