Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nem minden állam fél Trumptól
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarországot is ahhoz a 7 államhoz sorolja, amely nem fél Trump győzelmétől. Sőt Orbán a korábbi elnök leghűségesebb követői közé tartozik. A washingtoni magyar nagykövet elárulta: a kormánynak nincsen B terve arra az esetre, ha Harris lesz a befutó. Viszont ha a republikánusok jelöltje nyer, akkor bizonyosan vége szakad az amerikai dorgálásoknak és szankcióknak. Nem kellene tartani az USA budapesti diplomáciai képviseletének ismétlődő megrovásaitól sem. Trump fia nemrégiben megígérte, hogy ha apja beköltözik a Fehér Házba, nem lesz több „támadás” Pressman részéről. A magyar kormányfőnek az ellen sincs semmi kifogása, hogy Trump Amerikára kíván összpontosítani. Egyformán ítélik meg az ukrajnai háborút, Orbán szemében a béke Kijev kapitulációját jelenti. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Paul Krugman azt ajánlja Trump híveinek: nehogy azt higgyék, hogy számukra sétagalopp lesz a következő négy év, ha a volt elnök visszatér a hatalomba. A Nobel-díjas közgazdász bevallja: aggódik az ország, de a saját sorsa miatt is, annál is inkább, mert a politikus módszeresen lebontotta a demokratikus korlátokat.
Ezért lehet, hogy a mostani lesz jó ideig az utolsó szabad és tisztességes választás. Elképzelhető, hogy az USA az orbáni puha autokrácia felé tart, ahol a kormánypárt a választások megfirkálásával biztosítja be magának az ország irányítását, ellenőrzi a bíróságokat és elhallgattatja a médiát, de erőszakot nem alkalmaz.
Jó lenne, ha az ország ennyire mázlista lenne, ezer tényező támasztja ugyanis alá, hogy Trump erőt kíván bevetni ellenfeleivel szemben. De még csak nem is kell kivezényelnie a katonaságot. A félelem és az elnyomás légkörét úgy is el tudja érni, hogy titokban szabad kezet ad őt támogató rengeteg szélsőségesnek.
De hiba volna, ha saját tábora azt feltételezi: ők nem szívják meg. Bárki célkeresztbe kerülhet, aki keresztezi az elnök útját. Újságírók, kormányzati statisztikusok, orvosok, üzletemberek, milliárdosok. Vagyis Amerika hamarosan nagyon szomorú hely lehet. És súlyos hibát követnek el mindazok, akik azt remélik, hogy az életüket nem befolyásolja a várható félelem és zűrzavar.
Guardian
Jan-Werner Müller azt kérdezi, mi van akkor, ha Trump kampánya csupán leplezi a lassított felvételként zajló puccsot. A Princetoni Egyetem politológia professzora szerint a volt elnök egyre inkább féktelen rasszista retorikát alkalmaz, összeesküvés elméleteket hangoztat, de a jelek arra utalnak, hogy újabb államcsínykísérletre igyekszik sarkallni a híveit.
Erre fel kell készülni, hiszen ha veszít, ezer és egy ok indokolja, hogy megpróbálja mégiscsak megkaparintani a hatalmat. Már régóta arra dresszírozza a táborát, hogy a demokraták el fogják lopni az eredményt. Az elszabadult rasszizmus beleillik abba a jobboldali-populista mantrába, hogy ők képviselik a „csendes többséget”, az igazi népet. És ha nem győznek, annak az oka csak az lehet, hogy a liberális elit elhallgattatta a szavazópolgárok zömét.
A volt elnök várhatóan a hűség biztosítékának tekinti, követői terjesztik-e a hazugságait. Ezt csinálta a PiS is a szmolenszki tragédia után. A törzsi összetartozás jele volt, hogy ki fogadja el az elméletet, hogy ti. Tusk összejátszott az oroszokkal, ezért vesztette életét a repülőszerencsétlenségben Kaczynski ikertestvére, az akkori elnök.
Nem tudni, mennyire képes mozgósítani Trump nagy tömegeket, de a felhívása arra is elég lehet, hogy meghosszabbítsa a káoszt. És mivel a politikus mindent elveszíthet, ideértve a személyes szabadságát is, hiszen több per van folyamatban ellene, alapos ok van azt gondolni: mindennel megpróbálkozik.
Der Standard
Harris az utolsó védőbástya Trump rémuralma ellen, bár nem tudni, hogy mi a jövőképe, a kampány során azonban elkötelezetten, fegyelmezetten, rokonszenesen és okosan szerepelt. A pragmatizmus jellemezte, nem az ideológiai makacsság. Nem világos ugyanakkor, hogy milyenek a vezetői tulajdonságai, és hogy mennyire válságálló – fejti ki kommentárjában Eric Frey.
De mivel továbbra is sötét lónak számít, ez az egyik fő ok, hogy a felmérésekben még a legjobb esetben is csupán fej fej mellett áll az előző elnökkel. Utóbbi viszont naponta jelent be nagyívű terveket a világ és Amerika átalakítására. Azt ígéri, hogy az ország visszatér egy elképzelt múltba, illetve hogy mesés jövő előtt áll. Ám a kép sötét, brutális, tekintélyelvű és – fasiszta. Ezzel szemben Harris a status quót védi.
Senki se mondja, hogy nem tudta előre, ha Trump a győzelem napján hozzálát az elnyomó rendőrállam kialakításához és üldözni kezdi ellenfeleit. Hogy ezt akarja, ahhoz nem fér kétség. És ördögi karizmájával szemben a rivális nem tudott mit felsorakoztatni. Csak akkor nyerhet, ha a mai szavazás pálcát tör Trump feje felett.
Utóbbi, ha több önfegyelmet tanúsít, már rég a maga javára dönthette volna el a küzdelmet. Viszont hogy még mindig jó esélye van a sikerre, az a csodával határos. De ő nem tud másmilyen lenni. És ha pajzsra emelik, nem is lesz oka, hogy megváltozzon. Marad narcisztikus despota, aki nem ismer sem erkölcsöt, sem határt. Ez pedig rettenetes kilátás.
Die Zeit
Egy neves amerikai újságíró megkockáztatja, hogy már túl van a csúcspontján a reakciós populizmus, mert már megszűntek, vagy meggyengültek azok az okok, amelyek a megerősödését eredményezték. David Frum, a The Atlantic munkatársa azzal érvel, hogy már lecsengett a járvány és vége a pénzügyi válságnak is. Ugyanakkor még mindig rengeteg migráns érkezik.
A most zajló választásról az interjúalany, aki hangsúlyozottan republikánus szavazó, fél attól, hogy az eredmény nem tükrözi a polgárok akaratát, ezért erőszakba torkollik. Azon kívül nagy károkat okozhat az ország nemzetközi tekintélyének. Azt önmagában a demokrácia csődjének tartja, hogy Trump kampányolhatott.
A politikus legnagyobb hátráltató tényezőjének a pszichéjét tartja, mert nem hajlandó belátni, hogy ő csak a köz szolgája. Ehelyett uralkodni akar. Pont ezért érzi igen jól magát Putyin, Hszi, az észak-koreaiak és a szaúdiak társaságában. Ám ez még nem jelenti, hogy tekintélyuralommá kívánná átalakítani az országot.
Bosszúvágyó és megvesztegethető, valószínűleg leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának. Lehet, hogy még a NATO-t is szétveri. De a legfőbb, hogy mandátuma állandó káosszal, hatalmas vitákkal járna együtt és óriási ellenállást váltana ki. Hogy utóbbinak mi lenne az eredménye, az bizonytalan. Az viszont csupán délibáb, hogy a politikus sikeres, hiszen még 2016-os győzelmekor sem tudta megszerezni a voksok többségét.
Ha nyer, akkor az ordító üresség kora következik be, ellenben Harris egészen normálisan politizálna. Csak éppen a nézeteiről édeskeveset tudni. Kérdéses, hogy a mostaninál nagyobb felhatalmazást adna-e az ukránoknak, illetve hogy mitévő lenne Kínával, valamint a Közel-Kelettel.
The Times
Az újság külpolitikai szemleírója, Roger Boyes kétli, hogy akár Trump, akár Harris megfelelő főparancsnok lenne az amerikai hadsereg számára, pedig hogy az új elnök miként viszonyul Putyinhoz, Hszihez és Kimhez, az alapvetően befolyásolja az USA nemzetközi helyét, de az egész világ sorsának alakulását.
Dúlnak a háborúk, a Tajvan elleni kínai invázió már a kanyarban van. És pont ilyenkor nem tudni, hogy a két jelölt miként navigálná át a válságokon az Egyesült Államokat. Trump teljesen odavan magáért, azt hiszi, minden helyzettel meg tud birkózni. Meg hogy különleges tehetsége van az irányításhoz.
Harris stratégiai határozatlanságát viszont az ellenfelek félelemként értékelhetik. Kérdés, hogy ők ketten miként reagálnak három, küszöbön álló válságra. Az egyik, hogy Kínával alighanem vámháborúskodás robban ki. A másik, hogy észak-koreai katonák vannak orosz földön. Putyin célja az lehet ezzel, hogy Washington kifejezetten tiltsa meg a nyugati fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
A legtávolabbi kockázatnak Tajvan lerohanása tűnik. De ha az új elnök azt akarja, hogy Peking ne tegye rá a kezét a szigetország létfontosságú félvezető gyártására, akkor új hadihajókat kell építenie.
Politico
Mujtaba Rahman azzal a meglepő véleménnyel rukkol ki, hogy Európának Trump elsőségéért kell szurkolnia, de azután gyorsan meg is magyarázza, hogy azért, mert az EU elveszítette célját, ám ismét megtalálhatja, ha a volt elnök újból beköltözik a Fehér Házba.
Az Eurázsia Csoport nevű washingtoni agytröszt európai igazgatója azt tapasztalja, hogy mély nyugtalanság lett úrrá az unión. Mintha a földrész sodródna, köszönhetően a gyenge vezetőknek, a vérszegény növekedésnek és a költségvetési, illetve migrációs problémáknak.
A bajok fő forrása jelenleg Németország és Franciaország. És mivel a tagok közt nemigen látni elszántságot a közös akciókra, nincs előrelépés olyan ügyekben, mint a biztonság, a védelem, a migráció és a közös költségvetési politika. És mivel megválaszolatlanul maradnak a tömegek aggályai, változatlanul jön fel a populizmus, illetve fokozódik a megosztottság.
Orbánt, és talán Ficót, valamint Melonit leszámítva a többiek Harris győzelméért imádkoznak. Hiszen Trump kivonulhat a NATO-ból, megvonhatja a védőernyőt a földrésztől, egyoldalúan fegyverszünetet és békét kényszeríthet ki Ukrajnában. Továbbá kemény kereskedelmi háborúba kezdhet és segítheti az európai szélsőjobbot.
Ám ezek a kilátások hozzásegíthetik a Bizottságot ahhoz, hogy teljesen felülvizsgálja a 27-ek költségvetését, mert nem lehet a pénzek kétharmadát a felzárkóztatásra és a mezőgazdaságra költeni, amikor Trump ilyen létveszélyt jelent. Lehet, hogy az elnök hatalomra kerülése jelenti azt a lökést, ami ahhoz kell, hogy a szervezetben ne induljon meg a hosszú és alighanem végzetes hanyatlás.
Fox News
Egy neves amerikai történész a 20. század diktátoraihoz hasonlítja Trumpot. Michael Beschloss, aki az amerikai elnökök pályafutásával foglalkozik, úgy nyilatkozott, hogy most pont az várható, mint annak idején, amikor az erős emberek kerültek hatalomra. Mint Mussolni és Hitler. És most ugyanaz játszódik le Magyarországon. Márpedig Orbán Viktor Trump egyik leghírhedtebb hőse. A republikánus jelölt azt hangoztatja, hogy követni kell a magyar modellt. Ez van akkor, amikor az USA megindul az önkényuralom felé.
A politikus erővel lépne fel azok ellen, akik nem értenek egyet vele. De ha az amerikaiak rá szavaznak, akkor a demokrácia helyett a zsarnokságot választják. Vagyis könnyen lehet, hogy ez a nap fordulatot hoz az Egyesült Államok történetében.
A szakértő orwelli jóslatának része, hogy Trump betilthatja a történész szakmát. Nem arról van szó, hogy a szakértők nem írhatnak könyveket, hanem nem lesz, aki kiadja azokat, mivel a milliárdosok, illetve a cégek nem lesznek hajlandóak kinyomtatni a műveket. Aktuális adalék ehhez, hogy a tulajdonosok követelésére az alkalommal sem a Washington Post, sem a Los Angeles Times nem adott tanácsot olvasóinak, hogy kire szavazzanak.
FAZ
Fico összeszűri a levet Kínával. A miniszterelnök csaknem egy héten át volt Pekingben és az útra magával vitte a 16 tagú kormány felét. Ráadásul stratégiai partnerséget kötött a házigazdákkal, miközben az EU be akar keményíteni a kínai vezetéssel szemben. A dokumentum a gazdasági együttműködés szükségességén túlmenően azt is hangsúlyozza, hogy az emberi jogokat nem szabad a politika eszközeként felhasználni, illetve elutasítja, hogy bárki a demokrácia és az emberi jogok nevében beleavatkozzon valamely más állam belügyeibe.
A szlovák politikus Orbánhoz hasonlóan jó kapcsolatokat ápol Pekinggel és Moszkvával, továbbá nyitni kíván minden égtáj felé. Látnivaló, hogy több hatalmat próbál szerezni, ehhez a kínai egypártrendszer, illetve az orbáni Magyarország jelenti számára a modellt. Ám nincs meg hozzá a többsége és a belviták miatt a koalíció egyre ingatagabb.
Emellett az általa jelölt uniós biztos, Sevcovic éppen a tegnapi brüsszeli meghallgatás során úgy foglalt állást a kereskedelmi terület várható gazdájaként, hogy határozottabban kell fellépni Kínával szemben. A kormányfő viszont kínai akkugyárakat kíván betelepíteni és szó van arról, hogy Konfuciusz Intézetek létesülnek több egyetemen. (Ezeket sok ország a kínai titkosszolgálat eszközének tekinti – a szerk. megj.)
Washington Post
Max Boot arra figyelmeztet, hogy Moldova minden orosz ármánykodás ellenére a szabadságra voksolt, ám nagy baj zúdul rá, ha Trump nyer. A washingtoni Külkapcsolati Tanács biztonságpolitikai elemzője úgy véli, hogy Chisinau és Ukrajna jövője össze van kötve, de mindkét ország sorsa az amerikai választástól függ.
Az, hogy a moldovai válaszatáson az EU-barát elnök meg tudta tartani hatalmát, jó hír a világban a szabadság ügyének. Ellenben kellemetlenül érinti a Putyin-féle diktátorokat. Orosz hackerek most is Trump kampányát erősítették, így el lehet képzelni, mit műveltek, amikor egy mindössze 2,6 milliós kis országról van szó.
Az orosz propaganda gépezet egy sor témája visszaköszön: a NATO-ellenesség, a bevándorlás, valamint az LMBT-jogok elutasítása. A Moszkva támogatását élvező jobboldali populisták ugyanezt szajkózzák világszerte.
A Kreml ugyanezt adta elő Grúziában is, de ott nagyobb sikerrel. Úgyhogy az ország csúszik vissza az oroszok érdekövezetébe. Putyin azonban nem fogja feladni Moldovában. Ám csak remélni lehet, hogy az USA nem hagyja magára az országot, ahogy azt már túlságosan is sok szövetségesével tette, Dél-Vietnámtól Afganisztánig.
FT
A vezércikk úgy értékeli, hogy Spanyolországban azért haltak meg több mint 200-an a súlyos esőzéseket követő áradásokban, mert az ország nem készült fel a rendkívüli időjárásra és ez nagy tanulság a többi kormány számára. A spanyolokat az elmúlt napokban, hetekben egészen kivételes természeti katasztrófa sújtotta és a lakosság rendkívüli egységet tanúsított a bajbajutottak megmentésére.
De egységes a közvélemény abban is, hogy a hatóságok nem figyelmeztettek időben a veszélyre és nem szervezték meg megfelelően a mentést. A pusztítás és a felháborodás képei azt támasztják alá, hogy az egész földön számítani kell szélsőséges időre. Így Európában is, nem csak az Egyenlítőhöz közelebb eső területeken.
A tanulságokat gyorsan le kell vonni, mert szakértők szerint a jövőben erősen és gyorsan változik a hőmérséklet, valamint szinte bárhol lehetnek nagy esők. És a felmelegedés üteme a kontinensen a világátlag kétszeresének felel meg. Ezért mindenütt javítani kell az előrejelző rendszert, ki kell képezni a mentőbrigádokat és meg kell tanítani a lakosságnak, hogy vész esetén miként reagáljon. Mert ha nem, akkor gyakran lesznek a spanyolországihoz hasonló tragédiák.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump nevetséges állásfoglalása
Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is >
Ki veszi át Szíria irányítását?
Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a >
Mindenszentek napja Újvidéken
A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >
A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet
Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál. Hogy a lázadók >
Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz
Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >
Hogyan borít Orbán kihívója
Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >
Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál
Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >
A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában
Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >
Ez már nem a gyerekekről szólt
Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >
Putyin a pusztításban és a kiutasításban bízik: mi lesz az ukrajnai menekültekkel?
Putyin azon van, hogy romboljon Ukrajnában és lehetőleg minél több embert üldözzön el – már jó >
Magyarország korszakváltás előtt
Ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, >
Biden a saját képmutatását leplezte le, amikor kegyelmet adott a saját fiának
Ezt Trump úgy értelmezi majd, hogy szabad kezet kap az igazságszolgáltatás elleni fellépéshez – fejti ki >