2024. március 29. péntek
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Ellentmondásos, hiteltelen „filozófus”

Losoncz Márk nyílt leveléről

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Ellentmondásos, hiteltelen „filozófus”
Bágyi Ribár Renáta és Pásztor Bálint a Fókuszban (Fotó: Autonómia portál)

Feltűnő, egyrészről, „a VMSZ munkájának dicsérete”, másrészről pedig a párt bírálata, ami szinte szakaszonként váltakozik. A következtetés levonása viszont rendre elmarad! Az írása elején kiemeli, hogy „a VMSZ tevékenységéről mindig igyekezett méltányosan, a jó és a kevésbé jó aspektusokat egyaránt szem előtt tartva értékítéletet mondani”. Ezek szerint a párt rossz döntéseivel, azoknak a közösségre káros aspektusaival nem is találkozott? Előbb dicséri a pártot, majd azt mondja, hogy „történelmi bűnöket követett el”, „alantas módszerekkel gyűjti a VMSZ a szavazatokat” stb. Nem önellentmondás ez? Vagy a szöveg különböző bekezdéseit netán más és más tudatállapotban írta? Egy filozófus értékítéletei levezetésében megengedhet-e magának ilyen önellentmondásokat? Mindez teljesen ellentmondásossá, összefüggéstelenné és zavarossá teszi az egész levelet, a szerzőt pedig hiteltelenné – világos, értelmes és határozott állásfoglalás hiányában, amit egyébként egy valódi, a közösség érdekeiért kiálló filozófustól elvárnánk. A nyílt levélből az sem tűnik ki, hogy milyen szándékkal, céllal íródott? Vagy ilyen nem is volt? Bozóki Antal:

Losoncz Márk, aki a közéletben nem nagyon ismert szerző, az utóbbi napokban nem egy, hanem csaknem egymás után két nyílt levelet is írt. Mindkettőt az Autonómia civil portál közölte, amelyiken egyébként is többnyire publikálja cikkeit.

Az elsőt, a december 30-ait Pásztor Bálintnak és Vicsek Annamáriának (mindketten a Vajdasági „Magyar” Szövetség – VMSZ alelnökei, stb.), a másodikat, január 4-én, közvetlenül a hatalmi pártnak, vagyis a VMSZ-nek címezte. Ezt a Szabad Magyar Szó portál is közölte. Az írások a közösségi hálóra is felkerültek, többen meg is osztották, kommentálták.

Képzettsége szerint a szerző filozófus, több könyve és tanulmánya jelent meg. Kutató a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetében.

Az első, Pásztor Bálintnak és Vicsek Annamáriának írt nyílt levelében Losoncz hangoztatja, „nagy érdeklődéssel és megbecsüléssel követi” Pásztor Bálint tevékenységét, ami „a vajdasági magyar politikatörténet kiemelkedő teljesítményei közé tartozik”.

A levélíró azonban arra nem tér ki, hogy a junior Pásztornak ugyan melyek azok a „kiemelkedő teljesítményei” a vajdmagyar politikai történetben? Egyetlen példát nem említ! Nem is teheti ezt, hiszen a hivatásos politikus eredményei – a vajdasági magyar közösség szempontjából – egyelőnek mondhatók a nullával. Annak ellenére, hogy már – s ezt elsősorban a Véemesz pártelnök apukának és a szerbiai pártalapú választási rendszernek köszönheti – immár „2007. február 14-től köztársasági parlamenti képviselő”!

Azt is tudni véli, hogy a junior Pásztor „a Vajdasági Magyar Szövetség egyéb, kétségtelenül jelentős eredményeihez is számottevően hozzájárul, mint amilyen a Prosperitati Alapítvány munkája, vagy a művelődési rendszer fenntartása”.

A vajdasági uralkodó párt, a VMSZ a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül „kezeli” a vajdasági magyar közösségnek szánt anyaországi eszközök egy részét. Valljuk be, pénzt osztani, „kezelni” más is tudna. A VMSZ-recept egyszerű: csak ki kell húzni a pályázaton azokat, akik „keresztbe tesznek”.

Másrészt: szövetségre kell lépni a néhai ellenségeinkkel, magával az ördöggel is, ha annak nyomán dől a lé. És máris olyan politikatörténeti kiemelkedő teljesítményeink lesznek, mint vannak Pásztor Bálintnak, aki – Losoncz szerint – kitűnt a Prosperitati Alapítvány munkájához és a művelődéshez való hozzájárulásával is. Mégis mivel?

A levél központi része, azt is lehetne mondani, talán az apropója, Pásztor Bálint „fellépése” a VRTV Fókuszban c. műsorában, amelyben az 1944/45-ös vérengzések áldozatainak tervezett emlékműről is nyilatkozott. Losoncz azt írja, hogy a junior Pásztor szereplése „aggályos és csalódáskeltő” volt, merthogy „végig az ártatlan csecsemők és kisgyermekek emlékét instrumentalizálva igyekezett érvelni, ahelyett, hogy világosan elmondta volna, szerinte miért nem igaz, hogy van 18 problémás név”. Pontosabban, s ezt ki kell mondani, a történészek szerint 18 háborús bűnös neve van az áldozatok listáján, aminek alapján a VMSZ az emlékmű felállítását kezdeményezte.

Pásztor Bálint most először okozott csalódást? Losoncz meg van lepődve? A szerbiai és a magyarországi autoritárius rezsimek, és annak pénzeket, hatalmat birtokló vajdasági helytartói hány éve is ügyködnek? Mióta is tart a hatalmi dölyf korlátlan ámokfutása? És Losoncz eddig mégis „nagy megbecsüléssel” követte a VMSZ tevékenységét?!

A szerző „igyekszik követni” Vicsek Annamária a tevékenységét is, „amely elsősorban az oktatásügyhöz köthető”.

Idézi Vicsek Annamáriának a TV műsorral kapcsolatos, Pásztor Bálint Facebook-oldalán írt kommentárját, amelyben Vicsek „minden elismerését” fejezi ki a junior „türelméért, a bölcs és kimért megfogalmazásaiért”. A műsorvezető Bágyi Ribár Renátával kapcsolatban pedig azt írja, „elképesztő a számára, hogy egy magát független és kutató, magyar újságírónak valló személy ekkora gyűlölettel irányuljon a beszélgetőpartnere iránt”.

– Szerintem meg döbbenetes, hogy a sajtószabadság, illetve másrészt a véleménynyilvánítás szabadságának védelme helyett egy bátor, professzionális újságíró meghurcolása kezdődött el, a hatalmi dölyf korlátlan ámokfutása közepette – csap át ellenkezésbe Losoncz.

– Sajnálattal látom, hogy a VMSZ immár a Vajdasági Rádió és Televízió relatív önállóságát is megkérdőjelezni igyekszik – írja. – Különösen szomorú, hogy a VMSZ autoritárius ámokfutása nem új keletű. Pásztor István egykoron azzal támadta le Bágyi Ribár Renátát, hogy mennyire elfogadhatatlan, hogy a Magyar Mozgalom tagjai is fellépnek a műsorában. Ez nincs összhangban a véleménypluralizmus kívánalmával, a demokratikus értékekkel – érvel Losoncz.

A levél hosszúra sikeredett alcímében (?) egy hivatásos újságíró „meghurcolásáról” ír, „a hatalmi dölyf korlátlan ámokfutása közepette”, majd arról, hogy „a VMSZ történelmi bűnöket követett el a média terén is”.

– Történelmi és erkölcsi bűn volt az is, hogy kirúgták a nem VMSZ-hű újságírókat, beteg és/vagy családos embereket a Magyar Szótól. Ma pedig Erdődi Edvina, a Magyar Szó korábbi jogásza – lám – a lap megbízott igazgatója lett. Féltem is, hogy megtorpedózza a Forum Könyvkiadónál megjelenő könyvemet. Ez szerencsére nem történt meg, mert taktikusan vártam a VMSZ-szel szembeni bírálatom megfogalmazásával (Szun-ce, Clausewitz) – lamentál Losoncz.

Valójában beismeri, hogy önös érdekekből „taktikusan várt a VMSZ-szel szembeni bírálattal”. Erdődivel kapcsolatban most mi a teendő? Fogadjuk el az előállt helyzetet? Filozófusunk ezt a kérdést (is) nagy ívben elkerüli!

