Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Beköltöztem
Most hajnali két óra van. Nem tudok elaludni. Már fordultam balra, fordultam jobbra. Megszámoltam a sarkokat. A bárányokat is. Nem jön az álom. Nem az én helyemen vagyok. A családomra gondolok. Azokra, akik nagyon hiányoznak, akik nagyon messze vannak… Egri Emma:
Etelka néni története:
Ma van az első éjszakám az öregek otthonában. 82 éves vagyok. Már tizenöt éve özvegy. Tizenöt éve, március 12-én halt meg a párom. Nem értük meg az aranylakodalmunkat. Szépen éltünk, szeretetben. Nehezen dolgoztam fel, hogy elment az az ember, akivel együtt keltem, együtt feküdtem negyvenhét évig, hogy egyedül kellett boldogulnom. Meg kellett tanulnom begyújtani, mert a tüzet mindig ő rendezte. Rám maradtak a bikák, a disznók, a kacsák, a pulykák. A kisebb állatokat én etettem, de a bikák közé sosem mertem bemenni. Jött a fiam, mondta, hogy anyu, adjuk el a jószágokat, úgysincs ára, nem éri meg tartani őket. Ő nem ér rá naponta foglalkozni velük, ha meg fizetünk valakinek, tiszta ráfizetéses az egész. Így is történt.
Az esték, az esték voltak a legnehezebbek. Napközben még csak elmúlt az idő valahogy. Elmentem a kényérért, a boltba, a postára, vasárnap a templomba. A temetőben rendezgettem a sírt, törölgettem a port, vittem a friss virágot. Meg elmeséltem Gyulának, hogy mit csináltam, merre jártam. Útközben mindig beszélgettem valakivel, nem siettem sehová. Kicsit kapálgattam a veteményeskertben, rendezgettem a virágokat, horgolgattam. Hetente jöttek a fiamék, mert ők a városban éltek. Csomagoltam a levágott csirkéket, mert azért mindig nevelgettem nekik. A kalácsot, ami az unokám kedvence. A kiskertből a spenótot, a paradicsomot, a földiepret. A diót, amit megtörtem. Meg egy kis pénzt is adtam minden hónapban. Meg az összes árendát. Mert nekem már nem kellett új ruhákra, új cipőre. Nekik meg, szegényeknek mindig kellett valamire. Elromlott a mosógép, a porszívó. Az unokám egyetemét az árendából fizették.
Négy éve meghalt a fiam. A szíve vitte el. Az a jó szíve. 53 éves volt. Az apja mellé temettük. Még rossz időben is elmentem minden nap a temetőbe. Már kettejüknek meséltem. Hogy eladtuk a földet, hogy Robi unokánk Ausztriába ment, hogy az anyukája is vele tartott. Robi egy gyárban dolgozik, jó fizetése van, a nyáron megnősült, a felesége egy aranyos lány. Az anyukája betegeket ápol, ugyanabban a városban élnek.
Én már nem nagyon bírom magam. A lábam nem visz már úgy, mint régen. A hajolás is bajos. Nem kapálgatok a kiskertben, csirkéket sem nevelek, horgolni, olvasni már nem látok. Nem maradt már a faluban senkim élő. Mindenkim a temetőben van. A testvéreim, a párom, a fiam. Senki sem nyitotta már rám az ajtót. Az evés sem esett jól. A tévé is idegesített. Morzsolgattam a rózsafüzért esténként, azért imádkoztam, hogy legyen végre vége.
A menyem javasolta az idősek otthonát. Hívott sűrűn a lelkem, meg aggódott is értem, de csak messze laknak. Mondta, hogy szeretne biztonságban tudni. Nyugodt lesz, hogy kapok enni, hogy orvos is van a közelemben, hogy társaságban leszek. Sokáig keresgélt, érdeklődött, mire megtalálta a megfelelő otthont, mert jót akart nekem. Eladtuk a házam, és ma beköltöztem.
Szép ez a hely. Kedvesen fogadtak. Van szobatársam is. A vacsora is finom volt.
Most hajnali két óra van. Nem tudok elaludni. Már fordultam balra, fordultam jobbra. Megszámoltam a sarkokat. A bárányokat is. Nem jön az álom. Nem az én helyemen vagyok. A családomra gondolok. Azokra, akik nagyon hiányoznak, akik nagyon messze vannak…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >