2025. május 11. vasárnap
Ma Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Őkegyelme kegyelemjoga (Trumpizmusok)

Az amerikai elnököt az érdekli, megkegyelmezhet-e fiának – vagy saját magának

Az amerikai történelem eddigi politikailag legkorruptabb elnöke Richard Nixon volt. De még ő is inkább lemondott, mintsem, hogy saját magának megkegyelmezzen (megtette azt helyette az utódja, Gerald Ford). Mert azt még Nixon sem tartotta tisztességesnek. Purger Tibor (Szabad Magyar Szó):

„Fentartandó-e a felség azon joga, mely által a büntetendő cselekmények miatt indítandó bűnvádi eljárást – kivétel nélkül, valamennyi büntetendő cselekményekre nézve előzetesen megakadályozhatja, vagy ha folyamatba tétetett, megszüntetheti?”

Ezt a kérdést nem Donald Trump amerikai elnök politikai ellenfelei vagy ellenzéki liberális sajtója tette föl, hanem – amint azt a szöveg régies magyarsága is sejteti – Szalay László 19. századi jogász, liberális politikus, fiatalkorában Kölcsey joggyakornoka, Kossuth lapszerkesztő-utódja és a forradalmi kormányban Deák Ferenc igazságügy-miniszter főkodifikátora, majd a szabadságharc leverése miatti emigráció után hazatérve, 1861-től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Ugyanez a kérdés – fura formában – tegnap felmerült az Egyesült Államokban is. Méghozzá azért, mert kiszivárgott: Trump afelől érdeklődik munkatársainál és jogászainál, hogy az amerikai elnök vajon megkegyelmezhet-e stábjának, családtagjainak vagy akár saját magának is.

A válasz nem egyértelmű, noha az alkotmány szerint az elnöknek „közjogi felelősségre vonás esetét kivéve, joga van az Egyesült Államok ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére és a kegyelmezésre.”

Hetek óta látnak napvilágot egyre újabb és egyre leleplezőbb erejű részletek arról, hogy Trump kampánystábja, sőt saját fia is közeli kapcsolatban állt a Kreml képviselőivel. De július 20-án az is bizonyossá vált, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató és különleges ügyész vizsgálata immár kiterjedt Donald Trump oroszországi szálakhoz fűződő személyes pénzügyi kapcsolataira is.

Trump ugyan megmenekülhet a hazaárulás vádjától, mert az szinte bizonyosan politikai értékelés tárgya lenne, és a republikánus pártgépezet aligha hajlandó beismerni, hogy az elnökválasztási kampány során és azóta is szolgalelkűen segédkezett az Egyesült Államok tekintélyének szándékos vagy böszmeségre alapuló aláásásában. Ám a pénzmosás bizony nagyon is köztörvényes bűnténynek számít, és arra esetleg kemény, megdönthetetlen bizonyítékokat is lehet találni.

Noha Mueller és egyre bővülő csapata az elnök orosz ügyleteivel kapcsolatban is nyomoz, a máris bizonyított tények egyelőre volt kampányfőnökének, Paul Manafortnak a múltját és jelenét terhelik. Manafort milliókkal tartozott Putyin-párti ukrán milliárdosoknak, akik évekkel ezelőtt perelték is emiatt, de mihelyt Trump kampányának vezetője lett, megszüntették a követelést. Putyin ukrajnai pénzemberei (magyarán: simicskái) potom pénzért kapták az orosz gázt, hogy azt méregdrágán adják tovább az azóta részben annektált országban, majd a sok százmilliós profitot New York-i ingatlanokba fektessék, amihez Manafort segédkezett, és amely szférában Trump rendkívül nagy játékosnak számított. Mindeközben Manafort is megszedte magát, amihez ráadásul tizenmilliós hitelt kapott egy kis amerikai banktól (a bank teljes tőkéjének egynegyedét neki adták, hogy kaliforniai ingatlanokba fordítsa), mihelyt felvételt nyert Trump belső köreibe.

Ezeknek az ügyleteknek a nagy részét ciprusi bankokon keresztül bonyolították le – amelyek „tisztaságát” szerb és magyar vonatkozásban is jól ismeri az olvasó. De ugyanakkor bele volt keveredve a Deutsche Bank is, amely az elmúlt húsz évben mintegy négy milliárd(!) dollárnyi hitelt adott Trumpnak, vagy hitelekre kezességet kapott tőle. A bank persze profitált ebből, de Trump be is perelte a németeket, hogy elhalassza adósságai egy részének a visszafizetését.

A pénzmosás lényegéhez tartozik a pénzmozgatás szándékos agyonbonyolítása – hogy ne lehessen kifürkészni honnan hová – és főleg, hogy mi célból – gurul a tallér. Ezért olyan roppant nehéz felgöngyölíteni az egyre inkább bűnszövetkezetnek tűnő Trump-birodalom cselekményeit – a több ezer(!) bírósági peren át a putyini zsarolhatóságon keresztül a Fehér Házig és az elnöki hivatal méltóságának, sőt az Egyesült Államok nemzetközi pozícióinak és tekintélyének szándékos vagy szélhámos aláásásáig.

Trumpék mindenesetre alaposan benne vannak a kalamajkában – ezért utasította jogászait arra, hogy mindenáron találjanak valamilyen ürügyet Mueller vizsgálódásának aláásására, netán a volt FBI-igazgató rendkívüli ügyészi hivatalának megszüntetésére. Ezért mondta az elnök a minap, hogy már megbánta Jeff Sessions igazságügyminiszteri kinevezését, mert az – még szenátori mivoltában korai Trump-támogatóként – kivonta magát az orosz kapcsolatok vizsgálatának befolyásolásából s így nincs, aki kirúgja Muellert. Ezért húzott meg Trump egy határvonalat: amennyiben Mueller az elnök mélyen titkolt adóbevallásait piszkálná meg, akkor kénytelen lenne őt eltávolítani.

És végül ezért kezdett Trump az iránt érdeklődni, hogy végszükség esetén megkegyelmezhet-e önmagának. Az amerikai történelem eddigi politikailag legkorruptabb elnöke Richard Nixon volt. De még ő is inkább lemondott, mintsem, hogy saját magának megkegyelmezzen (megtette azt helyette az utódja, Gerald Ford). Mert azt még Nixon sem tartotta tisztességesnek.

 

2017. július 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT

A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >

Tovább

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább