Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Reflektorfénybe kerültek az ukrajnai magyarok, miután Orbán kilátásba helyezte, hogy blokkolja Kijev uniós tagságát
A Guardian tudósítója, Shaun Walker azt tapasztalta a helyszínen, hogy a kárpátaljai magyarság nemigen érzi magáénak a háborút, és inkább a kormányfő álláspontjára helyezkedik. Így az ukrán fővárosban attól félnek, hogy a közösség kicsiben ugyanolyan lesz, mint az orosz etnikum az ország keleti felében: eszközül szolgál egy ellenséges hatalomnak, hogy az meglovagolja a jogaik miatt érzett aggályokat, illetve hogy azokra hivatkozva támadja az ország szuverenitását. Sok magyar szemében az erősödő ukrán nemzeti büszkeség felveti az erőszakos asszimilálás kockázatát. A magyar állami tévé gyakran panaszkodik a magyar kisebbség elnyomására, a szóhasználat az orosz propagandát idézi. Zubanics László az UMDSZ elnöke azt mondja, hogy a magyarlakta falvakban túlnyomórészt az MTV-ből tájékozódnak, ennek megfelelően ismerik a hivatalos álláspontot. A vegyes lakosságú részeken azonban már más a helyzet. A kisebbségi nyelvtörvény ügyében viszont nem teljesen megalapozatlanok az aggályok, de miután Ukrajna a jelek szerint most megteszi, amit Orbán évek óta kér tőle, a miniszterelnök immár az ország uniós csatlakozását vette célba. A budapesti amerikai nagykövet felajánlotta, hogy közvetít, de hiába. Zubanics azt mondja, a kárpátaljaiaknak olyan, mintha kötélen kellene táncolniuk, amikor egyensúlyoznak Budapest és Kijev egymással versengő kívánságai között. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
„A baj az, amikor az orosz agresszióval szembeni uniós politikáról van szó, hogy az asztal túloldalán a magyar huligánok ülnek”. Így fakadt ki egy névtelenséget kérő EU-s diplomata, hozzátéve, hogy azért még lehet szó kompromisszumról. A kendőzetlen nyelv azonban jelzi, mennyire tele van a hócipője jó néhány tagállamnak a nacionalista magyar kormány hozzáállásával.
Egy magas rangú illetékes pedig, aki közreműködik a jövő heti csúcs előkészítésében, szintén névtelenül úgy nyilatkozott, hogy hiába vétóz adott esetben Magyarország, megtalálják a módját, hogy több pénzt adjanak Ukrajnának és beindítsák a felvételi tárgyalásokat is. Ha a szervezet nem tartaná be az ígéretét, az nagy csapás volna Kijev számára, amely két év után kimerült és állóháborút vív.
Az interjúalany kifejtette: tisztában vannak vele, milyen létkérdésről van szó, ennek megfelelően az európai vezetők felelősen viselkednek, legalábbis 26-an. Ezért ragaszkodnak ahhoz, amit vállaltak. A megoldás az lehet, hogy csak kisebb összeget irányoznak elő, a tervezettnél rövidebb időszakra, vagy pedig kétoldalú alapon folyósítják a segítséget.
Orbán, aki döngeti a mellét, milyen jó a kapcsolata Putyinnal, miközben a többiek igyekeznek elszigetelni Moszkvát, mostanában ráerősített a bírálatra, mind az ukránok támogatása, mind a szankciók ügyében. Eredetileg a kárpátaljai magyarokkal szembeni bánásmódot hozta fel kifogásként, ám most azt mondja, hogy Ukrajna túl korrupt és nem áll készen a csatlakozásra.
Nincs jele annak, hogy a csütörtök esti párizsi vacsoránál Macron a lelkére tudott volna beszélni. Mindenesetre ha megtorpedózza a felvételi párbeszédet Kijevvel, akkor valószínűleg kútba esik az az elképzelés is, hogy az EU lépjen tovább Grúzia és Bosznia felvétele kapcsán is.
FAZ
A magyar kormányfő a francia elnöknél próbál támaszt találni az Ukrajna elleni blokádpolitikához, ám ott nem sok viszonzásra talált. Kiderül ez abból, hogy általában, ha valamit csinál, akkor azt óriási eseményként tálalja a Fidesz közeli sajtó. Ehhez képest a párizsi látogatás visszhangja meglehetősen visszafogott volt.
Ez persze következett abból, hogy maga a politikus sem eresztette bő lére az információkat, viszonyítva ahhoz, ahogyan általában szokta tálalni a dolgait. A franciák mindenesetre csak a vacsorát találták nagyszerűnek. Ez a minősítés azonban cseppet sem érvénye a részükről arra, amit a vendég az EU-bővítés kérdésében képvisel.
Ezzel együtt Párizsban nem kívánták úgy értékelni, hogy kudarcot vallott a tárgyalási kísérlet. A cél az volt, hogy színvallásra kényszerítsék Orbánt, és megmutassák neki, hogy Franciaország nem osztja elutasító álláspontját. Mert az alapító államoknak történelmi pillanatokban mindent meg kell próbálniuk az ellentétek áthidalására.
Macron részéről ugyanakkor kétségtelen a csalódás, hogy hiába egyeztetett a német kancellárral, az kívül akar maradni az egész paláveren. Egyes diplomaták feltételezik, hogy Scholznak nagyon is megfelel a mód, ahogyan a magyar politikus megkísérli megakadályozni a haladást felvételi folyamat során.
Politico
A belga miniszterelnök úgy reagált Orbán Viktornak a Le Point-ben megjelent interjújára, hogy a vélemények eltérnek. Ám De Croo szerint jobb, ha szemtől szembe megbeszélik a dolgot, semmint ha a sajtón keresztül üzennek vagy nyílt leveleket küldözgetnek egymásnak.
Politico
Minden szem Orbánra szegeződik az EU-ban, mert a vétó belengetése miatt fiaskóba torkollhat a szerda-csütörtöki csúcstalálkozó. Így miközben a magyar politikus a szakadék szélén táncol, diplomaták a megnyilatkozásaiból igyekeznek reményt meríteni. Mármint hogy a végén megint csak beadja a derekát. Bizakodásra ad okot, hogy legutóbbi üzenetében nem volt szó a Kijevnek szánt 50 milliárd eurós költségvetési támogatásról, és nem utasította el kerek-perec a felvételi tárgyalásokat sem.
FAZ
Az ukrán parlament – Brüsszel ajánlására - módosította a kisebbségi törvényt, ez segíthet a kárpátaljai magyarok helyzetén, ugyanakkor szembefordíthatja őket Orbán Viktorral – jelenti Beregszászról a kiküldött tudósító, Niklas Zimmermann.
A Rada döntését üdvözölte a magyar nemzetiség mindkét képviselete, pedig egyébként gyakran élesen bírálják a népcsoport elleni hátrányos megkülönböztetést. Hogy itt valami rendkívüli történik, azt aláírja Dmitro Tuzsanszkij, az ungvári politológus is, aki a kisebbségekkel foglalkozik.
Ám a magyar miniszterelnök egyelőre így sem akar hallani Ukrajna uniós tagságáról. A KMDSZ és az UMDSZ pillanatnyilag nem helyezkedik szembe vele, ahhoz túl sok magyar állami pénz érkezik a régióba. Tuzsanszkij azonban úgy érzékeli, hogy elvesztik illúzióikat a nemzetiségi vezetők. Merthogy szenvedélyes szorgalmazzák Ukrajna uniós belépését. Ami egyébként megfelelne Budapestnek is, hiszen idáig amellett kardoskodott, hogy a nyitott határok révén le kell építeni az akadályokat az anyaország, valamint a határon túli magyarok között.
Az elemző egyébként azt tapasztalja, hogy Beregszászt és pár, környékbeli falut leszámítva a magyar családok nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek ukrán nyelvtanulására. Aki nem azonosul Ukrajnával, az valószínűleg már rég áttelepült Magyarországra. A közösség lélekszáma különben évek óta zsugorodik, és ez csak felgyorsult az invázió óta.
Guardian
Reflektorfénybe kerültek az ukrajnai magyarok, miután Orbán kilátásba helyezte, hogy blokkolja Kijev uniós tagságát. A tudósító, Shaun Walker azt tapasztalta a helyszínen, hogy a kárpátaljai magyarság nemigen érzi magáénak a háborút, és inkább a kormányfő álláspontjára helyezkedik.
Így az ukrán fővárosban attól félnek, hogy a közösség kicsiben ugyanolyan lesz, mint az orosz etnikum az ország keleti felében: eszközül szolgál egy ellenséges hatalomnak, hogy az meglovagolja a jogaik miatt érzett aggályokat, illetve hogy azokra hivatkozva támadja az ország szuverenitását. Orbán az az európai politikus, hogy barátságos maradt Putyinhoz és Moszkva győzelmére teszi a tétjét.
Sok magyar szemében az erősödő ukrán nemzeti büszkeség felveti az erőszakos asszimilálás kockázatát. A magyar állami tévé gyakran panaszkodik a magyar kisebbség elnyomására, a szóhasználat az orosz propagandát idézi. Zubanics László az UMDSZ elnöke azt mondja, hogy a magyarlakta falvakban túlnyomórészt az MTV-ből tájékozódnak, ennek megfelelően ismerik a hivatalos álláspontot. A vegyes lakosságú részeken azonban már más a helyzet.
A kisebbségi nyelvtörvény ügyében viszont nem teljesen megalapozatlanok az aggályok, de miután Ukrajna a jelek szerint most megteszi, amit Orbán évek óta kér tőle, a miniszterelnök immár az ország uniós csatlakozását vette célba. A budapesti amerikai nagykövet felajánlotta, hogy közvetít, de hiába. Zubanics azt mondja, a kárpátaljaiaknak olyan, mintha kötélen kellene táncolniuk, amikor egyensúlyoznak Budapest és Kijev egymással versengő kívánságai között.
Le Figaro
Európa nem teljesíti az Ukrajnának tett ígéretét, miközben a saját sorsa forog kockán. A kilátásba helyezett segítség a háború kezdete óta még soha nem süllyed ennyire alacsony szintre. Szóban persze nincs hiány, miközben Washingtonban egy trumpista kisebbség túszul ejtette a törvényhozást Kijev megsegítése ügyében, az EU-ban pedig Orbán vétója fenyeget.
Az Unióhoz hasonlóan a NATO is elfelejtette, hogy a háború a határait érinti – mondja Olha Sztyefinyisina, az Európáért felelős ukrán kormánytag. Azt kéri, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia adja meg azokat a biztonsági garanciákat, amelyeket a 95-ös Budapesti Memorandumban vállalt, miután Ukrajna lemondott az atomfegyverekről. Hiszen a harc a szabadságért és a közös értékekért is folyik.
Csak éppen a kontinens fővárosaiban az egykori München, a megbékítés szelleme hatalmasodik el. Vagyis hogy legyen tűzszünet, ami csakis Moszkvának lenne jó. Az ukrán ellenoffenzíva sikertelenségét nagyrészt magyarázza, hogy a nyugati partnerek nem szállítottak elég fegyvert, és azt sem időben. Így félő, hogy teljesen felborulnak az erőviszonyok a fronton.
De az EU megosztott, Magyarország kifarol az összefogásból. Pedig a háború tanulmányozásával foglalkozó intézet, az ISW szerint, ha a Nyugat nem adja át a megfelelő hadfelszereléseket, akkor szinte bizonyos, hogy Moszkva katasztrofális következményekkel járó támadásokat kezd.
Washington Post
Az ukrán ellentámadás beleütközött az új háborús valóságba, vagyis hogy a drónok és más korszerű harceszközök elavulttá tették a harckocsikat mind a két oldalon. Illetve hogy a védelem fontosabb, mint az offenzíva. A szerző, David Ignatius szerint Kijev számára az a nagy dilemma, küzdjön-e tovább a döntő győzelemért.
Ha kap több és jobb fegyver a szövetségesektől, akkor csapást mérhet a Krímben az ellenséges utánpótlási útvonalakra. Ez pedig rákényszerítheti a Kremlt, hogy a háború befejezéséről tárgyaljon. A rosszabbik lehetőség, hogy Ukrajna a döntetlenre játszik. Hiszen egyre jobban elfárad, mind inkább megosztott, ezért nemigen lenne más választása, mint a megegyezés. Így elvesztené területe egy részét, de a biztonságát jelentené az EU- és NATO-tagság.
A nagy nyári hadművelet során az ukránok és a nyugati szakemberek is több hibát követtek el, ezt most már beismerik. Az viszont már aggasztóbb, hogy egyre több a törésvonal az ukrán politikában. És mivel fokozatosan keményebbre fordul a tél, valószínűleg csak mind rosszabb lesz a marakodás. Az emberek azonban harcolnak és az a legkevesebb Amerika részéről, hogy ad nekik olyan hadfelszerelést, amellyel újabb esélyük lehet a sikerre.
Washington Post
Max Boot bevallja: szégyenli magát amerikaiként, amikor azt látja, hogy a Republikánus Párt kifarolt Ukrajna mögül. A Külkapcsolati Tanács vezető elemzője, aki egykor orosz bevándorló család kisgyerekeként került az Államokba, gyalázatosnak tartja, hogy a Szenátus nem szavazta meg a 61 milliárdos sürgős segélyt Kijevnek.
Az ellenzők összekapcsolják azt a bevándorlási törvény megszigorításával, mintha a kettőnek bármi köze is lenne egymáshoz. Ez csak akkor lenne igaz, ha a mexikói hadsereg megtámadná a déli amerikai államokat és Washington ellen kívánna vonulni, mert célja az ország szuverenitásának felszámolása. Így nem viselkedik válság idején egy komoly párt, illetve komoly ország. De hát Trump a bezárkózást hirdeti, nem véletlen, hogy rokonszenvez Putyinnal.
Az európaiak nem tudják átvenni a háború összes terhét, főként, amikor Orbán Viktor, a bezárkózó republikánusok kedvenc külföldi vezetője, éppen igyekszik megfúrni az uniós támogatást. A tét azonban hatalmas, mert ha az ukránok veszítenek, az orosz elnök neki mehet a balti köztársaságoknak és Lengyelországnak is. Más despoták, mint Hszi szintén felbátorodhatnak.
Ha a Kongresszus nem hajt végre villámgyorsan 180 fokos fordulatot, akkor mészárlásnak teszi ki az ukrán szövetségeseket és a világ sokkal veszedelmesebb hely lesz, mint idáig volt.
Der Standard
Az osztrák alkancellár kijelentette, hogy az FPÖ a szélsőjobb parlamenti karja, de ha hatalomra jut, az Ausztria végét jelentené, hiszen a kormányzásra törő politikus az orbáni illiberális demokráciát tekinti modellnek. Márpedig ez a legrosszabb mindabban, amit a párt hirdet – állapította meg a zöld Kogler. Hiszen hová vezet az, ha Kickl Orbanisztánt csinál az országból?
Pontosan le lehet mérni Magyarországon: tönkreteszik a szólásszabadságot és a független sajtót. Ha tanárként rosszat szólsz az iskolában, kis idő múlva veheted a kalapodat. És milyen állapotban van a gazdaság! A jólétnek vége. Mindezt csak az leplezi, hogy az EU dönti a milliárdokat. De Ausztriára is vonatkozik: ha jön a Szabadságpárt, akkor az országból Orbanisztán lesz, az pedig a véget jelenti.
Épp ezért a koalíció kisebbik erejét vezető politikus összefogásra szólította fel a konstruktív erőket: a szakszervezeteket, a vállalkozói szövetségeket, a szociáldemokratákat, a másik polgári ellenzéki tömörülést, a NEOSt, valamint a Néppárt felelős tagjait. Kiemelte, hogy felvilágosítással kell leleplezni a hatalomra törő FPÖ hazugságpropagandáját.
Arra a kérdésre, hogy az osztrákoknak csak 42 %-a vélekedik kedvezően az uniós tagságról, úgy reagált, hogy a Kickl-tábor Putyin-barátai és orbanistái végre mondják meg nyíltan: ki akarnak-e lépni az EU-ból? Mert akkor kiderül, hogy tényleg olyan sokan akarnak-e lemondani a jólétről és az egyesült Európáról.
Spiegel
Szinte valamennyi nyugati demokráciában látni, hogy ha a politikai közepet képviselő kormány elveszti a bizalmat, akkor abból radikális jobboldali populisták húznak hasznot. Utóbbiak nacionalisták, EU-ellenesek, a migráció ügyében gyakran rasszista alapokon elutasítóak. Orbán Viktor immár 13 éve építi vissza a völkisch demokráciát.
Viszont ezek az erők hiába szélsőségesek, politikailag már bekerültek középre és középtávon alighanem ott is maradnak. Merthogy módosultak az erőviszonyok. A magyar miniszterelnök lelkesen fogadta Wilders sikerét. Mivel az is elnyomó rezsimnek tekinti az EU-t, akárcsak egykor szovjetek uralta szocializmust.
Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem politológia professzora azt tartja a legnagyobb veszélynek, hogy a közép pártjai átveszik a jobboldali demagógok retorikáját, illetve összeállnak velük. Az ok az, hogy a hagyományos politikai szervezetek nem tudnak megújulni, nincs ötletük.
Ugyanakkor Wilders, Le Pen és az AfD is potenciális autokraták, akik utánozni szeretnék Orbánt, illetve Kaczynskit. Az emberek természetesen nem azért szavaznak az ilyen politikusokra, mert a jogállam leépítését kívánják, de pontosan ez következik be, ha a jobboldali populisták kormányoznak. Ám mind a sajtó, mint a politikai főáramlat lebecsüli a veszélyt.
Elhiszik, hogy Wilders és Le Pen is megszelídült, noha az alapirány változatlan náluk, csak előtérbe helyezték a lakosság mindennapi gondjait. De ettől még hirdetik, hogy meg kell védeni az „igazi népet” a külföldtől és a baloldali médiától.
Politico
Nyugat-Európa nagy reményeket fűz Tusk visszatéréséhez, de nagyon is elképzelhető, hogy csalódnia kell, mert a politikust leköti a hazai tűzoltás az illiberális PiS 8 éves uralma után. Mindenesetre azt várják tőle a partnerek, hogy segít újraéleszteni az EU-t, Párizs és Berlin oldalán. Azaz az ország visszatér az uniós politika fő áramlatába és megfosztja legfőbb szövetségesétől Orbán Viktort, aki az alapelvek ellen tör.
De még ennél is fontosabb a készülő, történelmi bővítés. Szintén bíznak benne, hogy Tusk megjavítja a német-lengyel viszonyt. Ám számára most az a legsürgetőbb, hogy az új kabinet miként juthat hozzá a felfüggesztett, nagyjából 100 milliárdos támogatáshoz. Emellett azonban vele is ütközés várható olyan kérdésekben, mint a hőerőművek jövője és az agrárgazdaság.
Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője arra figyelmeztet, hogy a stílus bizonyosan változni fog, ám tartalmi kérdésekben meglepően nagy az átfedés a régi és a leendő vezetés között. Ráadásul a társadalom erősen megosztott, Kaczynskiék részéről dühödt támadások várhatóak. Azon felül ha megalakul az új kormány, négy párt érdekeit kell összeegyeztetni. És akkor még ott van Duda elnök maga vétólehetőségével.
Miközben újjá kell alakítani a szétvert bírósági rendszert, személycseréket kell végrehajtani a kormányapparátusban, a médiában és az állami vállalatoknál. Továbbá fényt kell deríteni az eddigi rezsim visszaéléseire. Így odahaza felettébb korlátozottnak ígérkezik Tusk mozgástere.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >