2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Pétervárad I/Erődváros

„Crnának hívják, nem is tudom, él-e még, egyszer, tinikoromban jártam nála, a cigánykártya volt a specialitása, napra pontosan megmondta, mikor szakít velem Bojan, de még annak a kis kurvának a hajszínét is.” Száz Pál (Új Szó):

Evo, pogledaj, mislim da je to ovo dvorište – mondja Sanja, egy elvadult udvarra mutat alattunk. Lenézünk a sárga városra. Lógatjuk a lábunk az ütött-kopott falak, macskaköves utcák felett, a tetőcserepek a lepkeszárny mozaikberakására emlékeztetnek. Amott a templomtorony, emitt egy nyalatnyi bukkan ki az Újvidéket Belgráddal összekötő forgalmas főútból. Sanja profi, feláldozza a szemspirálját, nem adja oda az üveget, ő tudja, hogyan kell a metadugóhúzóval bánni. Később már a testes vörösbort kortyolgatjuk, amelyet Karlócáról hoztunk magunkkal. Nem bír lemenni a nap.

„Crnának hívják, nem is tudom, él-e még, egyszer, tinikoromban jártam nála, a cigánykártya volt a specialitása, napra pontosan megmondta, mikor szakít velem Bojan, de még annak a kis kurvának a hajszínét is. Persze, hol van már a tavalyi hó. Lehet, hogy meghalt azóta. A kilencvenes években jól ment neki, a Kisačkán lakott, jó piac volt, akik jöttek.” Mondja miközben a borosüveget szorongatja, elnézek a válla felett, ott terpeszkedik a város, nem tudom kivenni a Kisačkát, a három jugó felhőkarcoló, vagyis csinzsák kilóg, de innét fentről mintha a nyári kánikula terpeszkedne rá, szétnyomja a bácskai laposon, amely a horizontig nyúlik, ahol már összemosódnak a patchwork-földek. Tombol az aszály, már most sárga a kukorica, a nap nem bír lemenni.

„Azt mondják, Crna beszéli a holtak nyelvét. De ez így nem teljesen igaz. Segítői vannak, afféle tolmácsok, tiszta lelkek, azok súgják a fülébe. Az egyik kuncsaftja azt mondja, harminchárman vannak.” Leugrom az erőd faláról, háttal nekitámaszkodom, míg Sanját hallgatom. Előttem az erőd akár a jéghegy csúcsa, a többi, s csak most jövök rá, mind alattam. Maga a város az erőd, csak elfedi, egy erődváros. A domb belsejét alagutak hálózzák be, mint egy ürge- vagy rókavárat, ha ősszel a košava fúj, állítólag gyakran hallani sikolyszerű hangot, mintha egy fáradt emberé lenne, valahonnét a kazamatákból, a hegy gyomrából.

„Állítólag a férje tehet mindenről, ő kényszerítette. A sorozatos elhajtásokat. Kemény ember lehetett, de már rég nem élt, mikor én Crnánál jártam. Nem akart több gyereket, de kufircolni, azt mindig, jebem ti sunce!” A nap még mindig perzsel, álmatag nyomottság lesz úrrá rajtam, korai volt felbontani azt a bort. Fruskagorai bájital, gondolom, míg túlnézek az erőd épületein a Fruska gora dombjai felé. Oda szálltak ki az usztasák az erődből a háború alatt, s ha nem találtak partizánt, hát felgyújtottak legalább egy manastirt, melyet még a 16. században építettek, valakinek bűnhődnie kell, ezek rejtegetik őket.

Az asszony megfogódzott (így mondták az öregek), s menni kellett, ha akart, ha nem, elvetetni. A rossz nyelvek azt mondják, hogy az a kettő is azért halt meg, isten büntetéséből. Mások meg, akik nem hisznek ilyen babonaságokban, bolondnak tartják Crnát, nem is csoda, mondják, amin keresztül ment. Harminchárom elhajtása volt.” Nézem a folyót, ahogy keresztülfolyik Sanja nyakán, míg beszél, a nyaka tövében apró tetoválás, a lenge ruha szegélye elhajlik, egy szem ábrája rajzolódik ki a bőrön, kékjét a folyó adja. Gyakran volt határ ez a kék sáv a rómaiaktól napjainkig – legutóbb a világháború alatt, amikor a Szerémséget a Független Horvát Államhoz csatolták, Bácska pedig Magyarországhoz került, a túlon terpeszkedő városba pedig bevonult Horthy fehér lován. „Ungvár, Ujvidék ujra a miénk” állott dédöregapám elsős olvasókönyvében a rigmus az U betű alatt. Mire az U betűhöz értek,

az utolsó leventéket is behívták. „Jó, jó, de mi köze a te pro­pro­ćicádnak ahhoz a régi házhoz? – sürgetem Sanját. Hát, hogy ő fejtette meg a titkot. Gyere, mondta, és leugrott, nézzük meg. Nem bír lemenni a nap. De az alattunk lévő kopott utcákban már hosszúra nyúlnak az árnyak. Szóval az úgy volt, folytatja Sanja…

 

2018. február 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább