Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
11 541 szék
Zoran Kusovac
Húsz éve kezdődött a boszniai vérontás. Az évfordulóra emlékezve Zoran Kusovac barátom – aki haditudósítóként maga is szemtanúja volt a borzalmaknak, a minap pedig Szarajevóban részt vett a háborúból jelentkező újságírók találkáján – cikkben idézte fel a történteket. Engedélyével ebből idézünk szemelvényeket:
Tizenegyezer ötszáznegyvenegy vérvörös műanyagszék a Titóról elnevezett utcában. Az Örökmécsestől az Ali pasa dzsámiig. Egy-egy a csaknem négy évig tartó ostromzár és háború minden szarajevói áldozatának az emlékére.
Nyolcszáz méteren sorakoznak a székek. Tizennégy szék minden sorban. Nyolc focipálya hosszában sorjáznak a holtak. Kétszázharminc autóbusznyi tetem.
Április 6-án emlékeztek meg jelképesen a Bosznia-Hercegovinai háború kitörésének 20. évfordulójáról. Szarajevó ostromzára – a Ravnótól Srebrenicáig elkövetett bűntettek dacára – a bosnyák pokol szimbóluma volt a nemzetközi közösség azon részének szemében, amelyik megkísérelte megérteni és megemészteni a történteket.
Mladić és Karadžić – Morten Hvaal fotója
A háború kezdete az utókor számára lehet jelképes vagy valós, az azonban nem kétséges, hogy egyik részvevője szervezetten és felkészülten vágott bele az egykori közös jugoszláv – és népi – hadsereg támogatásával. Vitathatatlan, hogy Szarajevó 200 ezer lakosa négy éven át a borzalom, a szenvedés, a rombolás, a kiéheztetés és a politikai játszmák, zsarolások jelképe volt.
Legalább az egykori közös állam lakosainak tudnia illene, hogy hozzájuk hasonló asszonyok, gyermekek, öregek, betegek, rokkantak, sportolók, sakkozók, nyugdíjasok, horgászok, mérnökök, háziasszonyok, anyósok, tizenévesek, zenészek, harmonikások, sofőrök, orvosok, szakácsnők… vesztették életüket nap mint nap a golyózáporban, aknarobbanásban, repesztalálatoktól vagy rakétatámadásban. Megsebesültek, megrokkantak, meghaltak nyomban, vagy lassan és fájdalmasan otthonaikban vagy előtte, az utcán, a tereken, az útkereszteződésekben, a gyógyszertárakban, az irodában, a postán, a tűzoltóságokon, a piacon és a szülészeten. Nem volt villanyáram, víz, gáz, tüzelő és élelmiszer. A csípős szarajevói teleket úgy élték túl, hogy eltüzelték a könyvtárat, a bútor egy részét vagy azt, amit a parkokban hasogattak. Az ostromzár alatt tartott városban rendszertelenül érkezett a humanitárius segély; a tojás 4 márkába, a hús kilója pedig 100-ba került.
A háború kezdetének évfordulója eszményi alkalom volt a boszniai megosztottság elmélyítésére. A hivatalos Szarajevó elhatározta, hogy visszafogottan és politikamentesen – pátosz, politikusi beszéd, mufti, püspök és pópa nélkül – emlékezik meg a Haris Pašović által megálmodott üres székekkel minden egyes megölt honfitársára.
És amikor a derűlátók már abban reménykedtek, hogy egy, a boszniai háborúhoz kapcsolódó esemény politikamentesen lesz képes lezajlani, a csársi kicsiny, de annál zajosabb része habzott, amiért a vérvörös székek Szerbiában készültek, abban az országban, ahonnan a megszállás elindult. Válaszként Dodik stábja szemérmetlenül, de nem váratlanul úgy hirdette meg április 6-át a formálisan független, Banja Lukában megjelenő Glas Srpske napilapban, hogy „akkor kezdődött meg a szerbek üldöztetése és etnikai tisztogatása Szarajevóban, a II. világháború utáni legnagyobb mérvű etnikai tisztogatás”. A cikk ezen állítását „politikusok és jeles szerb értelmiségiek” támasztották alá – ugyanazok, akik elkezdték és irányították a boszniai háborút.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >