2021. június 15. kedd
Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Vízió

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Vízió
Tito (elveez illusztrációja)

Nem valószínű, hogy van még egy ország a világon, ahol annyi rosszat és csúnyát mondtak volna az el nem kötelezettek mozgalmáról, mint Szerbiában. Különösen a háborús időkben. A horvátországi meg a boszniai vérontás során, meg azt követően. Ennek talán egyetlen oka az, hogy a mozgalom egyik megálmodója az a Tito volt, akit itt már csak akkor emlegetnek Josip Broz néven, ha burkolt tiszteletet is bele akarnak csempészni a mondandóba. A Broz megnevezés amolyan semlegesnek, bürokratikusnak, történelmi távolságtartónak számít. Ha már valahogy meg kell mondani kiről is van szó, de a szerző nem akar a politikai csúfolódás zsargonjából meríteni. Mert a politikus, különösen ha jobboldali és populista, csak a lakatosról beszél amikor azt a személyt emlegeti, akiről egykor azok, akik bensőséges hangot akartak megütni, csak Öreg elvtársként szóltak. Drug Stari mondta még halála után is az, aki tudatni akarta,hogy valamilyen formában köze volt az egykori Jugoszlávia életfogytiglani elnökéhez. Van még belőlük politikus berkekben. Nem sok, de akad. Csak szét kellene nézni. Nem is olyan tüzetesen. De minek?

Tehát mivel Tito horvát volt, minden rossz volt, amit csinált. Különösen a testvériség-egység, meg az el nem kötelezettség. Képei tűntek el elsőként a középületek helyiségeiből. Szobrait nem sokkal ezután döntötték. Néhol látványosan, néhol csendben, az éj leple alatt vették le a falról, talpazatról. Az utca- és térnevek voltak a legszívósabbak. Több helyen még mindig tartják magukat itt a Vajdaságban. Nem sok településen ugyan, de van még főutca, amely a marsall nevét viseli. A Dunától és a Szávától délre azonban már nem valószínű, hogy találkozik velük az ember.

De mit ad Isten, hétfőn arra ébredtünk, hogy Belgrád ismét az el nem kötelezettek házigazdája. Miniszterei szinten. Annak a mozgalomnak, amely évtizedeken keresztül meghatározta Jugoszlávia külpolitikáját. Melynek egyik eszmei atyja éppen Tito volt. Most, amikor Belgrád ismét összecsődített vagy hatszáz diplomatát, Tito nevét kerülgetve, ki nem mondva, felvonult és beszélt meg tárgyalt a szerbiai csúcsvezetés azokkal a vendégekkel, aki közül sokan, habár a házigazdák nem szervezték meg, Tito sírjához is ellátogattak. Tadić elnök szájából hallhattuk, hogy Szerbia külpolitikája az el nem kötelezettség univerzális elveinek tiszteletben tartására épül. Azokról a pillérekről, amelyeket úgy két-három évvel ezelőtt állítgatott Jeremić külügyminiszterrel közösen, most nem szólt. Brüsszel, Washington, Moszkva és Peking ezúttal kimaradt, de hallhattunk arról, hogy magasabb szintre szeretnénk emelni az együttműködést el nem kötelezett barátainkkal. A külügyminiszter pedig arról is beszélt, hogy a mozgalom tagjainak többsége nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Aki nem emlékezne ugyanis, ennek a belgrádi találkozónak az eszmei atyja éppen Jeremić volt. Még akkor, amikor azt hirdette, hirdették, hogy „Koszovó is, Európai Unió is”. Akkor javasolta,hogy az ötvenedik évforduló házigazdája Belgrád legyen, attól függetlenül, hogy Szerbia nem tagja a mozgalomnak. Akinek a diplomácia a hobbija, bizonyára felsejlik neki az az idő is, amikor Jeremić az afrikai és az ázsiai országokat járva Koszovó ügyének lobbizott. Miután azonban a Hágai Nemzetközi Bíróság tavaly júliusban elsüllyesztette annak reményét, hogy a függetlenség kikiáltásának politikai aktusa jogi úton elvitatható, nem maradt más hátra, mintsem megszervezni és megtartani azt, amit minden bizonnyal már elkezdtek.

Megtörtént. Mint ahogy megtörtént három napra rá az Európai Unió képviselőivel való találkozó is. Koszovó ügyét ott sem lehetett megkerülni. Csak közülük senki sem mondta, hogy visszavonja az elismerést. Mint ahogy a külügyminiszter állítja két el nem kötelezett országról. Amelyeket ki tudja miért, nem akar megnevezni. Valahogy zavarosnak tűnik a stratégia ebben az ügyben is. A víziót már említeni sem merem. Pedig egykor, a „lakatos” esetében arról is beszéltek.

★★★

A cikk megjelenését követően érkezett egy felvétel a belgrádi értekezlet szinkrontolmácsolásáról Szimultán vagy szimulál? címmel.

2011. szeptember 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A magyarok ezrei tüntettek a homoszexualitás elleni törvény miatt

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra kéri a magyar országgyűlési képviselőket, hogy ne fogadják el >

Tovább

Finckelstein után kapkodás

Amióta Finckelstein meghalt, azóta egy tehetségtelen, fantáziátlan vitrin szakértő és egy rendkívül drága, de lényegében használhatatlan >

Tovább

Önkényurak látják vendégül Európát

Vendégségben despotáéknál, így Magyarországon, Oroszországban, valamint Azerbajdzsánban – írja a Spiegel  a futball EB-ről, hozzátéve, hogy >

Tovább

A magyar kivétel: telt stadion

Magyarországon a futball a legfőbb vezetésre tartozik és változatlanul politikai kérdésnek számít. Elképesztő összeget mentek el >

Tovább

Vessenek egyszer s mindenkorra véget Orbán disznóságainak

Miközben a magyarok igencsak haszonélvező voltak, hogy más nemzetek hajlandónak bizonyultak menekülteket befogadni. Így 1956 után, >

Tovább

Orbán Viktor népszavazást jelentett be

Mégpedig a kínai egyetem ügyében, miután erős a tiltakozás a tervvel szemben. Az ellenállást részben az >

Tovább

További kérdések a Pápa-látogatás körül

Így most nem tudni, hol lenne a megbeszélés. Állítólag felmerült, hogy a helyszín a Szépművészeti Múzeum >

Tovább

Orbán elszámította magát

Úgy néz ki, hogy Orbán Viktor elgaloppírozta magát, nem készült fel ekkora ellenállásra a Fudani Egyetem >

Tovább

A német példára vérszemet kapnak a magyarok

A Bizottság várhatóan ma megszavazza, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen, nehogy vérszemet kapjon a magyar >

Tovább

A németeknek tele van a hócipőjük a magyarokkal

A nacionalista magyar miniszterelnök igen szoros kapcsolatokra törekszik Kínával. Akadékoskodása miatt a napokban már hangot adott >

Tovább

A Fidesz nagyságai félnek a magyar

Minden hatalma ellenére a miniszterelnöknek megvan az oka, hogy tartson a tavaszi választástól. Mert mi más >

Tovább

Orbán odadobta az országot Kínának

Az új Selyemút egyirányú, melynek elsődleges célja Kína expanzív terjeszkedésének, gazdasági, pénzügyi és civilizatorikus befolyásának növelése. >

Tovább