2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Belgrádi tavasz III.

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Belgrádi tavasz III.

Most már megszoktam, hogy újra for­gathatok, ha nem is az egykor Újvidéki Televíziónak nevezett Cicavízió megbízásá­ból, hanem a Panoráma forgatócsoportjá­val. A ház, amely előtt parkoltunk évtizedeken át csak suttogás tárgya lehetett. Hát még a lakója: Kelet-Európa disszidenseinek „nagy öregje”, Milovan Đilas.

Március 27. Palmotić utca 8., 11 óra

Emlékszem rá, alig másfél-két évvel ezelőtt történhetett, amikor hatalmas pánik tört ki a Belgrádi Televízióban (és termé­szetesen az újvidéki fiókvállalatában is), ami­kor a szlovén kollegák (ki más!) hangos részleteket továbbítottak az Eurovízió­nak Đilas egyik előadásá­ból. Szigorúan megtiltot­ták, hogy ebből bármi is megfertőzze zsenge lelkű nézőinket Az elővigyáza­tosság eredményesnek bi­zonyult – ez 1990. decem­berében kiderült. Csak­hogy nyílik a csipa.

Ezekkel a gondolatokkal baktattam fel a stábbal a második emeletre. Másodszori csengetésre nyitott ajtót a házigazda.

– Önök aztán pontosak.

– Az unokaöccse a lelkünkre kötötte – mondtam, azonosítva magam, hogy én vagyok a négy közül az, aki kérte az interjút és – ami még fontosabb -, akivel szerbhorvátul kommunikálhat.

– Már le akartam mondani az interjút, az unokaöcsém nem érte Önt utól Újvidé­ken. Gyengének érzem magam, és nem szívesen ülök a kamera elé. De ha már itt vannak…

Politizálgatunk, amíg felállítják a kame­rát meg a fényeket.

– Mi történhet a mai tüntetésen?

– Békés lesz, hacsak egyes szurkolók (délután volt a Jugoszlávia-Észak-Írország labdarúgó mérkőzés, a szerk.  megj.) nem randalíroznak.

A magyarországi kollé­ga unszol, hogy kérdez­zem meg, lesz-e katonai puccs.

– Én már rég meg­mondtam, hogy ez ki van zárva. A polgárháború vagy a katonai hatalom­átvétel – ami itt egyet jelentene – kiváltaná, hogy a jugoszláv katona­ság perceken belül szerb katonasággá váljon, és emiatt a többi nemzet azonnal fellázadna.

Arra már én voltam nagyon kíváncsi, hogy miért jelentette ki közvetlenül a szerbiai választások előtt, hogy ha a két rossz közül választania kellene, akkor inkább Miloševićet választa­ná, mint Draškovićot.

– Tetszik a megfogalmazása, hogy a két rossz között. Draškovićot nem fogadta vol­na el sem a rendőrség – hiszen láthatta, mit tettek velük –, sem a katonaság, és meggyőződésem, hogy szélsőséges nacio­nalista, aki most azért mérsékeltebb, mert a körülményekhez alkalmazkodik. De ha nem is volna nacionalista, az őt körülvevő emberek akkor sem engednék meg, hogy másként viselkedjen. Másrészt, nemsokára megérjük még azt, hogy Miloševićet áruló­nak fogják nevezni.

– Hogyan fog alakulni a szerbiai bel­politika?

– Újabb politikai erők lépnek majd fel, a hatalmon levő párt is több részre fog szakadni. Szerbiában szabadság már van, demokrácia még nem.

A csak tíz percre tervezett beszélgetés majd háromnegyed órát tartott. A házigaz­da szilvóriummal kínál bennünket. Közben szóba kerülnek a háború végi véres esemé­nyek.

– Ez nem nemzeti alapon történő leszá­molás volt. A kommunisták forradalmi ter­rorja volt, és nemcsak a magyarok ellen irányult hanem a, szerbek, a horvátok, a szlo­vének stb., ellen. Így nem lehet népirtásról beszélni, hiszen tudvalevő, mit neveznek népirtásnak a nemzetközi dokumentumok. Az sem volt népirtás, amit a magyarok követtek el 1942-ben. Az is terror volt. Népirtás a háború alatt egyedül a Függet­len Horvát Államban volt.

Ugyanaznap, Kalemegdan, 13 óra

Már vagy húsz éve nem voltam a Duna és a Száva torkolatánál elterülő valamikori Nándorfehérvárban. Kellemes felidézése az emlékeknek, hogy szerbül és magyarul is olvasható a márványemléktáblán a köszö­net a vár védőinek. Függetlenül attól, hogy a török utána mégis bevette.

Még mindig aznap, Nemzetközi Sajtóközpont, 14 óra 30 perc

A Köztársaság térről beszüremlik a ké­szülődés zaja: mikrofonpróba, harsány ze­ne. Mi lesz itt, hivatalos ünnepség?

Pár perccel később, lent a téren

Nincs egy szál rendőr sem. Civil fiatal­emberek állják el utunkat a dísztribün előtti „sajtópáholy” közelében. Az újságíró igazol­vány felmutatása után előzékenyen tovább­engednek.

Előttünk az egész szerb ellenzék színe ­java. Vegyes társaság. Vuk természetesen a csoportkép közepén. Először látom, hogy papír segédletével szónokol. No, nem ol­vas, csak emlékeztetőül használja. Szemer­kél az eső. Lehet ilyenkor forradalom?

Igazából csak Vuk tudja lázba hozni a tömeget. A jelszavak most már jól ismertek. A legkelendőbb a Szlobo-Szaddám, de van egy lefordíthatatlan, szellemesebb vál­tozat is: Idi Slobo, Amin!

Drašković legszellemesebb mondata, ami a Szerb képviselőház bizottságának aznap közzétett és a március 9-ei esemé­nyekről szóló jelentésére vonatkozik: „...ebből az derül ki, hogy március 9-én itt a tankok, a páncélkocsik, a lovas rendőrök és a rendőrkutyák vonultak fel békésen, és a nép lerohanta őket”.

Az eső közben szemerkélőből átcsap őszi unalmasba. A márciusi forradalom csendesen lezárul. Jöhet az április.

1991. április 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább