Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Sirató Kórógyért
A réti peremizs aranyszínű fészkes virága. Az osoros csüdfű fésűs, levele. Az üstökös gyöngyike bátor égnek meredése.
És leginkább a katángkóró kékes cikázása a külvárosban, faluszerte, mindenütt, ahova lépünk, és van egy kis talpalatnyi föld, ahol hívatlanul megkapaszkodhat a Pannon-síkságon. A nyári kánikula porában itt él velünk, legtöbbünk számára névtelenül, nálunk, a szórványvidékeken.
Tanulom a mezők, rétek virágainak a nevét Különös öröm ez, van benne valami kis dac is a kívül-belül kerekedő szorongásokkal, a vad, fenyegető, nagyon is reális veszedelmekkel szemben.
Azon a tavaszon, van már tíz éve is, amikor Kórógyon jártam, virított a boglárka, a gólyahír. A temetőben is megbújt szerényen, ahol a faragott fejfákat néztük meg. Kis fénylő szirmai örömet, bizakodást hirdettek akkor.
Most csak szamárkóró terem a virágoskertekben, és az egykor féltő gondossággal rendben tartott falusi portákon. Már elérték az ősi mintázatú faoszlopos tornácokat is. Lassan bekúsznak a tisztaszobába – hacsak már el nem foglalták őket az idegenek.
Itt vannak velem a szobámban azok a rongypokrócok, amelyeket akkor szőttek nekem a kórógyi asszonyok. Saját szorgos kezükkel. Ugyan hova bujdokolhattak el?
Nézem a képernyőn a honfoglaláskori magyar falu lepusztult, kihalt és kirabolt utcáit. És sírni lenne kedvem, de nem tudok sírni. A templom – mint mementó – lerombolva, üszkösen mered elém. Az a néhány idős ember, aki ott maradt, úgy beszél, ahogy beszélhet. Mint azok az összeroncsolt arcú foglyok, akiket oly kéjjel faggatnak és mutogatnak a belgrádi „kollégák”.
Az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének (ki maradt ott?) új, tiszti rangot viselő főszerkesztője kedélyesen beszélget a szomszéd falu, Palaća elöljárójával.
Tudjuk, Palaća az a szerbek lakta település, amely Szentlászló és Kórógy között helyezkedik el, s melynek népét tavaly nyáron felfegyverezték, s szomszédból egy csapásra fenyegető ellenséggé váltak. Kórógy és Szentlászló őslakossága elmenekült. Most a palaćaiak az urak, meg a máshonnan betelepültek.
– A kórógyiak soha többé nem jöhetnek ide vissza! – ismételgeti sötét arccal a megkérdezett. A bűnük az, hogy az új horvát kormányra szavaztak!
Vajon ki másra szavazhattak volna? Slobo akkor is, most is más ország uralkodója. Legalábbis hivatalosan.
Egy évtizede a Kórógy melletti romos várfalakon buján tenyészett a katáng. Ott hallottam a regöséneket, amelyet ezer év sem törölt ki a kórógyi emberek emlékezetéből, s mely a csodaszarvas-legenda csodálatos, nyelvében archaikus, másutt ismeretlen gyöngyszeme. Hiszem, hogy ott zúg, bolyong számukra érthetetlen zenéjével a bitorlók fülében, nyugtalanítja az éjszakáikat.
Edös fijam, én jó fijam, sej, regélök, regélök,
Napot láttam én felkelni, sej, regélök, regélök,
Hódikát láttam én lemenni, sej, regélök, regélök,
Az kettő közt szarvast láttam, sej, regélök, regélök,
Egyik szarva az napba vót, sej, regélök, regélök,
Másik meg az hódikába, sej, regélök, regélök,
Egyik lába a zerdőbe, sej, regélök, regélök,
Az másik meg az tengörbe, sej, regélök, regélök,
Bal ódalán köd setétlött, sej, regélök, regélök,
Szöme előtt hajnal verratt, sej, regélök, regélök,
Utána meg éjjel szakait, sej, regélök, regélök.
Hannál engöm, édös fijam, sej, regélök, regélök,
Mennél inkább szarvas után, sej, regélök, regélök,
Szarvas nyomán az víz fakad, sej, regélök, regélök,
Az víz mellett is meglelnéd, sej, regélök, regélök,
A zerdőbe ha bévetönnél, sej, regélök, regélök,
Napfenkőttig ébrön lennél, sej, regélök, regélök,
Az szarvast is megnyilaznád, sej, regélök, regélök,
Útadón (új) legelőt lelnél, sej, regélök, míg élők,
Regélök, míg élök.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >