Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
A hallgatás ideológusai
A pandémia után veszélyes idők következnek, az „óvatos radikálisok” azonban gondtalanul büszkélkednek az önkéntes szellemi karanténjukban. Párbeszéd nincs, írja a karantén ajtaja felett. Végel László:
2020., április 15. szerda
Ortega Y Gasset a hajótöröttek kapálózásához hasonlította a kultúrát. A hajótörött nem fúl a vízbe, még nem süllyed a mélybe, hanem kapálózik a kezével, s „a kezeknek ez a kapáló mozgása, amellyel saját veszte ellen ágál, ez a kultúra: úszómozgás”. Számomra is csak az ilyesféle kétségbeesett kapálódzás maradt. A kultúra. Kapálódzás közben rádöbbenek, hogy a hetek óta tartó elszigeteltségemben közömbös lettem a körülöttem ágáló kétszínű fontoskodó alakokkal szemben. Néha-néha arra gondolok, hogy rokonszenvesebbek a nyílt ellenfelek, mint a kétszínű barátok. Főleg az „óvatos radikálisok” keltenek bennem visszatetszést, akik másokon kérik számon a bátorságot, miközben őket egy karcolás sem éri. Még a Facebook-kommentárokban sem. Úgy látszik ezeknek hiába bizonygatom, hogy nem kérhetem számon senkitől a nyitottságot, ha bennem nincs nyitottság a párbeszédre. Gombrowicz jól tudta, a naplójában szóról szóra le is jegyezte: „nem kerülhetjük el, hogy szembenézzünk mások világával, bármennyire is eltér a miénktől”. A párbeszéd azt jelenti, hogy szemtől-szembe kifejtem a véleményem azok előtt, akik másként gondolkodnak, mint én. Ebben különbözök a „körmönfont nonkonformistáktól”, akik minden oldal felé udvariasan mosolyognak, nem mondják azt, hogy igen, azt sem, hogy nem, de annak ellenkezőjét sem. Csak arra szeretnék emlékeztetni, hogy a Symposion-melléklet első számában Koncz József írt egy remek cikket a hallgatás ideológiájáról. Azt hiszem, ezek a másokat a hallgatás ideológusai gondtalanul várhatják a pandémia utáni időket, amikor a sebzett hatalom felismeri, hogy a pandémia erodálta a karizmájukat, s a járvány utáni félelmetes gazdasági válságban hisztérikusan próbálják visszanyerni régi tekintélyüket. A pandémia után veszélyes idők következnek, az „óvatos radikálisok” azonban gondtalanul büszkélkednek az önkéntes szellemi karanténjukban. Párbeszéd nincs, írja a karantén ajtaja felett.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Teher az ellenzéknek
A Diákmozgalom ezzel szemben meg sem próbált a régi módon kifutópályát építeni. Ezért vannak a plenáris >
A „pragmatikus” politika
„Az, hogy paranoiás vagy, még nem jelenti azt, hogy nincsenek a nyomodban” – hangzik a cinikus >
Manapság már nem égetik el a „káros könyveket” csak kiiktatják a közéletből
Már régen belenyugodtam, hogy nagy hatalomnak vannak ilyes kis politikai bosszúi, és tudom, hogy ebben nem >
A kisebbségek szabják meg a többséget?
Orbán bukása a VMSZ számára hatalmas sokk volt: egyrészt elveszítette patrónusát, másrészt az új magyar kormány >
A hármas
Világos a kép: vagy megragadjuk a lehetőséget, és szavazatainkkal támogatjuk azokat, akik jobbulást, haladást, fejlődést akarnak >
A harmadik magyar az Egyetemisták listáján
„Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, amíg megfogja az egeret.” Teng Hsziao-ping szavai jól leírják >
(EGYELŐRE) KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL
Egy héttel az esemény után még csak arról sem érkezett információ, hogy fegyelmi eljárást indítottak volna >
VMDK: AZ EGYETEMISTA LISTÁT TÁMOGATJUK A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁSOKON
A vajdasági magyaroknak meg kell érteniük: ebben a pillanatban az egyetemista lista támogatása szolgálja leginkább a >
Nálam egy név emelkedik ki: Öreg Anna
A szabadkai baráti társaság a VMSZ után szintén keményen megorrolt rám. Úgy látszik, sokan a kritikánál >
A délvidéki magyarság kálváriája
Egy jelentős vajdasági magyar alkotó új könyve már nem a vajdasági magyar könyvkiadás keretében jelenik meg, >
VÉDEKEZÉS ÉS AZ UTOLSÓ NAPOK: Hogyan húzzák ki a független média fogait
A rezsimpárti média minden kapcsolatát elvesztette a valósággal, kezdte elveszíteni a mérkőzést a teljes kívülállókkal, azzal >
A vajdasági magyar politika ma leginkább egy partra vetett, vergődő hal képét mutatja
A legnagyobb probléma nem egyszerűen az, hogy kevés az ellenzéki szereplő vagy gyenge a szervezettség. Sokkal >