Az ifjabbik Pásztor jelenése a Fókuszban még 2022. november 24-én volt. Kérdés, tehát, hogy a (fel)törekvő „filozófust” mi késztette arra, hogy csak megkésve, több mint egy hónap után reagáljon a junior Pásztor fellépésére és Vicsek Annamáriának – aki nem mellesleg a szerb kormány oktatási államtitkára is – a bejegyzésére a közösségi médiában, amellyel „megbélyegezte a VRTV Magyar szerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetőjét, Bágyi Ribár Renátát”. Ennyi idő kellett neki arra, hogy megvilágosodjon?

Erre is az után került sor, hogy Vicseket a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) már 2022. december 8-án „a legerélyesebben elítélte” a véleményírása miatt.

Időközben a kétségbevont listán lévő személyek közül további kilenc személyről derült ki, hogy háborús bűnös.

A 021.rs. december 28-án közölte, hogy Újvidék városa felbontotta a szerződést azzal a vállalkozóval, akinek az „1944/45 ártatlan áldozatai” nevű, vitatott emlékművet kellett volna felállítania.

– A vállalkozó szerződésbontást kért, mert az állandó fennakadások miatt nem tudja befejezni a munkát, veszélyeztetve érzi magát az építkezést és dolgozóinak biztonságát, így a szerződést felbontották – mondta Igor Crnobarac újvidéki alpolgármester.

Levélírónk azonban ezeket az eseményeket meg sem említi.

A legújabb, január 6-ai fejlemény, hogy „a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) közölte, január folyamán indítványozni fogja, „vonják vissza az úgynevezett ártatlan áldozatok emlékére állítandó emlékművel kapcsolatos önkormányzati döntést”.

 

Losoncz Márk (Újvidék, 1987) terjedelmes (1 730 szavas) első levélének hangvétele többnyire személyeskedő és negédes – annak ellenére, hogy az ifjú Pásztorral „még soha nem volt alkalmuk beszélgetni egymással”.

Cikke zagyva, ellentmondásos és kétes okfejtés mentén halad.

A szöveg szinte bekezdésenként mutál, de legfőképpen az émelyítő, hízelgő jelleg határozza meg.

Feltűnő, egyrészről, „a VMSZ munkájának dicsérete”, másrészről pedig a párt bírálata, ami szinte szakaszonként váltakozik. A következtetés levonása viszont rendre elmarad!

Az írása elején kiemeli, hogy „a VMSZ tevékenységéről mindig igyekezett méltányosan, a jó és a kevésbé jó aspektusokat egyaránt szem előtt tartva értékítéletet mondani”. Ezek szerint a párt rossz döntéseivel, azoknak a közösségre káros aspektusaival nem is találkozott?

Előbb dicséri a pártot, majd azt mondja, hogy „történelmi bűnöket követett el”, „alantas módszerekkel gyűjti a VMSZ a szavazatokat” stb. Nem önellentmondás ez? Vagy a szöveg különböző bekezdéseit netán más és más tudatállapotban írta? Egy filozófus értékítéletei levezetésében megengedhet-e magának ilyen önellentmondásokat?

Mindez teljesen ellentmondásossá, összefüggéstelenné és zavarossá teszi az egész levelet, a szerzőt pedig hiteltelenné – világos, értelmes és határozott állásfoglalás hiányában, amit egyébként egy valódi, a közösség érdekeiért kiálló filozófustól elvárnánk.

A nyílt levélből az sem tűnik ki, hogy milyen szándékkal, céllal íródott? Vagy ilyen nem is volt?

 

2023. január 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább

Deli Andor, a megtollasodott pártkatona

Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >

Tovább

Mindenütt átutazó

Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >

Tovább

Pásztor-kultusz építés

Pásztor István kitalált és érdemtelen személyi kultuszának építése, emlékművek emelése, kirakatünnepségek rendezése, alapítvány alapítása és díjosztogatás >

Tovább

Amikor jön a vonat

Ebből a történetből persze senki nem fog jól kijönni. Nem fogják megszólaltatni az olyan, Lovas és >

Tovább

Mindenki feleljen a saját tetteiért!

A fotón (Nyilas) mögött jól látszik,  a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >

Tovább

Hátha nem lesz csendes

Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >

Tovább

Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban

Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >

Tovább

Vigyázz, jön a vonat!

De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >

Tovább

Hátha!

Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >

Tovább

Pásztort választott magának a VMSZ nyája!

Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >

Tovább

Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!

A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy  valamiféle >

Tovább