Ma Edit, Ciprián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
Közkeletű szavak és fogalmak a zsidók szókicséből
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre volt szükség a közös imák és egyes vallási szertartások megtartásához. Azokban a községekben, amelyekben munkanapokon nem lehetett összehozni a minjánt, idősebb munkanélküli vagy nyugdíjas személyeket kértek fel, hogy némi tiszteletdíj ellenében egészítsék ki a „létszámot". Ezeket jiddisül minjemanoknak nevezték.
MEZUZÁ vagy MEZÜZE (képünkön) – (jiddisül mezüze) Pergamentekercs, melyen két kézírásos tóraidézet áll, a Semá Jiszroel (Halljad, Izrael) és a Vehaja im sámoá tismeu (Ha betartjátok Törvényeimet), a hátoldalán a Sáddáj (Mindenható) felirattal, amit a zsidó kapuk őreként szoktak értelmezni. A tekercset kb. 10 cm nagyságú, fémből, fából, márványból vagy műanyagból készült, olykor művészi kivitelezésű tokba helyezik és a bejárati ajtó jobb félfájára erősítik fel.
MENÓRA – (héber, a. m. gyertyatartó) Hétágú gyertyatartó, mely ősidők óta a zsidó nép egyik jelképévé vált. Ma a zsidó állam, Izrael címere.
A nyolcágú menórát chanukiának hívják. Ennek kilencedik, azaz pótága, a sámás (a. m. szolga) arra szolgál, hogy Chanuka ünnepén meggyújtsák vele a többi gyertyát. A chanukiát Európa egyes vidékein polcszerűen képezték ki, melyen nyolc apró tartályban olajat tartottak, s ezt gyújtották meg a Chanuka ünnepén. A menórák és chanukiák anyaga lehetett fém (bronz, ezüst aranyozott fém, sárgaréz, vas), kő (márvány) vagy üveg (kristály).
MÁGÉN DÁVÍD – (héber, a. m. Dávid pajzsa) Nevezik még Dávid-csillagnak vagy Salamon jelének is. Újabb keletű, nem zsidó eredetű jelkép. Két egyenlő oldalú háromszögből összeállított hatágú csillag. Megtalálható az indiai és a muzulmán művészetben is. A legenda szerint a jelet Dávid király tétette a katonái pajzsára, és úgy került a köztudatba, mint a zsidóság egyik jelképe. Világszerte igen sok zsidó intézmény használja a Dávid-csillagot zsidósága megjelölésére.
TÁLESZ – (héberül tálit) Finom fehér gyapjúból készült négyzet alakú imalepel, négy sarkán gyapjúbojttal, két szélén fekete vagy kék csíkkal, ezüst (vagy arany) betéttel a nyakkal érintkező helyen. Köntösként vagy összehajtogatva, sálként terítik magukra a zsidók a zsinagógában vagy odahaza, ima közben.
Hasonló imalepleket más vallásbelieknél (pravoszlávok, katolikusok, muzulmánok) is találunk.
ZSIDÓ LOBOGÓ – Kék-fehér alapon arany Dávid-csillag középen. A zsidó nép jelképeként használták, Vajdaságban sport- és cserkész egyesületek, politikai szervezetek zászlajaként, és ilyen kis papírzászlócskákat vittek a kezükben a gyerekek a zsinagógában a Szimhát torá ünnepén. Izrael – fehér alapon, két szélén kék csíkkal, középütt kék Dávid-csillaggal – állami zászlajává avatta.
TÓRA – (jiddisül tajre) Mózes öt könyve, pergamentekercsre írva, kalligrafikus betűkkel. A tóratekercset meilnek nevezett, különféle ábrákkal, Dávid-csillaggal, az ajándékozó nevével és az írás évszámával ékesített díszes „ruhába" öltöztetik. A tórára művészi kidolgozású ún. Kéter Torát (héber, a. m. tórakorona) helyeznek vagy két részből álló, hasonló kidolgozású ezüst díszpajzsot akasztanak és nemesfémből – aranyból, ezüstből – vagy cédrusból készült ún. Jádot (héber, a. m. kéz) helyeznek mellé, ami nem más, mint mutató formára kiképzett kéz, mely sormutatásra szolgál a tóra olvasása közben.
TANAH – (Biblia – Ószövetség) Huszonnégy könyvből áll, az alábbi csoportosítás szerint: 1. Tóra (tan, példabeszéd), 2. Neviim (próféták könyve), 3. Ketuvim (írások).
TALMUD – (héber, a. m. tan, tanítás) A zsidó törvényeknek és szabályoknak, hagyományoknak, hitvitáknak és bibliamagyarázatoknak, továbbá a tudományok legszélesebb körébe vágó – jog, etika, gyógyászat, egészségtan, agronómia stb. – előírásoknak a gyűjteménye. A Misnából – törvénygyűjtemény és szokásjogi előírások – és a Gemarából (jiddisül gemore) – a Misna későbbi keletű kommentárjából – áll.
SZUKKÁ – (héber, a. m. kunyhó, lombsátor, jiddisül. szüke) Szukot ünnepén a házak vagy a zsinagóga udvarán felállított sátor. Falai jutából vagy hasonló anyagból készülnek, a teteje nád vagy lomb.
SÁMESZ – (jiddis, a. m. szolga, héberül sámás) Templomszolga, aki különféle vallási tevékenységekben segédkezik.
NAPOKAT ESZIK A DIÁK – Az idegen városban tanuló, szegény sorsú diákokat felkarolta a zsidó község és minden nap más-más családnál étkeztette.
AJRAH – (jiddis, a. m. szegény, ágrólszakadt; héberül oréáh, a. m. vendég – átvitt értelemben) Arra mondják, akinek semmije sincsen.
SNORRER – (jiddis, a. m. koldus) A zsidó község tagjait sorra járó ember, aki koldulásból tartja fenn magát (jiddisül snorrol).
JÁRCEJT – (jiddis, a. m. évforduló) Apa, anya, közeli hozzátartozó halálának évfordulója. Ilyenkor felkeresik a megboldogult sírját (ha lehetséges), majd a zsinagógában kádist mondanak.
KÁDIS – (arameus, a. m. felszentelés) Arameus nyelvű halotti ima, melyet elhalálozás esetén, temetésen, halál-évfordulón, illetve a mázkir nevű vallási szertartáson mondanak.
HÁZKÁRÁ – (héber, a. m. halottról való megemlékezés) Az a szokás, hogy a zsinagógában tóraolvasás után imát mondanak az elhunytak lelki üdvéért. Felolvassák a jegyzékből az elhunytak nevét. Az ima neve jizkor (héber, a. m. említtessék), és több ünnepen is – Jom Kippur, Semini Áceret, a pészach utolsó napja, Sávuot, a megboldogult halálának évfordulója – elmondják.
ALEF-BÉT – A héber ábécé 22 mássalhangzóból áll. Vajdaságban ezt az ábécét úgynevezett punktációval (pontokkal jelölték a magánhangzókat) alkalmazták a tankönyvekben és az imakönyvekben is. Az óhéber vagy a modern ivrit nem ismeri a punktációt a mindennapi írásban.
SÁLOM – (héber, a. m. béke) a leggyakoribb zsidó köszönés.
RABBI – (héberül rao, a. m. tanító, mester; jiddisül rebé) Ősi zsidó tudományos cím, majd a későbbi időkben lelkészi hivatást végző személy. Vajdaságban szerbül rabinnak, németül Rabinernek hívták.
GIT JANTEV – (jiddis, a. m. boldog ünnepet) ezzel köszöntötték egymást a zsidók ünnepnapokon.
MÁZEL TOV – (jiddis, a. m. jó szerencsét) jókívánság esküvő, születés, kinevezés stb. alkalmából.
BISZ HUNDERT UND CVANCIG – (jiddis, a. m. százhúsz évig) születésnapi jókívánság: érje meg a mózesi 120 évet.
CORESZ – (jiddis, a. m. gond, baj)
DÁLESZ – (jiddis, a. m. nincstelenség, nyomor)
SIKER – (jiddis, a. m. részeg)
MESÜGE – (jiddis, a. m. hülye)
HÜCPE – (jiddis, a. m. szemtelen)
(Vége)
Következő cikk: A Napló a legnagyobb ellenség!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >