2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Bosznia-Hercegovina

Hányan érik meg a tavaszt?

Németh Árpád
Németh Árpád
Hányan érik meg a tavaszt?
Etnikai tisztogatás *

Miután már vagy két hónapja járom a fővároson kívüli bosnyák harctereket, rájöttem, igaza lehet John Burnsnek, a New York Times tapasztalt tudósítójának, aki szerint Szaraje­vó ostroma csak porhintésként szolgált, vagyis arra, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét eközben elterelje az új állam több mint kétharmadának a leigázásáról.

Észak-Bosznia szinte teljes szélességében elesett; Vahidin Čomor körzetparancsnok bevallása szerint a közeljövőben hasonló sors vár a tarčini térségre is, amivel a szerbek komolyabb ellenállás nélkül egészen Jablanicáig, vagyis Szarajevótól csaknem 100 kilométerre terjeszkedhetnének dél felé; rendületlen támadás­nak van kitéve a fővárostól 50 kilométerre északra levő OIovo; nyugaton a Lašva-völgy, pontosabban Travnik, Novi Travnik és Vitéz elfoglalása fenyeget.

Összességében ez jóval nagyobb terület annál, amit a szerbek huzamosabb időn át ellenőrzésük alatt tarthatnának, sőt annál is, ami esetleg tárgyalási alapként nélkülözhetetlen. Vagy azt jelenti, hogy letettek a tárgyalásokról?

A frontvonal gyakorlatilag csak Szarajevóban változatlan, ahon­nan utoljára augusztus derekán jöttem ki. A város pusztulása mégis szemmel látható.

Három órán át rostokoltam a reptéri út szerb ellenőrző pontján a szinte utolsó zsidókat kimenekítő konvojra várva, amikor végre rászántam magam arra, hogy elautózzak a közeli nedžarići aggok otthonáig. Nem is annyira a gyávaság, mint inkább a gyötrő emlékek miatt vonakodtam újból bejutni Szarajevóba. Alig három hónappal ezelőtt egy orvlövész gyilkos golyója épp ezen a környé­ken végzett a bérelt kocsimban mögöttem ülő David Kaplannel, az amerikai ABC tévétársaság producerével.

Sebeimet most is a golyók időnkénti süvítése tépte fel, a kihívás azonban erősebbnek bizonyult.

A szitává lőtt aggok háza szánalmas látványt nyújt Még a nyárról emlékszem, amikor a szomszédos, bosnyákok által el­lenőrzött dobrinjai lakótelepen jártam, hogy akkoriban erős szerb alakulatok gyáva búvóhelye volt. Szinte állandóan tűz alatt tartot­ták, s a kegyetlen megtorlás persze nem maradt el: a nem messze levő Oslobođenje kiadóház üvegpalotája szó szoros értelemben eltűnt a föld felszínéről. A tizennyolc emeletes épületnek csak egyik liftaknája maradt meg, amely gigantikus falloszként – dacot jelképezve – mered az égre.

Az aggok házának egykori 300 lakójából 132-nek adatott meg a sors, hogy szembenézzenek a megpróbáltatásokkal. A háború kitörése óta hatvannal a természetes halál végzett kegyesen, húszan váltak a lövedékek áldozatává, néhányat sikerült kiköltöz­tetni. Vajon az ottrekedt 132-ből hányan érik meg a tavaszt, vajon a Szarajevóban a fagy- és éhhalállal küszködő több mint 300 000 emberből hányan érik meg az oly távoli békét?

Épp visszaértem Ilidžára, amikor befutott a zsúfolt buszokból, személygépkocsikból álló konvoj. Miután Arkan rettegett harcosai megbizonyosodtak arról, hogy az általuk körözött ellenséges orvlö­vész nincs az utasok között, továbbengedték.

– Ez talán az utolsó, 300 túlélő zsidóból álló menetoszlop – mondja Ivica Čerešnješ, a hitközség magyar származású elnöke, majd hozzáteszi: – Én még visszatérek!

Másnap Tarčinba utazok. A déli szarajevói frontvonaltól alig 15 kilométerre levő helység annyiban fontos, hogy mellette halad el a Közép-Boszniát a tengerparttal összekötő egyik legforgalmasabb útszakasz.

A muzulmán menekültek zömét az iskola tornatermében szállá­solták el, a környék szerb férfiait a silóban tartják fogva. Nagy különbség nincs helyzetük között: mindannyian nemzeti hovatarto­zásuk miatt bűnhődnek, s egyikük sem távozhat. Ugyanazt a fakóbarna, levesnek csúfolt sós vizet kanalazzák ebédként mind­annyian, fürdőszoba helyett egy-egy latrina jut mindkét csoport­nak.

Az egyik sokgyermekes anya réveteg tekintettel meséli: nyolcé­ves lányát az ölében tartva kellett végignéznie, hogyan becstelenítik meg, mire egy fiatalasszony fölrántja jellegzetes, hosszú szok­nyáját, a dimiját, és sebeit mutogatja:

– Megerőszakoltak aztán átlőtték a combomat!

A bebörtönzöttek sorsa sem különb. A gabonaraktár dohos falai közül még sétára sem engedik ki őket.

– Augusztus 25-én tartóztattak le. Addig minden bántódás nélkül a bosnyák tévében dolgoztam. Azt sem tudom, mi a vád ellenem – panaszolja Zsarko Jeftics.

A bosnyák vészbíróság tagja elismeri: a 320 szerb fogoly cserealapul szolgál a szomszédos községben házi őrizetben tartott muzulmán lakosság ellenében.

Az etnikumok söprögetésével új államhatárok rajzolódnak ki. Eddig másfél millióra tehető a bosnyák földönfutók száma, az áldozatoké megközelíti a 130 000-et.

* A képaláírás kiegészítése:

A senki által el nem ismert bosnyák szerb köztársaság etnikailag nem tisztogat – egyenesen kilapátolja a nem szerb lakosságot. Akinek szerencséje van, mint például Ključ község lakosainak, a tartós kiköltözés lehetőségének mércéiről szóló hadiparancs alapján, önkéntesen nyilatkozatot írhat alá, amelyben földi javai fejében kiutazási engedélyhez juthat. Sadika Medić ezt szeptember 8-án potom áron: egy 126 m2 alapterületű ház, egy 35 m2 alapterületű istálló, egy 42 m2 alapterületű garázs és kb. 500 m2 területű háztáji ellenében simán megkapta.

A Menekültügyi Főbiztosság a nyilatkozatokat semmisnek minősítette, mégis kíváncsi vagyok arra, hányan térnek majd vissza ősi lakóhelyükre.

1992. december 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább