Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A gátlástalan, nemzetrontó csürhe
Ma ott tartunk, hogy a hivatalos történetírás teljesen kiradírozta ebből a történelemből többek között a forradalom vezetőit és az elmúlt évben 15 milliárdot költöttek el adófizetők pénzéből arra, hogy a kormány beleverje az emberek fejébe a saját hazug történelmi narratíváját a forradalomról. Vásárhelyi Mária (Facebook):
Hatvan évvel ezelőtt, 1958. június 16-án hajnalban végezték ki az 1956-os forradalom vezetőit; Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst. A pert teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával folytatták le két nap alatt, az ítéletekről és azok azonnali végrehajtásáról másnap tájékoztatták a közvéleményt. A vádlottak előtte több mint egy évet töltöttek magánzárkában, teljes elszigeteltségben, néhány négyzetméteres cellákban, amelyben az ablakot bemeszelték és mindössze egy 25-os villanykörte jelentette a világosságot. Semmiféle kapcsolatuk nem volt sem egymással, sem a külvilággal.
A Nagy Imre per további két vádlottját már korábban meggyilkolták. Losonczy Géza államminisztert - aki éhségsztrájkot folytatott a börtönben - már az előző év decemberében megölték, kényszertáplálás során, Szilágyi József perét pedig elkülönítették a többi vádlottétól, mivel Szilágyi semmiféle együttműködési hajlandóságot nem mutatott vérbíróival és attól féltek, hogy megtörhetetlen ellenállása, fékezhetetlen igazmondása szétveri azt a pernek nevezett színjátékot, amelyet a szovjet és magyar elvtársak jó előre kitaláltak. Szilágyi a bíróság előtt mindvégig tagadta bármiféle bűnösségét, vérbíráknak nevezte az ügyében eljáró testületet, hitet tett a forradalom és a magyar nép iránti rendíthetetlen elkötelezettsége mellett. „… ha októbernek nincs más jelentősége, nincs is más eredménye, csak annyi, hogy megmutatta, hogy a magyar nép, Rákóczi, Kossuth, Petőfi mit tett, a zsarnokságnak szocialista mezbe öltöztetett válfaját sem hajlandó eltűrni, hanem szabadságáért és hazája függetlenségéért felkelni és életét áldozni, már ez is óriási, véleményem szerint történelmi jelentőségű dolog.”
Először Losonczyt és Szilágyit, később pedig a per másik három halálra ítélt áldozatát is jeltelen sírokban hantolták el. A hajnali kivégzés után a tetemeket a börtön udvarán kátránypapírba burkolva, drótokkal átkötve egy deszkákból összetákolt koporsóba tették, a koporsókra hatalmas szeméthegyet kupacoltak, hogy senki nem tudja, mi nyugszik alatta. A koporsók évekig ott hevertek a börtönudvarán, majd - több mint két évvel később - egy éjszaka átvitték ezeket az Új köztemető egy elhagyatott, senki által nem látogatott, eldugott szegletébe, amelyről azt gondolták, hogy arra a madár sem jár. A három holttestet tartalmazó deszka koporsót két előre megásott gödörbe dobálták be, olyan helyre, amelyről azt gondolták, hogy senkinek nem lehet gyanús. A börtön hivatalos jegyzőkönyvébe álnéven jegyezték be, hogy kiknek a tetemét rejti a titkos sírhely. A hetvenes években ezen a napon mégis egyre többen jelentek meg a jeltelen sírok környékén, virágot hoztak és próbálták azonosítani a mártírok sírhelyét. Minden lépésüket a bokrokban megbúvó éber tekintetek kísérték, szorgosan jegyzeteltek, bántani azonban már nem merték őket. Aztán jött a rendszerváltás, és a kivégzettek hozzátartozói és bajtársai elérkezettnek látták az időt, hogy követeljék a meggyilkoltak tetemeinek kihantolását és a nekik kijáró végtisztesség megadását. A kihantolás hetei borzalmasak voltak, rengeteg szenvedést okoztak a hozzátartozóknak és a barátoknak is. Ugyanakkor felemelőek is, hiszen mindannyian életük egyik legfontosabb feladatának tekintették a hallottaik eltemetésére vonatkozó ősi parancs beteljesítését. A kihantoláskor derült ki, hogy az egyik koporsóba Nagy Imrét, a másikba Malétert és Gimest helyezték, arccal lefelé, ahogyan az árulókat szokták eltemetni. A hórihorgas Maléter lábát eltörték, mivel nem fért be a koporsóba.
1989. június 16 került sor az 56-os mártírok újratemetésére. Ezen a napon egy ország tisztelgett a 203 kivégzett áldozat emléke előtt. Katartikus pillanatok voltak annak ellenére, hogy pontosan lehetett tudni, hogy a gyászoló tömegben a Damaszkuszi úton ott tolonganak a Saulusok és Paulusok egyaránt. A lökdösődés már korábban megkezdődött, a pártállam mindenféle rendű és rangú kiszolgálói mosták hónapok óta szennyesüket a patakokban. Nem kevés sikerrel. De hát a rendszerváltások már csak ilyenek; nehéz elkülöníteni a búzától az ocsút. Vagy ha mégis sikerül, akkor is újra összekeveredik - és amint a történelmi példák mutatják - utóbb újra az ocsú kerekedik felül.
Az újratemetés emelkedett pillanatai után néhány évvel megkezdődött a harc 56 örökségéért.
Ma ott tartunk, hogy a hivatalos történetírás teljesen kiradírozta ebből a történelemből többek között a forradalom vezetőit és az elmúlt évben 15 milliárdot költöttek el adófizetők pénzéből arra, hogy a kormány beleverje az emberek fejébe a saját hazug történelmi narratíváját a forradalomról. És június 16-án azért tüntet egy maroknyi csoport a Vértanúk terén, hogy Nagy Imre miniszterelnök szobrát ne távolítsák el onnan. Az 56-os emlékév a mártírokra való emlékezés helyett a hazugságok éve lett, Nagy Imre helyett a notórius hazudozó Dózsa Lászlóról szólt. No meg arról, hogy a hatalmas pénz felett diszponáló és megemlékezéseket celebráló Terror Háza Múzeum igazgatója, Schmidt Mária mára odajutott, hogy a bíróságon próbálja bebizonyítani, hogy olyan világban élünk, ahol ha ő hazudik, akkor azt a bíróság is köteles szentesíteni. Szerencsére nem így történt! (Egyelőre.) Ha ő azt állítja Pruck Pálról, hogy ő Dózsa László, akkor ez így is van. És ha ennek azaz ára, hogy a sárba tapossa a pesti srác emlékét, porig alázza a nyilvánosságban Pruck leszármazottait és megfenyegeti vagy kirúgatja azokat a történészeket, akik kiállnak az igazság mellett - neki ez is megéri - a mi pénzünkön. Sőt. Direkt kapóra jön a botrány, hiszen ez is a hazugságot vési mélyebbre az emberek fejében. Az ítélet már senkit nem érdekel.
Eörsi István nemcsak költő, drámaíró, fordító és a XX. századi magyar sajtótörténet egyik legkiválóbb publicistája, hanem rendkívül bátor ember is volt, aki a jövőbe látott. Halála előtt néhány hónappal ezt írta egy publicisztikájában Schmidt Máriáról: "közéletünk jobboldalának legzüllöttebb figurája...történelemhamisításra specializálódott üzletasszony....bizniszértelmiségi, pártholdudavaronc". A pert Eörsi elvesztette, (Schmidt még a halála után is perelte) pedig azóta sem sikerült találóbban és kimerítőbben jellemezni a Terror Háza igazgatónőjének tevékenységét és jellemét.
És nem sikerül jobban jellemezni a kort sem, amelyben élünk; ahol a "történelmet" Schmidt Mária írja Dózsa László közreműködésével, néhány demokrata pedig azért tüntet, hogy a sok gyalázat után legalább Nagy Imre szobrát ne távolítsák el a Vértanúk teréről. És el fogják tüntetni, mert mint tudjuk a történelmet a győztesek írják. És nálunk most ez a kapzsi, hazug, a hatalmi és a pénzéhségbe beleszédült, gátlástalan, nemzetrontó csürhe a győztes.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >
Trump bumeránghatást vált ki Európában
Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad >