Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Törzsi író lehet az ember Balkánon kívül is
Végel László
1996 decemberében nem kis keserűséggel vallja be, hogy a peremről bámulja az elérhetetlen nyugati világot. Újra és újra közép-európai írónak nevezi magát, de ha oda sem sorolják, akkor maradjon magányos besorolhatatlan jelenség, írta, aki se ide, se oda nem tartozik. Megtörténhet, hogy ő is a senkiföldjén találta magát, vagyis közös hazára leltünk. Végel László:
2020. április 17., péntek
Tišma naplója sok mindent elárul Újvidékről, azt is, hogy miért fogadják ebben a városban rejtélyes idegenkedéssel. Nem lehet kitagadni, de elfogadni sem. Ő sem talált otthonra ebben a városban. Regényeiben az újvidéki élet szürke és nehezen elviselhető. Naplójában olvasom, hogy a népszámláláskor nem nyilatkozott a nemzeti hovatartozásáról. Zsidónak sem vallotta magát, de mégis azt álmodta, hogy zsidó identitása miatt marasztalják el. Kínozták az identitásbéli traumák, annak ellenére, hogy a legnagyobb szerb írók egyike. Erről réges-régen írtam, közvetlenül naplójának megjelenése (2001) után. Egy dologban azonban megingathatatlan maradt: közép-európai írónak tartotta magát. Egyik debreceni feljegyzésében (1970. november 12.) egyértelmű: „És egyszeriben felismerem, hogy Közép-Európa-i és nem balkáni író vagyok.” 1993-ban Franciaországban elkallódott kelet-európainak nevezi magát. 1996 decemberében nem kis keserűséggel vallja be, hogy a peremről bámulja az elérhetetlen nyugati világot. Újra és újra közép-európai írónak nevezi magát, de ha oda sem sorolják, akkor maradjon magányos besorolhatatlan jelenség, írta, aki se ide, se oda nem tartozik. Megtörténhet, hogy ő is a senkiföldjén találta magát, vagyis közös hazára leltünk. Viszont egy dologban kategorikus maradt: „De biztosan nem vagyok balkáni, törzsi író, bizonyos módon ez biztosítja a másságamat”. Teszem hozzá, törzsi író lehet az ember Balkánon kívül is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Teher az ellenzéknek
A Diákmozgalom ezzel szemben meg sem próbált a régi módon kifutópályát építeni. Ezért vannak a plenáris >
A „pragmatikus” politika
„Az, hogy paranoiás vagy, még nem jelenti azt, hogy nincsenek a nyomodban” – hangzik a cinikus >
Manapság már nem égetik el a „káros könyveket” csak kiiktatják a közéletből
Már régen belenyugodtam, hogy nagy hatalomnak vannak ilyes kis politikai bosszúi, és tudom, hogy ebben nem >
A kisebbségek szabják meg a többséget?
Orbán bukása a VMSZ számára hatalmas sokk volt: egyrészt elveszítette patrónusát, másrészt az új magyar kormány >
A hármas
Világos a kép: vagy megragadjuk a lehetőséget, és szavazatainkkal támogatjuk azokat, akik jobbulást, haladást, fejlődést akarnak >
A harmadik magyar az Egyetemisták listáján
„Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, amíg megfogja az egeret.” Teng Hsziao-ping szavai jól leírják >
(EGYELŐRE) KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL
Egy héttel az esemény után még csak arról sem érkezett információ, hogy fegyelmi eljárást indítottak volna >
VMDK: AZ EGYETEMISTA LISTÁT TÁMOGATJUK A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁSOKON
A vajdasági magyaroknak meg kell érteniük: ebben a pillanatban az egyetemista lista támogatása szolgálja leginkább a >
Nálam egy név emelkedik ki: Öreg Anna
A szabadkai baráti társaság a VMSZ után szintén keményen megorrolt rám. Úgy látszik, sokan a kritikánál >
A délvidéki magyarság kálváriája
Egy jelentős vajdasági magyar alkotó új könyve már nem a vajdasági magyar könyvkiadás keretében jelenik meg, >
VÉDEKEZÉS ÉS AZ UTOLSÓ NAPOK: Hogyan húzzák ki a független média fogait
A rezsimpárti média minden kapcsolatát elvesztette a valósággal, kezdte elveszíteni a mérkőzést a teljes kívülállókkal, azzal >
A vajdasági magyar politika ma leginkább egy partra vetett, vergődő hal képét mutatja
A legnagyobb probléma nem egyszerűen az, hogy kevés az ellenzéki szereplő vagy gyenge a szervezettség. Sokkal >