Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az elhúzódó háború ára
A New York Times elemzése szintén arra figyelmeztet, hogy nem lenne jó, ha elhúzódna a háború, mert hatalmas költségekkel járna. A szerző, Ross Douthat, aki a lap szemleírója azonban rámutat, hogy legkésőbb tavasszal új orosz offenzíva várható, amire az ukránok minden bizonnyal ellentámadással válaszolnak. Mindkét fél azt gondolja ugyanis, hogy addig nem lehetséges a béke, amíg a másik oldal nem érti meg, hogy nem nyerhet. Az ukrán elnök tanácsadója levezette, hogy a zászló nekik áll, ám az időpont a nyugati támogatástól függ. Az újság azonban hozzáteszi, hogy Amerikának közben igencsak ügyelnie kell a kétségbeesett orosz nukleáris hazardírozásra, a moszkvai belső hatalmi harcok esetleges következményeire, de arra is, hogy egy még nacionalistább rezsim kerülhet hatalomra... A viszály enyhítésére az oroszoknak tényleges engedményeket kell tenniük, de e pillanatban erre semmiféle készséget nem mutatnak. Washingtonnak afelé kell terelnie a szemben álló feleket, hogy tárgyaljanak, de ezt könnyebb mondani, mint megcsinálni. Hiszen az ukránok erkölcsi fölényben vannak, és ha az egyezmény nem orosz megadással végződik, akkor az mindenképpen azt jelenti, hogy a gonosz agresszor bizonyos fokig elérte célját.
Véget ért az illúziók ideje, pontosan meg kell érteni, hogy mit akar az orosz elnök, aki éppen emlékünnepséget rendezett Sztálingrád tiszteletére és Németországot fenyegeti arra az esetre, ha az tényleg küld Leopárdokat Ukrajnának. Mindez persze tele van hamis jelképpel, hiszen az egykori csata megfordította a háború sorsát, miután Hitler népgyilkos módon rátámadt a Szovjetunióra. Ám a mai Oroszországot senki sem rohanta le.
Putyinnak arra kell az emlék, hogy igazolja saját agresszióját. Európában még mindig sokan „megértik” a politikust, főleg a szélsőjobbon, amely szívesen átvenné az orosz vezető fojtóan tekintélyuralmi rendszerét. Ám látni kell, hogy valójában mi vezérli az államfőt. Nála nem az az egyedüli indok, hogy visszatérítse a „birodalomba” a Nyugat felé orientálódó Kijevet, hanem alapvető összecsapást akar a demokráciákkal, amelyek a szemében gyengék, hanyatlóak, tele vannak egymás közti ellentétekkel és megértek arra, hogy egy erős, a „tartós értékeken” alapuló Oroszország váltsa fel őket.
A végcél az volt eredetileg, hogy orosz befolyási övezet jöjjön létre, Lisszabontól Vlagyivosztokig. Ám a főnök katasztrofálisan elszámította magát. Elszigeteltségében túlbecsülte saját hadseregének erejét, ugyanakkor nem mérte fel helyesen az ukránok – és a Nyugat – ellenállását. Mégis folytatni kívánja, mert azt hiszi, hogy a támogatók magára hagyják Ukrajnát.
Ijesztő és lehangoló, hogy végtelen sokáig mehet tovább a háború. De abban egyetértés van a szakértők között, hogy Moszkva nem győzhet. Tervei ismeretében azonban afelől sem lehet kétség, hogy fel kell tartóztatni. Már ha fontos az európai életmodell – írja a Standard.
A New York Times elemzése szintén arra figyelmeztet, hogy nem lenne jó, ha elhúzódna a háború, mert hatalmas költségekkel járna. A szerző, Ross Douthat, aki a lap szemleírója azonban rámutat, hogy legkésőbb tavasszal új orosz offenzíva várható, amire az ukránok minden bizonnyal ellentámadással válaszolnak. Mindkét fél azt gondolja ugyanis, hogy addig nem lehetséges a béke, amíg a másik oldal nem érti meg, hogy nem nyerhet.
Az ukrán elnök tanácsadója levezette, hogy a zászló nekik áll, ám az időpont a nyugati támogatástól függ. Az újság azonban hozzáteszi, hogy Amerikának közben igencsak ügyelnie kell a kétségbeesett orosz nukleáris hazardírozásra, a moszkvai belső hatalmi harcok esetleges következményeire, de arra is, hogy egy még nacionalistább rezsim kerülhet hatalomra.
Viszont ha megint patthelyzetet eredményez a két hadművelet, márpedig a szakértők hosszú harcokat jósolnak, akkor Bidennek határoznia kell, vajon az USÁ-nak érdeke-e az elhúzódó viszály, amely még 2025 után is eltarthat. Ez esetben ugyanis fokozódik az orosz-amerikai összecsapás veszélye, valamint Oroszország még jó sokáig a nukleáris szakadék szélén táncol. Folyamatosan nyomni kell a pénzt és a fegyvert Kijevnek, így kimerülhetnek az Egyesült Államok hadfelszerelés készletei – pont akkor, amikor éleződik a versengés Kínával.
Rengetegen meghalnak, oroszok és ukránok egyaránt, ugyanakkor Ukrajna a csaták elülte után még rosszabb gazdasági és demográfiai helyzetben kezdheti meg az újjáépítést. A válságot megérzi a világgazdaság is, a magas energia- és élelmiszerárak emberéleteket követelnek Európában, továbbá a világ szegényebb országaiban.
A viszály enyhítésére az oroszoknak tényleges engedményeket kell tenniük, de e pillanatban erre semmiféle készséget nem mutatnak. Washingtonnak afelé kell terelnie a szemben álló feleket, hogy tárgyaljanak, de ezt könnyebb mondani, mint megcsinálni. Hiszen az ukránok erkölcsi fölényben vannak, és ha az egyezmény nem orosz megadással végződik, akkor az mindenképpen azt jelenti, hogy a gonosz agresszor bizonyos fokig elérte célját.
Der Standard/ New York Times/Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >