2025. április 24. csütörtök
Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Madarak

Csorba Zoltán
Csorba Zoltán

Ha mind a kilenc fáról egyszerre felszállna az összes fekete madár, elkergethetnék a ragadozót a magas jegenyéről (esetleg minimális veszteséggel), komótosabban elhelyezkedhetnének a vízparton rendelkezésre álló fákon és félelem nélkül röpködhetnének. Csorba Zoltán:

Ismerek konkrétan két ornitológust is, lenne kihez intéznem a kérdéseimet. Megtehetném közvetlenül, de megosztom a jelenséget, hátha másokat is érdekel. Rögtön az elején közlöm, hogy írásomnak nincs sok köze a politikai, társadalmi, gazdasági helyzethez.

Arra figyeltem fel az imént, hogy a Kis-Duna parton kilenc egymás melletti fára tömörült rengeteg madár, szinte mindegyik ágra jutott, majd pedig a közvetlenül következő 28 fán egy sem. Most, télidőben megfigyelhető ez a jelenség, lehet, hogy nyáron is hasonló, csak akkor nem látjuk a lomboktól.

Sejtem, hogy az ornitológusnak a pontos válaszhoz szüksége lenne pontosabban meghatározott kérdésre. Mert csak annyi, hogy „madár” túl általános. Hasonlóan a madarak is megfogalmazhatnák, hogy miért tolakszik annyi ember egy helyen, a HÉV-ben miközben az autókban csak egyenként utaznak? Azt is kérdezhetné a madár, hogy miért kopasz az ember, miért ferde a szeme, miért húz a lábára cipőt, pláne magassarkút, hiszen úgy nem tud az ágba kapaszkodni, miért lövöldözik fegyverrel a madarakra és egymásra, nem fázik-e, amikor 12 ezer méter magasan repül, mi élvezetet talál abban, hogy egyes madarakat kalitkába zárva tart, miért csak a sasnak szentel megkülönböztető figyelmet, találkozott-e a Holdon madarakkal? Feltehetné a madár az embernek úgy, en général, miközben világos, hogy a kérdések nem az egész emberi fajra vonatkoznak.

Nem tudom közelebbről meghatározni a madarak fajtáit (mint ahogy ornitológus barátaim sem tudják hallásból lejegyezni valamilyen dal akkord-menetét). Így szürkületben mind feketének tűnnek, pedig, lehet, hogy van köztük sötétkék is. Ők is a sötétkék kabátomat feketének nézhetik. Fehér madár nem volt köztük, tehát ha hollók, akkor a ritka példány máshol tanyázik. Segítene, ha megszólalnának, de se nem csiripelnek, se nem kárognak, nem huhognak, nem is nyarvognak (macska nincs köztük). Némán gubbasztanak. Mozdulatlanul, mint ahogy az ember az étteremben ül lusta pincérre várva, vagy a vasútállomás padján az Avalára. Nem kommunikálnak egymással. Vagy húsz percig szemléltem őket, közben be is sötétedett, egyik sem érzett késztetést, hogy repül egy kört, körülnéz mit csinálnak a túloldalt a pesti verebek, vagy a budai hegyekben a jobb módú rokonság, raktak-e már ki a gyerekek madáretetőket?

Meddig fognak gubbasztani? Ők is azt várják, hogy érkezik egy vacsora kihordó pizzás-madár? És ha nem érkezik mikor fognak vacsorázni? Hol? Mit? Vagy reggelig senki sem fog mozdulni? Amelyikük elalszik, az leesik az ágról? Vagy nem is alszanak? A tavaszt várják?

A jelenség kutatására szánt húsz percem letelt anélkül, hogy a felmerült kérdéseimre választ kaptam volna. Tovább indultam. Jóval távolabb, egy jókora, mondhatnám: a legmagasabb jegenye legtetején, a legfelső ágon, egyes-egyedül egy más, tekintélyt (félelmet) parancsoló tartású, jóval megtermettebb madár posztolt. Mintha a környéket tartaná ellenőrzése alatt.

Lehet-hogy hasonló a helyzet mint a farkas és a birkanyáj között? Amelyik figyelmetlen bárány elhagyja a tömeget, arra lecsap a ragadozó? Félelmükben tömörült össze a többi madár és senki sem mer mozdulni?

Ha mind a kilenc fáról egyszerre felszállna az összes fekete madár, elkergethetnék a ragadozót a magas jegenyéről (esetleg minimális veszteséggel), komótosabban elhelyezkedhetnének a vízparton rendelkezésre álló fákon és félelem nélkül röpködhetnének.

Lehet, hogy az lesz a szakértő ornitológus magyarázata, hogy teljesen félreértelmezem a helyzetet. A ragadozó madarak nem csak legyekre nem („Aquila non captat muscas”) vadásznak, de más kisebb madarakra sem. És nem félnek az ilyen seregtől, és a sereget sem érdeklik a magaslatok. Mindenkinek megvan a saját területe, saját életkörülménye, a tömeg összeszorulva, szerényen gubbaszt, a jegenyék teteje pedig a nagyoké.

 

2018. január 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

Tovább

Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette

A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >

Tovább

A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése

A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >

Tovább

Egy új nemzedéki mítosz

Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >

Tovább

MAGYAR TYACIK

Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >

Tovább

A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét

A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >

Tovább

A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag

Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >

Tovább

AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI

Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >

Tovább

A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták

Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus?  A választ keresve egyre >

Tovább

Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan

A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >

Tovább

Roletták mögött…

A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >

Tovább