2022. január 23. vasárnap
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Heti kommentár

Európába - vízum és Koszovó nélkül

Öreg Dezső
Európába - vízum és Koszovó nélkül
Brüsszel

Történelmi pillanat ez az Európai Unió és a Nyugat-balkáni országok kapcsolatában – mondta Jacques Barrot az unió igazságügyi biztosa Brüsszelben, amikor közzétették, hogy majd 2O év után a szerbiai, a macedón, és a montenegrói állampolgárok január elsejétől ismét vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezetbe.

 Az itteni emberben nem jó emlékeket ébresztenek a történelmi pillanatok. Annyi bajunk volt az elmúlt két évtizedben a történelemmel, hogy most már jó lenne nélküle élni egy kicsit, nyugodtan, inkább a jövő felé fordulva. Bár kétségtelen, hogy Barrot éppen a jövőre célzott, amikor ezt a jelzőt használta.

    Itt Szerbiában nem mindenki magyarázta a vízumkényszer eltörlésének a bejelentését a mostani kormány eredményeként. Azok, akik a múltat, a jelent és a jövőt is csupán a koszovói prizmán keresztül látják, Szerbia újabb megalázásaként élik meg illetve tolmácsolják azt a bejelentést, hogy ismét szabadon utazhatunk Európába. Azért, mondják, mert a koszovóiakra nem vonatkozik ez a döntés. Persze, hogy nem az ottani albánokat, de még csak nem is a szerbeket sajnálják. Politikai eszméiket terjesztik, élve a témával és az alkalommal. Ugyanazokat az embereket hiányolják most, akik a legutóbbi alkotmánymódosításkor nem kerültek fel a választópolgárok névsorára. Akkor arra hivatkoztak, hogy az albánokról már évtizedek óta nincs hivatalos nyilvántartás. Most sincs és nem is lesz egyhamar, de alkalom adódott a nyilatkozatokra, közlemények írására. Ritka lehetőség, hogy nem csak az általuk ellenőrzött médiumok idézik őket, nem szabad elszalasztani. Mert a kicsik szava nem hallatszik messzire. Szemben a nagyokéval, akiknek hangjára gyakran a kelleténél is jobban odafigyel a sajtó. A legújabb közvélemény-kutatások szerint Szerbiában két ilyen nagy van. Az egyiket Boris Tadić elnök, a Demokrata Párt vezetője személyesíti meg, a másikat pedig Tomislav Nikolić, a Szerbiai Haladás Párt erős embere, aki a legújabb kimutatások szerint most először megelőzte népszerűségben Tadićot. Nem sokkal, az ő pártját a polgárok 35 százaléka támogatja, a demokratákat pedig 33. A kétszázalékos statisztikai hibalehetőség akár elhanyagolható is lenne, ha Szerbiában növekedők lennének a gazdasági mutatók, ha csökkenne a munkanélküliség, ha emelkedne vagy legalább stagnálna az életszínvonal, ha nem lenne annyi szegény és elégedetlen, amennyi van, ha az aratás nem a tiltakozások jegyében  zajlana, ha az elégedetlen munkások nem zárnák le az utakat és a vasutakat. Nem csoda hát, hogy az államfő, a kormány, a miniszterelnök és az európai integrálódással megbízott korányfő-helyettes is, egyként dicsérte önmagát. Božidar Đélić  kormányfő-helyettes egyenesen a Bastille lerombolásához hasonlította a schengeni falak leomlását, amire  azért január elsejéig még várni kell. Ismerve azonban az unió lomha ügykezelését és utógyújtásos diplomáciáját, ezt a folyamatot már nemigen lehet megállítani. Kivéve, ha nem követünk el valami nagyon-nagy bitangságot. Olyant, amely felháborítaná az uniós életformához és mércékhez szokott ottani polgárokat. Nem nagy esélyünk van ilyesmire. Ami kifejezetten idegesítené a recesszióval küzdő uniós polgárokat, az a szociális migráció növekedése lenne. Mi is vigyázunk, ők is ügyelnek arra, hogy az európai adófizetőknek ne adjunk okot az esetleges elégedetlenségre, nehogy az unióban hirtelen megnőjön a szerbiai munkát keresők száma. Szerencsére a terrorveszély sem Szerbiából fenyegeti őket. A többi között erre is szolgáltak a vízumok, nevezetesen, hogy az ilyen embereket a schengeni határokon kívül tartsák. Meg kellett azonban ígérnünk, hogy január elseje után mi is gondosan ügyelünk arra, hogy szerb útlevéllel ne szűrődhessenek be az unióba a munkanélküliek és a bűnözők. A többi között ezért sem élvezhetik a vízummentességet a koszovóiak. Kaphatnak ugyan útlevelet, de továbbra is csak vízummal utazhatnak a schengeni övezetbe.

   Itthon viszont azt teszünk, amit akarunk. Brüsszel nem rója fel, hogy parlamenti eljárásba került egy olyan tájékoztatási törvény, amellyel visszahozhatnánk a 9o-es évek gyakorlatát, azt, amellyel a szocialista radikális hatalom regulázta a sajtót. Akkor szakmai körökben csak Šešelj törvényeként emlegettük. A most beajánlott törvény eredeti változata nem sokban különbözött ettől. Sem tartalomban, sem meghozatalának körülményeiben. Most is zavart egyeseket az, amit az újságok írtak róluk. És most sem a meglevő jogi előírásokban keresték az orvoslást, hanem a fenyegetésben és az erőfitogtatásban. Szerencsére a szakma fellázadt, és Mlađan Dinkić, mert róla van szó, több szerbiai hatalom megbuktatójáról, számos botrány kirobbantójáról, vagy főszereplőjéről, most éppen gazdasági miniszterről, tehát Dinkić ezúttal meghátrált és távirányított embere, a sajtóval megbízott művelődési miniszter jelezte, elfogadják a módosítási javaslatokat. Miután megengedték, hogy az újabb botrányból előbb szinte minden ellenzéki és több kormánypárt is profitáljon.

2009. július 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Képesek leszünk végre ledönteni az egyeduralmi rezsimek bástyáit?

Az ellenzéknek most kormányképes alternatívát kell nyújtania. Reformokat ígérnie és kidolgoznia az egészségügyben, az oktatásban, az >

Tovább

Orbán kulturális háborújának újabb fejezete

Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg >

Tovább

Orbán kulturális háborújának újabb fejezete

Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg >

Tovább

A hatalom ánuszának kijáró, szívből és nyelvből fakadó politikai seggnyalás

Rados Ferenc zongoraművész, minden idők egyik legjelentősebb zenepedagógusa gyakran mondta a tanítványainak, hogy őt nem az >

Tovább

Reményem, az ellenzéki szavazó

A szavazók harminc százaléka sosem szavaz, úgy 2.5 millióan most se fognak. Talán csak akkor szavaznának, >

Tovább

Orbán uralmáról való szavazás és Európa

A választás tétje, hogy fennmarad-e az orbáni politikai rendszer, és mennyire lesznek erősek a hasonszőrű mozgalmak. >

Tovább

Finomhangolás

Mármost hogyan lehet azilumra lelni orosz barátunk ülepében, amelyet török barátunk rugdal hevesen? És ha netán >

Tovább

Pókerjátszma a járvánnyal

Már több mint száz játékos betegedett meg a magyar-szlovák Kézilabda Európa Bajnokságon, és hol van még >

Tovább

Macron hadat üzent?

A francia államfő a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor >

Tovább

Bajban van az EU magyar bővítési biztosa

Orbán híveként hónapok óta az a vád ellene, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű vezetőt a Nyugat-Balkánon, >

Tovább

Reszketnek a magyar, szlovén és szerb autokraták

Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában reszkethetnek az idén az autokraták a választás miatt. Lehet, hogy felvirrad az >

Tovább

Aki jobbegyenesekkel jött

Mindennek fényében óriási a tét. Végzetes, ha a különféle politikai szemléletű ellenzék ma inkább atavisztikus gyanakvásaira >

Tovább