2021. november 30. kedd
Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A baloldaliságról

Tóth Szilárdnak, a Magyar Szó szerzőjének válasza a Mi a baj a Magyar Szóval? című cikkünkre:

Perry Anderson, neomarxista történész egy 2001-es interjúban, amikor a riporter az ötvenes-hatvanas évek politikai klímájáról kérdezte, a következőket felelte: „Akkor voltál újbalos, ha egyenlőségjelet húztál a szovjetek 56-os magyarországi tettei és a nyugat (Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael) Egyiptom elleni agressziója közt.” Elvégre az imperializmus már csak imperializmus marad, bárki kövesse is el. Miután úgy két hete a fenti szellemben írtam a Hezbollah megítélésének nehézségiről, ill. a terrorizmus kérdésének átpolitizáltságáról, Bódis Gábor válaszcikket közölt a naplo.org portálon (Mi a baj a Magyar Szóval? szeptember 5.). Nem tisztem megvédeni az újságot, ám tekintve, hogy a szerző súlyos megjegyzéseket tett a szöveggel, sőt személyemmel kapcsolatban, úgy hiszem, válaszolnom kell. Az alábbiakban tételesen igyekszem cáfolni Bódis állításait, a végkövetkeztetéseket pedig az olvasóra bízom.

Az egész írás abból indul ki, hogy az említett szövegemben nem tettem egyértelművé: kik a rosszfiúk és kik a jók. Ehelyett csupán arra hívtam fel a figyelmet, hogy a téma korántsem ilyen egyszerű; árnyalt megközelítést kíván. Bódis ebből azt hámozta ki, hogy a Hezbollahhal szimpatizálok, antiszemita vagyok, hovatovább bánkódok a szövetségesek ’45-ös győzelme miatt. Mindezt azért, mert nem mutattam rá: vannak ellenségeink, tessék hát gyűlölni őket!

Aki ismeri a hatvanas évek újbalos munkáit, az tudhatja, hogy az egész irányzat többek között ezen megközelítés ellenzékeként született. Herbert Marcuse ’64-ben írt klasszikus művében (Az egydimenziós ember), tömören és hatásosan írja le a nyugati világról alkotott képét. A tömegek beprogramozásának, egyben elnyomásának egyik kulcsfontosságú eszköze – írja – éppen a külső ellenségképek kreálása, a fenyegetettség érzésének állandósítása. Hiszen, ha a munkás elhiszi, hogy egy-egy háború igazságos, hajlamosabb olyan hadjáratot támogatni, mely a valóságban egyáltalán nem a tömegek érdekeit szolgálja, igazságosnak pedig a legkevésbé sem nevezhető. Ezzel elveszti tudatának autonómiáját, vak lesz saját blokkjának (kapitalisták) bűneire, ellenben kritikus lesz az ellenség (mondjuk a kommunisták) bűneivel szemben. Tiszta sor. A társadalomnak ezért törekednie kell arra, hogy szabaduljon az ilyen beprogramozástól.

Egy másik kortárs baloldali szerző, a nyelvész és politikai aktivista Noam Chomsky évtizedek óta elemzi az USA külpolitikáját. Előadásokat tart, publikál. Az USA Latin-Amerika-politikája és a közel-keleti konfliktusok – szerinte – éppen olyan kényes témák, melyekkel érdemes kritikai éllel foglalkozni. Röviden: az agresszióra mondjuk ki, hogy agresszió, a terrorra, hogy terror. Még akkor is, ha a mieink követik el. Ez persze sokaknál kivágja a biztosítékot. Bódis például – a kodifikált nemzetközi joggal ellentétben – egyértelműen el tudja dönteni, hogy kit NEM nevezhetünk terroristának. Meg is indokolja, hogy miért lát minőségi különbséget köztünk és köztük: „A második világháború után kialakult rend egyik alappillére – állítja – a fajgyűlölet irtása.” A Hezbollah alapvető törekvése egy állam, Izrael eltörlése. Ezt Bódis fajgyűlöletnek minősíti, talán nem is helytelenül. A szervezet így nem férhet bele a szép új világ koncepciójába. Na de horgoljuk csak tovább azt a terítőt! Izrael politikája nem éppen a palesztin államalapítási törekvés erőszakos elnyomása?

De van itt más is. Ha igaz lenne, amit Bódis az új rendről ír, nem lett volna szükség a ’60-as évek civil küzdelmeire az afroamerikaiak jogaiért, s az USA sem támogatta volna szinte a végsőkig a dél-afrikai apartheid rezsimet.

A lényeg azonban valami egészen más. Bódis – ha jól értettem – elsősorban azért vádol antiszemitizmussal, mert Izrael politikáját némiképp párhuzamba állítottam a Hezbollahéval. Úgy véli tehát, hogy egy népet teszek felelőssé, az állam bűneiért.

Ezzel körülbelül a Fidesz módszereit veszi át. A fideszes kommunikáció ugyanis évek óta azt sugallja, hogy Brüsszelből Magyarországot támadják, s nem a magyar kormányt.

Márpedig a baloldal alapvető mantrája, hogy a hatalmi centrumok (államok) cselekvése azért korántsem mindig vezethető vissza a tömegek akaratára. Aki ezt nem érti, az nem tudja, miről szól a kritikai gondolkodás. Ha mondjuk az USA a közeljövőben kilőné a rakétáit Szíriára, az kinek lenne a felelőssége, tudva, hogy ezt a lépést ellenezné az amerikai lakosság elsöprő többsége?

 

 

2013. szeptember 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább

A bebetonozott rendszer

Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom >

Tovább

Topolyai hétköznapok

Szóval sz@r itt minden úgy ahogy van. Kibaszott középkori gondolkodás, ahol az újat, a modernet, a >

Tovább

Szerbia hivatalosan is autokrata állam lesz?

A most elfogadásra kerülő törvény lehetővé teszi, hogy a választópolgárok bármilyen alacsony részvétele is döntsön az >

Tovább