Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Itt az idő megragadni Orbán és Kaczynski grabancát
A héten olyan volt, mint egy rossz vicc, amikor Budapest és Varsó közölte, hogy elemző központot hoz létre, mert össze akarja hasonlítani a demokrácia helyzetét az egyes tagországokban, miközben mind a két kormány egyfolytában számolja fel a demokratikus intézményeket. Azon felül Orbán és az ultrakonzervatív Kaczynki valószínűleg jól szórakozik, amikor látja, miként tehetetlenkedik az EU a jogállam ügyében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Time
A kormányok világszerte arra használták a vírusjárványt, hogy meggyengítsék a demokráciát – áll a Freedom House legújabb jelentésében. A fertőzés ürügyén korlátozzák a szabadságjogokat, fellépnek a független sajtó ellen, kisebbségeket támadnak. Az Amerikában bejegyzett nemzetközi civil szervezet 91 országban állapította meg, hogy szigorították a média tevékenységét, és 72 helyen szűkítették a szabad beszéd, illetve a hatalom bírálatának lehetőségét. Kezdve a szabadnak minősülő Indiától, a részben szabad Fülöp-szigeteken át egészen Kínáig, Oroszországig és Venezueláig.
A szigorítás 80 országban gyengítette meg a jogállamot, ami felgyorsítja a demokrácia hanyatlásának 14 éve kezdődött folyamatát. Azaz a fertőzés súlyosbította a demokrácia válságát, mondja Michael Abramowith, a Freedom House elnöke. A közegészségügy nevében a kormányok szinte mindenütt visszaéltek jogaikkal, aláásták a jogállamot és az emberi jogokat.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a kínai intézkedések disztopikus modellként szolgálhatnak a jövő számára: ez odahaza fokozott nacionalista és propagandisztikus retorikát jelent, hogy korlátozzák az átláthatóságot és a felelősségre vonás lehetőségét. Azon kívül mind inkább bevetik a tömeges megfigyelést, ugyanakkor lecsapnak azokra, akik cáfolják a hatalom állításait. Szerbiában, Romániában és Bulgáriában a migránsoknak mentek neki a ragályra hivatkozva. A dokumentum összeállításához felkért szakértők több mint 60 %-a úgy véli, hogy legalább 3-5 évig érződni fog az ilyen lépések hatása a politikai és polgárjogok területén.
FT
Itt az idő megragadni Orbán és Kaczynski grabancát, mert meg kell óvni a jogállamot – mutat rá Európa vezető újságjának kommentárja. Csakhogy egyre jelentősebb az ellennyomás, vagyis, hogy vizezzék fel az előkészületben lévő jogállamot, nehogy Magyarország és Lengyelország megtorpedózza a 750 milliárd eurós gazdasági újjáépítési tervet.
A héten olyan volt, mint egy rossz vicc, amikor Budapest és Varsó közölte, hogy elemző központot hoz létre, mert össze akarja hasonlítani a demokrácia helyzetét az egyes tagországokban, miközben mind a két kormány egyfolytában számolja fel a demokratikus intézményeket. Azon felül Orbán és az ultrakonzervatív Kaczynki valószínűleg jól szórakozik, amikor látja, miként tehetetlenkedik az EU a jogállam ügyében.
Magyarország már messzebbre jutott a demokratikus szabályok kiiktatásában, de Lengyelország követi ezen az úton. Brüsszelnek nincs sok lehetősége a folyamat feltartóztatására, de még a kevés eszközét sem veti be teljesen. Orbánt védi az EPP, és mivel von der Leyen a magyar és a lengyel vezetőnek köszönhetően lett a Bizottság elnöke, sokat nem akadékoskodik. R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem EU-val foglalkozó politológia professzora ahhoz hasonlítja a két napja ismertetett jogállami jelentést, mintha egy égő épületben szerelnék fel a tűzjelző készüléket.
Mellesleg sok új nincs a dokumentumban, de azt legalább megerősítette, hogy rendszerszintű gondok vannak a magyar és a lengyel jogállamiság körül. Az EU vonakodik, hogy az Európai Bíróság útján kényszerítse jobb belátásra a két országot. Úgy hogy a gazdasági mentőcsomag kínálkozott jó lehetőségnek, ám németek gyorsan pénzhez akarják juttatni a járvány folytán nehéz helyzetben lévő tagokat, ezért felvizezték a javaslatot.
Ám az EP alelnöke, a német szociáldemokrata Katarina Barley azt mondja: Magyarország és Lengyelországnak egyetlen célja van az unióval: minél több anyagi támogatást kapni Brüsszeltől. Azaz itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásától tegyék függővé az alapok folyósítását. De nincsenek könnyű helyzetben az európai képviselők, mert nagy az ellengőz, hogy ne keményítsenek be és így hárítsák el a magyar és a lengyel vétót.
Spiegel
Bár éppen most ünnepli 71. születésnapját, nem gondol a visszavonulásra a luxemburgi külügyminiszter, mert úgy látja, hiányozna a hangja, és nem szabad megengedni, hogy az unióban még inkább az olyan politikusok legyenek a hangadók, mint Orbán Viktor. Asselborn, aki 16 éve látja el hivatalát és ezzel rekorder az EU-ban, leginkább a 2015-ös menekültválság miatt kíván maradni. A lap hozzáteszi, hogy az utóbbi 5 évben ő volt az emberség egyik képviselője a hatalom legfelső szintjén és nyugodtan pályázhatnak az „utolsó európai” címére.
Annak idején az EU Belügyminiszteri Tanácsának elnökeként ő vitte keresztül, hogy legyenek kötelező kvóták, minden magyar és szlovák ellenkezés dacára. Rájött ugyanis, hogy Magyarországot semmiképpen sem tudja rávenni a kompromisszumra, mert az hajthatatlan, ezért szavazást rendelt el. Az Orbán-kormány és a több más keleti tagállam azonban azóta sem tesz eleget a döntésnek, noha vereséget szenvedtek az Európai Bíróságon. Ezzel viszont nem csupán az uniós szolidaritást kérdőjelezik meg, hanem a jogállamiságot is.
Azóta a keleti kollégák hűvösen szokták üdvözölni Asselbornt, mint ahogy Bécsben is. De a minisztert Olaszországban sem látja mindenki szívesen. Egyik kedvenc ellenfele Salvini.
FT
Több oka is van annak, hogy Kaczynski, Lengyelország de facto vezére öt év után visszatért a politika frontvonalába, tehát hogy miniszterelnök-helyettesként szerepet vállalt a kormányban. Először is véget akar vetni a hatalmi harcnak a koalíción belül Morawiecki miniszterelnök, illetve az egyik szövetséges párt elnöke, Ziobro, az igazságügyi tárca első embere között. Utóbbi robbantotta ki nemrégiben a belpolitikai válságot. Még a PiS-ben azt mondják, a pártelnök viszonya ennél már nem is lehetne rosszabb a kormányfővel.
Mindenesetre egyelőre elhárult a veszélye, hogy új választásokat kelljen kiírni. de azt csak kevesen hiszik, hogy véget ért a vetélkedés a két rivális között. Hogy most Kaczynski kormányzati feladatra szánta el magát, az mindkét politikus számára kellemetlen. Morawieckinek azért, mert mostantól formálisan a főnöke Kaczynskinak, noha igazából az az úr. Viszont hogy utóbbi a védelmi, a bel- és az igazságügyi tárcát felügyeli, azzal meg Ziobro szárnyait igyekszik megnyirbálni.
A másik nagy dobás, hogy Przemyslaw Czarnek, a Katolikus Egyetem tanára lett a tudományos és oktatási miniszter. Kinevezése arra utal, hogy a kormánytábor, amely keményen védelmezi a hagyományos értékeket, valószínűleg még inkább rá akarja kényszeríteni felfogását a társadalom minden rétegére. Azaz fokozza a kulturális háborút, Orbán Viktorhoz hasonlóan. Emellett folytatódik az igazságügyi reform, ami éles bírálatokat váltott ki Brüsszelben. Valószínűleg pont ezért került a külügyek élére Zbigniew Rau, mert ő kemény harcos hírében áll és Varsó viharos összecsapásokra készül az EU-val.
Economist
A borsodi 6-os választási körzet cseppben a tengerként mutatja az ellenzék bajait, amelyek leginkább abból fakadnak, hogy a Fidesz ellenőrzi mind az államot, mind a sajtót. Szerencsen jó egy hét múlva lesz pótválasztás és az autokrata Orbán Viktorral szembenálló erők nagy feladattal küszködnek. Ám azt remélik, hogy a próbatétel lendületet ad nekik a további összefogásra és így győzni tudnak 2022-ben. Ha 8 nap múlva felülkerekednek, az elvileg véget vet a kormánypárt kétharmados többségének.
Márki-Zay Péter azt gondolja, hogy a siker mindenekelőtt jelképes volna, mert meghatározná a politikai közhangulatot a következő másfél évre. Csakhogy az ellenzék jelöltről, Bíró Lászlóról antiszemita kijelentések derültek ki. Azóta egyfolytában megy ellene a hadjárat a kormánypárti médiában, míg a média csekély, megmaradt független része tárgyilagosan számolt be az ellenzék kínjairól a jelölt személye kapcsán.
Az ellenzék gondjai arra vezethetők vissza, hogy a szegény, és a közmunkától függő vidéki embereket a hatalom könnyen meg tudja győzni: csak Orbán tud segíteni a nyomorúságukon. Emellett a Fidesz szinte teljes mértékben kézben tartja a helyi sajtót, befolyása a közösségi médiában jóval nagyobb, mint két éve, az önkormányzati választások idején. Hogy a Jobbik is tagja az ellenzéki szövetségnek, az sokakat nyugtalanít, és megnehezíti az együttműködést. Ám a választási törvények olyanok, hogy csakis a szoros összefogás hozhat eredményt két év múlva, ha le akarják váltani Orbánt.
US News and World Report/Reuters
A jelentés a független magyar újságírás legújabb kísérletének nevezi, hogy közadakozásból megkezdte munkáját a Telex.hu, amelyet az Index jó 60 volt szerkesztője hozott össze. Az indulást legalább 34 ezren támogatták anyagilag. A cél az, hogy kitörjenek a kormány egyre nagyobb szorításából, ami „közeli” tulajdonosok közreműködésével érvényesül. Az Indexnél is azért állt fel a szerkesztői gárda, mert elegük volt a nyílt nyomásgyakorlási kísérletből. Az egyik főszerkesztő-helyettes, Rovó Attila ezt úgy érzékelteti, hogy lassanként olyan békának érezték magukat, amelyet betettek egy hidegvizes edénybe, majd alágyújtottak. Nincs ezzel semmi gond, amíg a víz nem kezd el forrni.
Az Orbán-kabinet tagadja, hogy korlátozná a sajtószabadságot, de pl. a Bizottság vadonatúj jogállami jelentése azt tartalmazza, hogy a hatalom a baráti szerkesztőségeknek juttatja az állami hirdetéseket és ezzel politikai befolyást szerez magának. Továbbá hogy módszeresen akadályozza a független objektumok munkáját, sűrűn fordul elő megfélemlítés, és akkor még ott van az is, hogy felvásárolják ezeket a szerkesztőségeket. Kovács Zoltán úgy reagált a megállapításokra, hogy azok képtelenek és hamisak.
Rovó azt mondja, ő az Indexnél gazdasági nyomást érzékelt, pl. munkaköröket akartak felszámolni, takarékosságra hivatkoztak, noha jól alakultak a bevételek. Vaszily Miklós, akinek a felbukkanása indította el a lavinát a legnépszerűbb hírportálnál, azt állítja, hogy semmilyen személyi döntésbe nem szólt bele. Csak költséghatékonyabb munkát sürgetett, mivel a járvány miatt nem volt esély a reklámjövedelmek fenntartására.
A főszerkesztő-helyettes úgy látja, hogy a kormány szorosabbra veszi a gyeplőt, a levegő egyre ritkább a médiában. Csak éppen nem lehet tudni, hogy ki van mögötte: mert nem egy politikus, vagy a miniszterelnök, netán egy párt jelenik meg a felszínen, hanem olyanok, akik megbízásukból járnak el.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >