2024. április 30. kedd
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Vannak még Magyarországnak külföldi hívei: a menekültek Szabadkán

Szerbiában tízezer menekült várakozik, hogy legálisan vagy illegálisan bejusson Magyarország területére, és akikkel tudósítónk beszélt, hittek a tisztességes és pozitív kimenetelű magyar elbánásban. Windisch Judit (hvg.hu):

Az elutasítást jósló beszámolóknak nem is hisznek. Közben láttuk működésben azt a várólistát, amelynek a létezését is tagadják a magyar hatóságok, mégis tartják magukat hozzá a szerb illetékesekkel és a menekültek választott képviselőivel együtt.

Szabad ki- és bejárás, csak mutatóban elhelyezett szögesdrót, hatalmas vöröskeresztes sátor – ilyen a magyar határhoz közeli szabadkai menekülttábor, ahol ottjártunk idején 152-en – többségükben afgánok – várták, hogy "szólítsák őket", és beadhassák a menedékkérelmüket Magyarországra. (...)

A táborban sok gyerekkel találkoztunk, az illetékesek 68 kiskorúról tudnak. Egészen kicsi, három év körüli gyerekek is rohangáltak, golyóztak, pingpongoztak a szabadkai táborban.

"A gyerekek ezt úgy fogják föl, mint egy kirándulást" – mondja korábbi beszélgetései alapján segítőnk, Mustafa, a 34 éve Magyarországon élő szír férfi, aki tolmácsként került kapcsolatba a menekültekkel. Mi kabátban is fáztunk, de láttunk két év körüli kislányt az apja ölében rövidujjú pólóban és kisnadrágban vacogni. Nem sírt.

"Máshol van a tűréshatáruk"

– mondja értetlenkedésünkre egyik tábori kísérőnk. A kicsikkel érdemi kapcsolatot nem tudtunk teremteni – bár a telefonon mutatott Bogyó és Babóca feltétel nélküli érdeklődést váltott ki. Az egyik kisfiú kérdésünkre elmondta, hogy a táborban lett egy barátja.

A mesébe feledkező kisfiú nem tudja, miért voltak kénytelek elhagyni otthonukat. Apja, Zohir azt mondja: induláskor azt ígérték a kicsiknek, hogy olyan országba mennek, ahol lehet játszótérre menni és iskolába járni. Ez ugyanis Szíriában az utóbbi 1-2 évben lehetetlen volt. Zohir négy gyerekével és feleségével 2016 áprilisában hagyta el Szíriát. Felszólalt az Iszlám Állam ellen barátaival, akik közül többeket elkaptak és megöltek. Figyelmeztették, meneküljön, mert ő is sorra kerülhet.

Először csak Szírián belül bujkált: városi otthonát olyan gyorsan hagyta el, hogy még az étel is az asztalon maradt annak tudatában, hogy két órán belül visszamennek. Ez 2012-ben történt, soha többet nem járt otthon. Falun élő apjához menekültek, ahol a szeme láttára fejeztek le egy embert arra hivatkozva, hogy az ellenséges oldalon harcolt. Ezután az országot is elhagyták.

Kértük, mutasson emlékeket a telefonján, de kiderült, az már rég nincs meg, minden képe odaveszett. Azt mondja: „Ezt sajnálom a legjobban.”

A hazájában ügyvédként dolgozó férfi a jólétből indult, most egy konténertáborban várja, hogy beadhassa menedékkérelmét Magyarországra. Azt, hogy mennyire hirtelen változik a helyzet, jól mutatja, hogy beszélgetésünk után 3 órával hirtelen taxiba pattant a család, és átment Kelebiába (a tompai határátkelőhöz), mert kiderült, hamarosan sorra kerülhetnek. Erről délelőtt még fogalma sem volt.

Az út a magyar határig nagyjából egy évet vesz igénybe. Hogy a tumultuózus jelenetek megszűntek a magyar határkerítésnél, az a már említett, nem hivatalos listának köszönhető. A legális utat járók feliratkoznak a névsorba, így mindenki tudja, mikor kell megérkezniük a határhoz közeli táborba, hogy valóban át is léphessék a schengeni övezet határát. A "hamarosan" persze tág fogalom, volt olyan beszélgetőtársunk, aki már 20 napja várakozott Szabadkán. A magyar tempó sem túl gyors: a korábbi 30 helyett most már naponta csak 5-5 embert engednek be a tranzitzónába, a bevándorlási hivatal szerint azért, mert az alapos ellenőrzés sokáig tart.

A lista létét egyébként a magyar hatóságok nem ismerik el – jogvédők szerint azért, mert akkor el kellene ismerniük, hogy tudnak a menekültekről, így pár nappal később már szállást és ételt kellene biztosítani –, holott a szabadkai tábor vezetője, Szafet Reszulbegovics azt mondja, ezt először a magyarok állították össze. Már a szerbek is megszerezték a névsort, a rendszer – néha bökkenőkkel, de – működik. A menekültek oldaláról egy kiválasztott vezető koordinál a hatóságokkal.

A táborvezető arra panaszkodik, alig van kommunikáció a magyar szervekkel. Bár van, aki menedékjogot kap Magyarországon, az emberek döntő többségét elutasítják, arra hivatkozva, hogy Szerbia biztonságos ország, menjenek vissza oda. Az Irakból elmenekült 27 éves Amira hallott az ilyen végkifejletről, de nem tudja elhinni, hogy tényleg így döntsenek a magyarok. Azt nem tudja, mi lesz, ha elutasítják a kérelmüket, félelem tölti el, de még bizakodik. (...)

Beszélgetőtársaink közül egyébként csak a Szíriából menekülő Alinak volt forgatókönyve arra, mi lesz, ha elutasítják a menedékkérelmét Magyarországon: "megyek Romániába vagy Horvátországba dolgozni". Ő azt mondja, amint tud, visszamegy hazájába. Zohir nem volt ilyen bizakodó: "aki egyszer elmenekül, annak minden vagyonára ráteszik a kezüket". Arra, hogy a kezdeti lelkesedés után távolságtartóbbak lettek az európaiak a menekültekkel, és több helyen – köztük Magyarországon – rendre elhangzik, hogy velük együtt érkeznek terroristák is, Zohir azt mondja,

 

"nem minden menekült rendes ember, nem is mindenki valódi menekült, de nem lehet mindenkit leterroristázni".

Minden országnak joga van megvédeni saját állampolgárait és a biztonságát, ezért nem ítéli el őket, de úgy érzi, az európai országoknak erkölcsi felelősség fogadni és segíteni a menekülteket, mert "nem önszántunkból jöttünk el". Amirától kérdeztük, az arab országoktól kaptak-e bármilyen segítséget, mire azt mondta,

"segítettek, csak nem nekünk, hanem az Iszlám Államnak".

 

2017. május 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább